Összeállt a tökéletes vihar: három csapás fenyegeti a magyar autósokat

Élet a védett árak után: eddig nincs baj, de...

Mint ismert, június 27-én hivatalosan is megszűnt az üzemanyagok védett ára Magyarországon: a kormány kivezette azt a mechanizmust, amelynek célja az volt, hogy a hazai üzemanyagárak ne haladják meg a környező országok átlagát.

Bár hivatalosan csak aznap került kivezetésre a védett áras rendszer, a relevanciája viszont már egy héttel korábban, 20-án megszűnt, hiszen azon a napon már alacsonyabb volt a piaci ár a benzin és a dízel esetében is, mint a védett árak. A kedvező árakat akkor nagyon is támogatták a piaci folyamatok; a Portfolio többször beszámolt arról, hogy az olajár csökkenése, valamint a forint stabilizálódása mérsékelte a hazai üzemanyagárakra nehezedő nyomást.

Ráadásul a rendszer kivezetésekor a szakértők kifejezetten optimistán nyilatkoztak a várható árakról: a holtankoljak.hu szakértője szerint abban a környezetben reális esély mutatkozott arra, hogy a benzin és a dízel ára a következő időszakban is 600 forint alatt maradjon.

Az üzemanyagpiaci szereplők fellélegzése azonban nem lehetett teljeskörű, hiszen a kormány jelezte, hogy a védett ár megszüntetése nem jelenti azt, hogy teljesen kivonulna a piacról. A kabinet továbbra is figyelemmel követi az üzemanyagpiaci folyamatokat, és azt ígéri: amennyiben az árak ismét jelentősen elszakadnának a régiós szinttől vagy tartós emelkedés indulna, kész újra beavatkozni.

MÁRPEDIG nem kizárt, HOGY ERRE HAMAROSAN SOR FOG KERÜLNI.

Azért gondoljuk ezt, mert több olyan fejlemény is történt az elmúlt napokban, amelyek akár az üzemanyagárak hosszan tartó emelkedését idézhetik elő.

Elzárja a dízelcsapot Moszkva

Ahogy azt már többször is megírtuk, a világ egyik legnagyobb gázolaj-exportőrének számító Oroszország az utóbbi időben súlyos belföldi üzemanyaghiánnyal küzd. A helyzet hátterében az energetikai infrastruktúrát célzó ukrán támadások állnak, amelyek jelentősen visszavetették az orosz finomítói kapacitást.

A helyzet odáig fajult, hogy

OROSZORSZÁG SZERDÁN EXPORTTILALMAT VEZETETT BE A GÁZOLAJRA.

Első ránézésre akár úgy is tűnhetne, hogy az orosz dízelexport tilalma Európát már kevésbé érinti, hiszen az uniós szankciók miatt az EU közvetlenül amúgy sem vásárolhat orosz finomított olajtermékeket. A valóság azonban ennél eggyel bonyolultabb, hiszen a dízelpiac globális, Európa pedig továbbra is importfüggő szereplője ennek a piacnak.

A probléma lényege, hogy azok az országok, amelyek az elmúlt években felszívták az Európából kiszorult orosz dízelt – például Törökország, Brazília vagy észak-afrikai vevők –, most kénytelenek más források után nézni. Vagyis ugyanazokért az amerikai, közel-keleti és ázsiai dízelszállítmányokért kezdenek versenyezni, amelyekre Európának is szüksége van, ez pedig felhajtja az árakat.

A helyzet azért különösen kényes, mert az európai dízelpiac már eleve szűkös volt. A kontinens finomítói kapacitása korlátozott, az elmúlt évek szankciói átrendezték a kereskedelmi útvonalakat, a dízel pedig továbbra is kulcsfontosságú üzemanyag a közúti fuvarozásban, a mezőgazdaságban és az iparban. Márpedig ha a dízelárakba és a finomítói marzsokba tartósan magasabb kockázati prémium épül be a tilalom esetleges elhúzódásával, akkor a kontinensnek egyre drágábban kell majd alternatív forrásokat találnia. Ez nemcsak az üzemanyagárakon keresztül fájhat, hanem a fuvarozási költségeken, az élelmiszerárakon és végső soron az infláción keresztül is.

A piac persze azonnal reagált a tegnapi fejleményre:

NAGYOT UGROTT A DÍZEL FINOMÍTÓI MARZSA EURÓPÁBAN.

Felforrósodott az iráni helyzet, kilőtt az olajár

De nem csak az olajtermékeknél van mi miatt aggódni: az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus újabb fordulata miatt ugyanis

nagyot ugrott az olaj ára,

a Brent jegyzése ismét a hordónkénti 80 dolláros szintig szúrt fel, jelezve, hogy a befektetők egyre nagyobb geopolitikai kockázati prémiumot építenek be az árakba.

A friss elemzői megszólalások alapján a piac alapesetben még nem áraz tartós, kontrollálatlan olajárrobbanást, de a hangsúly egyre inkább azon van, hogy mennyire törékeny ez az alapeset. Több nagy elemzőház is 80 dollár körüli Brenttel számol a következő negyedévekre, vagyis már önmagában is magasabb árszinttel kalkulálnak, mint amit a konfliktus kiéleződése előtt reálisnak tartottak. Ennél is fontosabb azonban, hogy ezek az előrejelzések jellemzően azt feltételezik: nem sérül érdemben a közel-keleti olajexport, nem bénul meg a Hormuzi-szoros forgalma, és nem éri tartós csapás az iráni vagy öböl menti olajinfrastruktúrát.

