Tisza-kormány: jön a rendkívüli parlamenti ülés, módosul az alaptörvény

Tüntetést tartott csütörtök délután a Fidesz és a KDNP, amelyet "Stop önkény"-nek neveztek el. A demonstráción a Tisza-kormány intézkedéseit kritizálták, szerintük a Sulyok Tamás köztársasági elnök elmozdítására irányuló törekvések a "jogállam szétverését" jelentik. Az eseményen Áder János, korábbi államfő is felszólalt, Orbán Viktor volt miniszterelnök - aki aktívan hirdette az eseményt a facebook oldalán - nem jelent meg.

Magyar Péter kormányfő a közösségi médiában értékelte az eseményt, a résztvevők számára helyezve a hangsúlyt:

A politikai elemző a Facebookon osztott meg egy bejegyzést, amely szerint a Miniszterelnökséget vezető miniszternél, Ruff Bálintnál tett látogatást. Azt nem árulta el, hogy milyen célból fogadta őt a kormány egyik legfontosabb embere.

Politikailag motivált döntés alapján rúgtak ki utolsó civil munkahelyemről

- közölte Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön a Facebook-oldalán, hivatkozva a másodfokú bíróság döntésére. A miniszter a bejegyzésében arról írt, munkajogi pert indított volt munkáltatója, a Neumann Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság ellen azután, hogy kirúgták egy nyilvános felszólalása miatt.

Hozzátette: a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, és kimondta, hogy jogellenesen rúgták ki, miután a Kossuth téren 2024. április 6-án tartott demonstráción határozottan felemelte szavát az állam és az egyház összefonódása ellen.

"A nyilvános kiállásra azért volt szükség, mert a kegyelmi botrányban is érintett Balog Zoltán budapesti református püspök politikai-egyházi szereplőként máig nem tisztázott módon közreműködött a kegyelmi ügyben. Az aktív egyházi szolgálatból kilépett, volt református vezetőként pontosan arról beszéltem, amit jóval később a Tisza-kormány soha nem látott meghatalmazással vállalt is: a politikának semmi helye az egyházban, mert a hit nem pártlogókról szól és nem kampányeszköz" - írta a miniszter.

Hozzátette: az ügy túlmutat a személyén, "nagyon sokan váltak hasonló módon kiállásuk áldozatává".

Úgy vélte az ügy "arról szól, hogy az előző, bukott rendszerben mindennapos volt, hogy valakit hátrány, akár kirúgás érhetett azért, mert kiállt a meggyőződése, lelkiismereti szabadsága mellett".

"A vélemény szabad, április 12-én emellett állt ki egész Magyarország is. Egy olyan országban ébredhetünk azóta, ahol nem kell lelkiismeret és megélhetés között választani" - írta.

A miniszter bejegyzése szerint, 2024-ben elmondott beszédekor azért állt színpadra, "mert a kegyelmi ügy egy olyan határ volt, amit soha, egyetlen politikai vezetés sem szabadott volna, hogy átlépjen".

"A kegyelmi ügy megmutatta, hogyan telepedett rá a politika az egyházra, hogyan rángatta az ország vezetése kényére-kedvére az igazságszolgáltatás szálait. És ami a legfontosabb, hogyan szolgáltatta ki és hagyta hátra a bukott vezetés a magyar gyermekeket a lepusztított gyermekvédelmi rendszerben" - jegyezte meg.

Közölte: a perben nyert egymillió forint sérelemdíjat az elkötelezett munkát végző Tűzcsiholó Egyesületnek utalja át, megköszönve a szervezet munkáját és a többi civil- és gyermekvédelmi szervezet elmúlt években végzett fáradhatatlan munkáját is. (MTI)

Évekig zavarta az ottlakók nyugalmát a ferencvárosi lőtér, de július 31-ével bezár - közölte a szociális és családügyi miniszter csütörtökön a Facebook-oldalán. Kátai-Németh Vilmos a bejegyzésében közölte: az elviselhetetlen zajra többször is panaszkodtak neki, és a tulajdonos "végre felmondta a lőtér szerződését, így a lakók július 31. után visszakapják a nyugalmukat". A bejegyzéshez készített videóban a miniszter arról beszélt, a lőtér rengeteg problémát okozott a lakótelepen lakók számára, a hangos lövésektől a lakók nem tudtak pihenni, az idős emberek féltek.

A Közlekedési és Beruházási Minisztérium az MTI-t csütörtökön közölte: Vitézy Dávid miniszter arról tájékoztatta a IX. kerület polgármesterét, Baranyi Krisztinát, hogy a MÁV-nak és a neki eljuttatott levele nyomán a terület tulajdonosa, a MÁV "felmondta a MÁV-Aszódi telepen lévő lőtér bérleti szerződését". "Ezzel egy több éve húzódó, a kerületiek életét megkeserítő ügynek lesz vége. A lőtér tulajdonosa ugyanis minden önkormányzati rendelkezést és egyéb szabályt megszegve minden nap hatalmas zajterheléssel járó lőgyakorlatokat végzett, ami nemcsak hangos, de idegileg is megterhelő a lakosoknak" - írta a minisztérium. (MTI)

A rendőrség önállóan döntötte el, hogy gyanúsítotti kihallgatást fog végrehajtani terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés bűntette miatt egy influenszer ellen, és erről múlt hét pénteken telefonon tájékoztatta a Fővárosi Főügyészséget - közölte a főügyészség csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint a nyomozás elrendeléséről szóló tájékoztatás a büntetőeljárási törvény szerint a nyomozó hatóságnak minden ügyben kötelessége; a nyomozás elrendelésének alapja a rendőrség tájékoztatása szerint az influenszer által június végén közzétett videóüzenet volt.

