Kormányszóvivő: több ügyben is feljelentést tett a kormány

A kormány közlése szerint nem született döntés az Otthon Start Program feltételeinek módosításáról. A tájékoztatón elhangzott, hogy a Pénzügyminisztérium a költségvetés egészét vizsgálja az átvilágítás során, de ez nem jelenti azt, hogy a program változtatásáról döntés született volna.

A kabinet hangsúlyozta, hogy továbbra is fenn kívánja tartani a korábban meghozott, kedvező intézkedéseket, és ha a költségvetést érintő bármilyen konkrét döntés születik, arról tájékoztatni fogja a nyilvánosságot.

A kormány közlése szerint még nem született döntés arról, hogy Magyarország mekkora összeget kíván lehívni az uniós SAFE program kedvezményes hitelkeretéből. A tájékoztatón hangsúlyozták, hogy a konstrukció hitel, ezért a kabinet a költségvetési mozgástér figyelembevételével mérlegeli az igényelt összeget.

Elhangzott az is, hogy a kormány nem kizárólag védelmi célú beruházásokra fordítaná a forrásokat, hanem olyan fejlesztéseket is támogatna belőle, amelyekből a civil lakosság is profitálhat. Arról azonban egyelőre nem közöltek részleteket, hogy ezek pontosan milyen beruházások lennének.

A kormány közlése szerint a Gazdasági Minisztérium folyamatosan figyelemmel kíséri az üzemanyagárakat. A tájékoztatón elhangzott, hogy az üzemanyagársapka kivezetésekor elfogadott szabályozás alapján a gazdasági miniszter szükség esetén önállóan is beavatkozhat a piaci folyamatokba. Hozzátették ugyanakkor, hogy a kérdés a legutóbbi kormányülésen nem szerepelt napirenden.

A kormány szerint a kedden bemutatott költségvetési leltár nem tartalmaz döntéseket, csupán az államháztartás átvilágításának pillanatképét. A kabinet továbbra is augusztus végéig tervezi módosítani a 2026-os költségvetést, míg a 2027-es büdzsét októberben terjeszti elő.

A tájékoztatón megerősítették, hogy a kormány nem kíván hozzányúlni a korábban bevezetett intézkedésekhez, így a 25 év alattiak szja-mentességéhez, a nők adókedvezményeihez és a 14. havi nyugdíjhoz sem. Az árrésstop esetleges kivezetése ugyanakkor nem szerepelt a legutóbbi kormányülés napirendjén.

A NATO-csúcsról elhangzott, hogy a magyar delegáció célja a szövetségi együttműködés megerősítése volt. A kormány szerint a miniszterelnök több kétoldalú tárgyalást folytatott, és pozitívan értékelte a magyar részvétel fogadtatását.

A kabinet megerősítette, hogy Magyarország 2035-ig tervezi a védelmi kiadásokat a GDP 5 százalékára emelni, ennek első lépéseként 2031-re a 2,5 százalékos szint elérését tűzte ki célul.

A NATO-csúcs ugyanakkor nem volt témája a szerdai kormányülésnek.

A kormány szerint súlyos szabálytalanságok gyanúja merült fel a www.torles.hu adattörlő szolgáltatás működtetésével kapcsolatban, ezért feljelentést tesz.

A tájékoztatás szerint 2021 decembere és 2026 júniusa között nettó mintegy 31,2 milliárd forintot, vagyis bruttó közel 40 milliárd forintot fizettek ki több mint 15 millió adattörlő kód után. A szerződéseket az NMHH kötötte az Antenna Hungária Zrt.-vel, míg a szoftvert és a rendszerüzemeltetést a Certus Szoftver Zrt. biztosította.

A kormány közlése szerint a díjazás nem a ténylegesen végrehajtott adattörlésekhez, hanem az adattörlő kódokhoz kapcsolódó licencjogosultságok megnyílásához kötődött. Emiatt felmerül a gyanú, hogy jelentős összegű közpénzt olyan esetek után is kifizettek, amelyekhez nem kapcsolódott tényleges adattörlési művelet.

A kormány azonnali vizsgálatot rendelt el a 2020 és 2026 között az Observer médiafigyelő céggel kötött, összesen 30,9 milliárd forint értékű szerződések ügyében. A közlés szerint a díjak emelkedése nem állt arányban a szolgáltatások bővülésével: míg 2020 és 2022 között évente 2–2,4 milliárd forintot fizettek a szolgáltatásért, addig 2023 és 2026 között ez évi 5,8 milliárd forintra nőtt.

A kormány szerint felmerül a túlárazás gyanúja, ezért a közbeszerzések szabályszerűségét is vizsgálják.

A tájékoztatón szó esett a tavasszal Orbán Viktor országjárásán megjelent fekete ruhás személyekről is. A kormány szerint a Miniszterelnökség átvilágítása során olyan dokumentum került elő, amely alapján az egyik, korábban a Telex által azonosított férfi nem magánszemélyként, hanem a Fidesz kapcsolattartójaként szerepelt egy fidesz.hu e-mail-címmel.

A Miniszterelnökség a fellelt iratokat feljelentés-kiegészítésként továbbítja a hatóságoknak, mivel az ügyben garázdaság gyanúja miatt már folyamatban van vizsgálat.

A kormány közlése szerint öt ügyben tesz feljelentést ismeretlen tettes ellen, miután az átvilágítás során több olyan esetet talált, amelyekben túlárazások alapján hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúja merült fel. A kabinet szerint a lépés része a korrupció felszámolását célzó programnak, amelynek eredményeként Magyarország már hozzáférhet 16,4 milliárd euró uniós forráshoz.