Ez pedig nagyon vékony jég.

A Hormuzi-szoroson halad át a világ tengeri olajkereskedelmének meghatározó része, ezért már egy részleges fennakadás is azonnal sokkal magasabb árpályát nyithatna meg. Ha a konfliktus elhúzódik, vagy a katonai csapások az olajlétesítményekre, kikötőkre, exportterminálokra vagy tankerforgalomra is kiterjednek,

akkor a mostani 80 dollár körüli Brent könnyen csak egy átmeneti állomás lehetne egy jóval fájdalmasabb árszint felé.

Brent árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Részvénykereskedés, hosszabb távú befektetési portfóliók vagy nyugdíjportfóliók kialakítása a Portfolio Trader segítségével.

A forint sem segít

Szintén rontja a hazai autósok kilátásait, hogy a fokozódó geopolitikai nyomás – ahogy az ilyenkor általában történik – nem a feltörekvő devizák malmára hajtja a vizet.

Az elmúlt napokban nagyot gyengült a forint a dollárral és az euróval szemben is.

Ez az autósok szempontjából azért különösen kellemetlen, mert az olaj világpiaci ára dollárban van meghatározva. Vagyis ha egyszerre emelkedik a nyersolaj ára és gyengül a forint a dollárral szemben, akkor a magyar importőrök és finomítók forintban számolva kétszeres nyomás alá kerülnek: ugyanazért a hordó olajért eleve többet kell fizetniük, ráadásul a gyengébb forint miatt még drágábban jutnak hozzá.

Ez előbb-utóbb megjelenik a nagykereskedelmi üzemanyagárakban, majd a benzinkutakon is, így a geopolitikai feszültség nemcsak a tőzsdéken, hanem a tankolásnál is gyorsan érezhetővé válhat.

USD/HUF árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader

Újra léphet a kormány?

Röviden összegezve az eddig elhangzottakat: a kedvezően alakuló piaci folyamatok lehetővé tették a védett áras rendszer kivezetését a magyar üzemanyagpiacon, de könnyen lehet, hogy hamarosan fordul a kocka:

• az orosz gázolajexport kiesése tartósan magas termékárakat hozhat az amúgyis szűkös dízelpiacon,
• az iráni konfliktus felforrósodása és esetleges eszkalációja magas szinten tarthatja a nyersolaj árát,
• ráadásul a fokozódó geopolitikai nyomás tovább gyengítheti a forintot.

Ezzel persze a lehető legbaljósabb képet festjük a jövőt illetően; Trumpot ismerve (TACO) könnyen lehet, hogy egyik napról a másikra kiesnek ezek a veszélyforrások. De ha mégis ilyen irányba indulnak el a dolgok és meredek emelkedésnek indul a benzin ára, akkor bizony

a kormány ismét beavatkozhat az üzemanyagpiaci folyamatokba.

Nézzük meg, hogy ez miért nem jó ötlet.

Miért nem jó, ha beavatkoznak a piaci folyamatokba?

A március közepén bevezetett védett áras intézkedést számos kritika érte, nem is ok nélkül.

A rendszer alapvetően úgy működött, hogy a felszabadított stratégiai gázolaj- és benzintartalékokból fixált áron adták az olajtermékeket a nagykereskedőknek, akik tehát az aktuális piaci árnál olcsóbban jutottak hozzá az üzemanyagokhoz, így maradt árrésük nekik és a kiskereskedőknek is.

Ezzel az volt a gond, hogy a rögzített, a piaci viszonyokat nem reprezentáló kiskereskedelmi árak miatt

az üzemanyagimport jelentősen visszaesett Magyarország felé,

miközben a hazai kitermelés és a fogyasztás nem változott a kedvező irányba (sőt, az üzemanyag-fogyasztás még nőtt is). Mindezek következtében az MSZKSZ adataiból jól látszott, hogy történelmi mélypontra zuhant Magyarország stratégiai üzemanyag- és kőolajkészlete márciusban.

Ráadásul Magyar Péter az intézkedés kivezetésekor elmondta, hogy

a védett ár rendszerének fenntartása havi szinten 50 milliárd forinttal terhelte meg a központi költségvetést. Látva a magyar államháztartás hiányát, ilyen kiesések most nem igazán férnek bele.

De nem ez volt az első eset, hogy a kormányzat beavatkozott az üzemanyagpiacon, pedig nem kellett volna neki. A 2021-es benzinárstop meredek következményeire talán még sokan emlékeznek:

• először az ellátási lánc zavarai lettek egyre hangsúlyosabbak,
• aztán eltérő üzemanyagárak lettek megszabva a külföldi rendszámmal rendelkező járműveknek, ami miatt eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság,
• ezután jöttek a mennyiségi korlátozások a kutakon,
• kiesett az import,

• felvásárlási pánikreakció indult,

• végül a Mol teljes hálózatán részleges üzemanyaghiány alakult ki. Ezt követően vezették ki az eredetileg tovább tervezett üzemanyagár-stopot.

Eddig tehát kettőből nullaszor volt jó ötlet az üzemanyagpiaci beavatkozás. Az elmúlt évek tapasztalata alapján az üzemanyagpiaci beavatkozások eddig inkább torzulásokat, készletfeszültséget és költségvetési terheket hoztak, mint tartós megoldást.

Persze lehet ezt ügyesebben is csinálni (például az adótartalom mérséklésével),

de a legjobb mégiscsak az, ha hagyjuk a piacot, hogy működjön.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images