Miért rossz a gazdáknak, ha erős a forint?

Mert a termékeiket euróban adják el, de a költségeiket forintban fizetik. Ha a forint erős, ugyanannyi euróért kevesebb forintot kapnak, miközben a kiadásaik nem csökkennek.

Melyik gazdákat érinti ez leginkább?

A gabonatermelőket, a napraforgó- és repcetermesztőket, valamint a tej- és sertéstartókat. Ők szenvedték el a legnagyobb veszteségeket.

Mennyivel estek a gabonaárak?

A búza tonnánként kb. 12 ezer, a kukorica 10 ezer, a repce és napraforgó 20-22 ezer forinttal lett olcsóbb egy év alatt. A tej ára pedig közel 30 százalékkal zuhant.

Mekkora veszteséget okozhat ez egy gazdaságnak?

Egy közepes méretű gazdaság akár több tízmillió forintot is bukhat egyetlen szezonban.

Miért rosszabb a magyar gazdák helyzete, mint a szomszédoké?

Mert itthon drágább a hitel, mint Szlovákiában vagy Romániában. Ha ezt már nem ellensúlyozza a gyenge forint, a magyar termelők hátrányba kerülnek.

Meddig maradnak alacsonyak az árak?

Az előrejelzések szerint tartósan, és a forint sem fog jelentősen gyengülni. Vagyis a gazdák további nehéz időszakra számíthatnak.

Mi lenne a megoldás?

Alacsonyabb kamatok, gyorsabb támogatás-elbírálás, új exportpiacok keresése és beruházások ösztönzése a raktározásba, öntözésbe és az élelmiszeriparba.

Miért nem tudtak felkészülni a gazdák?

Mert az árzuhanás pont a betakarítási szezonban jött, amikor már nem tudtak alkalmazkodni a hirtelen változáshoz.

Mit tehetnek hosszú távon a termelők?

Magasabb hozzáadott értékű termékeket kellene előállítaniuk, és rugalmasan alkalmazkodniuk a piaci és éghajlati változásokhoz.

Különös kettősség Magyarországon: aminek a vásárlók örülnek, az komoly veszteséget okoz a gazdáknak

Name: Magyar agrárpiaci árváltozások (2023-2024)
Creator: Szigeti Tamás
License: https://www.portfolio.hu/info/szerzoi-jogok

agrarszektor.hu

2026. július 09. 10:58

Itt állítsd be, hogy a Portfolio az elsők között legyen a Google híreiben

A magyar mezőgazdaságot egyszerre sújtja az erősödő forint és a csökkenő világpiaci árak miatti bevételkiesés. A magas hazai termelési és finanszírozási költségek miatt az ágazat jelentős versenyhátrányba került a régiós piacokon, a helyzet rendezéséhez pedig átfogó fejlesztésekre és gyorsabb kamatvágásra lenne szükség - tudósított az Agrárszektor.

Miközben a csökkenő infláció és a stabilabb forint a fogyasztóknak kedvező, az agráriumban ugyanez a folyamat komoly nehézségeket okoz. Szigeti Tamás, a Kalocsa Térségi Öntözési Közösség ügyvezetője rámutatott arra, hogy a mezőgazdasági termékek ára szorosan követi az európai és a világpiaci trendeket.

Mivel a magyar gazdák exportbevételeiket jellemzően euróban realizálják, a kiadásaikat viszont forintban egyenlítik ki, az erősödő hazai deviza miatt a változatlan euróbevétel kevesebb forintot ér.

Eközben a béreket, a hiteleket és az inputanyagok költségeit továbbra is magas szinten kell kitermelniük. A helyzetet tovább nehezíti a világpiaci árak visszaesése, amely ráadásul éppen a betakarítási főszezonban, az éves bevételek realizálásakor érte a termelőket, akik így képtelenek voltak alkalmazkodni a hirtelen piaci sokkhoz.

A legnagyobb veszteségeket a gabona- és olajosnövény-termesztők, valamint a tej- és a sertéságazat szereplői könyvelhetik el.

Egy év leforgása alatt a búza tonnánkénti ára mintegy 12 ezer, a kukoricáé 10 ezer, míg a repcéé és a napraforgóé 20-22 ezer forinttal esett vissza, míg a nyers tej felvásárlási ára csaknem 30 százalékkal csökkent.

Ez egy közepes méretű gazdaság számára akár több tízmillió forintos kiesést is jelenthet egyetlen szezon alatt.

A probléma gyökere ugyanakkor túlmutat az árfolyam-ingadozáson, hiszen Magyarországon a finanszírozási költségek jóval meghaladják a környező országokét. Ha egy hazai agrárvállalkozó drágábban jut forráshoz, mint szlovák vagy román versenytársa, és ezt már nem kompenzálja a gyengébb forint, akkor egyértelmű versenyhátrányba kerül. Ez a tendencia hosszú távon elhalasztott beruházásokat és a hazai agrárium strukturális versenyképességének romlását eredményezi.

Mivel a világpiaci árak az előrejelzések szerint tartósan alacsonyak maradnak, és az elemzők a forint árfolyamában is legfeljebb minimális korrekcióra számítanak, a gazdálkodók további nehéz időszakra készülhetnek. Szigeti Tamás szerint a megoldást a versenyképesség sürgős helyreállítása jelentené. Úgy véli, a tartósan alacsony inflációs környezetben a jegybanki monetáris politikának teret kellene engednie egy határozottabb kamatcsökkentési ciklusnak, ami érezhetően enyhítené a hazai vállalkozások hitelterheit.

Emellett elengedhetetlen a támogatási kérelmek elbírálásának felgyorsítása, az exportpiacok diverzifikálása, valamint a vízgazdálkodási, raktározási és élelmiszeripari beruházások ösztönzése. A magyar agrárágazat jövője ugyanis nem kizárólag a devizaárfolyamon múlik, hanem azon, hogy a termelők képesek-e magasabb hozzáadott értéket előállítani, és rugalmasan alkalmazkodni a megváltozott gazdasági, valamint éghajlati kihívásokhoz.