A nyilvánosság elé tárt ügyek hét civil szervezetet érintenek:

• a FICSAK 11 Alapítványt,
• a Mindennapok Női Szemmel Egyesületet,
• a Zöld Követ Egyesületet,
• a Patrióták Magyarországért Egyesületet,
• a Fiatal Családosok Klubja Egyesületet,
• a Gazdagréti Összefogás Egyesületet
• és az Összefogás 11 Sportegyesületet.

A kormány szerint a szervezeteket személyi összefonódások kötik össze, köztük egy korábbi fideszes országgyűlési képviselőjelölttel, akinek neve több szervezet irataiban is szerepel. Az átvilágítás során olyan eseteket is feltártak, amikor egy alkalmazott

egyszerre munkabérben és számlázott szolgáltatásként is részesült kifizetésben.

A kormány 25,9 milliárd forintos befizetésről döntött a távhőkasszába annak érdekében, hogy fenntartható maradjon a lakossági távhőárak finanszírozása.

A tájékoztatás szerint a rögzített lakossági díjak miatt a távhőszolgáltatók költségeiknek már csak mintegy 40 százalékát fedezik saját bevételeikből, a fennmaradó részt a távhőkassza biztosítja. A döntés nem változtat a lakossági távhődíjakon, ugyanakkor a rezsicsökkentés fenntartását szolgálja.

Az Agrár- és Élelmiszeripari Minisztérium egyeztetett a szakmai érdekképviseletekkel az agrárkamara működésének átalakításáról. Az egyeztetésen részt vevő 53 szakmai szervezet közül egy kivételével mindenki támogatta azt az irányt, amelynek célja a kamara politikamentes működésének megteremtése és a szakmai érdekképviseleti szerep erősítése.

A tervezett változások között szerepel a kamarai választási rendszer megújítása, az összeférhetetlenségi szabályok szigorítása, a miniszteri törvényességi felügyelet bevezetése, valamint

a kamarai dolgozók díjazásának megszüntetése.

A kormány döntött a javításhoz való jogról szóló új uniós szabályozás magyarországi bevezetéséről.

Az Európai Unióban 2026. július 31-től alkalmazandó szabályok értelmében a gyártóknak és forgalmazóknak nemcsak a garanciális időszakban, hanem azt követően is biztosítaniuk kell a még javítható termékek javításának lehetőségét.

Emellett ésszerű áron hozzáférést kell biztosítaniuk a tartalék alkatrészekhez és tartozékokhoz is. A kormány szerint az intézkedés a fogyasztók érdekeit szolgálja, miközben környezetvédelmi szempontból is előnyös, mert a javítást ösztönzi az új termék vásárlása helyett.

kormány társadalmi egyeztetésre bocsátja az Arachne informatikai eszköz teljes körű és kötelező alkalmazásáról szóló szabályozást - hangzott el a tájékoztatón.

Az eszköz használatát Magyarország az uniós forrásokhoz kapcsolódó jogállamisági eljárás keretében vállalta, célja pedig az uniós támogatásokkal összefüggő visszaélések, összeférhetetlenségi helyzetek és korrupciós kockázatok azonosítása.

A vállalás a közös agrárpolitikai támogatásokra vonatkozik, és egységes, dokumentált, ellenőrizhető kockázatkezelési gyakorlat kialakítását szolgálja.

A sajtótájékoztató egyik kiemelt témája várhatóan a NATO ankarai csúcstalálkozója lesz, ahol Magyar Péter miniszterelnök Orbán Anita külügyminiszter és Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter társaságában képviselte Magyarországot. A kormányfő a találkozót követően úgy fogalmazott, hogy Magyarország továbbra is egy erős NATO-ban érdekelt, megbízható szövetséges kíván maradni, ezért 2035-ig fokozatosan növeli a védelmi kiadásokat. Ugyanakkor megerősítette azt is, hogy a magyar kormány továbbra sem küld fegyvereket Ukrajnának.

A NATO-csúcs margóján Magyar Péter kétoldalú egyeztetést folytatott az ukrán elnökkel is.

A felek megállapodtak abban, hogy a jövőben hivatalos bilaterális találkozóra is sor kerülhet, amelynek helyszíne Budapest vagy Kijev lehet, azonban az időpontot egyelőre nem véglegesítették.

Napirendre kerülhet az államháztartás helyzete is. Az új kormány által végzett átvilágítás szerint a 2026-os költségvetési hiány a korábban tervezett 3,7 százalék helyett akár a GDP 8,3 százalékát is elérhette volna. A kabinet szerint az uniós megállapodásoknak, valamint a már meghozott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően ezt sikerült 7,5 százalékra csökkenteni.

A kabinet korábban jelezte, hogy augusztus végéig módosítja a 2026-os költségvetést az új hiánycélnak megfelelően, ezt követően pedig október végéig benyújtja a 2027-es költségvetési törvényjavaslatot és a hozzá kapcsolódó középtávú fiskális terveket.

Szóba kerülhetnek a közmédiánál történt személyi változások is. A közmédia hírszolgáltatásának leállását követően az új, átmeneti vezetés első munkanapján több felsővezetőt, ismert híradóst és műsorvezetőt is felmentett a munkavégzés alól. A kormány várhatóan ismerteti az intézkedések hátterét és a közmédia átalakításával kapcsolatos terveit.

Várhatóan téma lesz az Európai Bizottság döntése is, amely szerint az Európai Unió Bírósága elé viszi Magyarországot az árréssapkák miatt. Brüsszel álláspontja szerint a magyar árrésstopok indokolatlanul torzítják a piaci versenyt és sértik az uniós belső piac szabályait.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Hegedüs Róbert