A nyomozó hatóság kedden telefonon közölte a főügyészséggel, hogy az ügyben az influenszernél kutatást fognak végrehajtani, őt elő fogják állítani és gyanúsítottként fogják kihallgatni - tették hozzá.

Az illetékes ügyész szóban felhívta a nyomozó hatóság figyelmét arra, hogy külön alapossággal kell vizsgálni, hogy az adott cselekmény valóban megvalósítja-e a Büntető Törvénykönyv vonatkozó törvényi tényállását.

Hozzátették, hogy a sajtóhírekre figyelemmel szerdán a Fővárosi Főügyészség kérésére a rendőrség telefonon azt a tájékoztatást adta, hogy kutatást tartott az influenszernél, akit gyanúsítottként hallgattak ki. A férfi a gyanúsítás ellen panasszal élt, a gyanúsítottat a rendőrség nem vette őrizetbe.

A büntetőeljárási törvény szerint a nyomozásnak a gyanúsítotti kihallgatás előtti szakasza, a "felderítés" során a nyomozó hatóság önállóan jár el, ez alapján a gyanú megalapozottságának kérdésében önállóan dönt, ahhoz ügyészi jóváhagyás nem szükséges, ilyen ez esetben sem történt - írták.

A Fővárosi Főügyészség a gyanúsítás elleni panasz elbírálásakor lesz abban a helyzetben, hogy a gyanúsítás törvényességét megítélje - közölték, hozzátéve, hogy a panasz és az ügyiratok csütörtök délelőtt érkeztek meg a rendőrségtől az ügyészségre.

A főügyészség a panasz elbírálásának eredményéről tájékoztatni fogja a közvéleményt - áll a közleményben. (MTI)

Magyar Péter miniszterelnök várhatóan hétfőn és kedden is felszólal napirend előtt, hétfőn a képviselők szavazhatnak az alaptörvény 17. módosításról.

Hallerné Nagy Anikó (Tisza), az Országgyűlés alelnöke a házbizottság csütörtöki ülését követően az MTI-nek elmondta, hogy a hétfői ülésen a napirend előtti felszólalásokat az interpellációk, az azonnali kérdések és a kérdések követik.

A parlament ezután lefolytatja az alaptörvény 17. módosításához benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitáját, majd a képviselők szavaznak is az indítvány elfogadásáról.

Az Országgyűlésben hétfőn zajlik le az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló törvény, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény módosításához beterjesztett, illetve a magyar és a szlovák kormány közötti, a közös államhatárt keresztező szénhidrogén szállítóvezetékekkel kapcsolatos együttműködés megállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyv kihirdetéséhez benyújtott bizottsági jelentések és összegző módosító javaslatok vitáit.

A három előterjesztésről a parlament kedden szavaz majd. A keddi ülés során, az egyes törvények rendészeti feladatellátás racionalizálásával összefüggő módosításáról, a közneveléssel kapcsolatos törvények módosításáról, illetve az egészségügyi adatkezelést érintő törvény módosításáról folytat majd általános vitát a parlament. (MTI)

Hiába a néhány napos pihenés, a sánta kutya ma is megelőzte Magyar Pétert. Hazudik Magyar Péter, amikor azt állítja, hogy a 2018. októberi amerikai utunk családi kiruccanás volt. Valójában, hivatalos út volt, közölte Áder János, Magyarország volt köztársasági elnöke.

"Hazudik Magyar Péter, amikor azt sejteti, hogy velünk utazó lányunk utazási költségeit az adófizetők állták.

Nem, ezeket mi magunk fizettük ki.

Hazudik Magyar Péter, amikor azzal gyanúsít, hogy adófizetői pénzből voltam külföldön horgászni.

Ilyenre egyetlen egyszer sem került sor.

Felszólítom Magyar Pétert, legyen olyan bátor, hogy kérdések helyett állításként fogalmazza meg vádjait, és ezután vállalja ennek minden polgári jogi és büntetőjogi következményét" - írta Áder János.

A szavazás napján tömegesen fordultak a Társaság a Szabadságjogokér (TASZ) szervezethez olyanok, akiket tudtuk és beleegyezésük nélkül vettek fel nemzetiségi névjegyzékbe az idei országgyűlési választáson; a civil jogvédő szervezet feljelentést tett.

A TASZ azt közölte a Facebook-oldalán, hogy az érintettek nagy része a szavazóhelyiségben szembesült azzal, hogy nem szavazhatnak pártlistára, csak az adott nemzetiség listájára. Mint írták, nagyrészt a roma nemzetiségi névjegyzékbe vettek fel választókat.

Kifejtették, hogy a roma nemzetiségi listára szavazók száma március végén két nagyobb hullámban bővült, bár sokan le tudtak iratkozni, végül így is több mint 44 ezer ember szerepelt a roma nemzetiségi névjegyzékben.

A civil jogvédő szervezet szerint a kampányban több településen élelmiszercsomag-osztást szerveztek az Országos Roma Önkormányzathoz és a Fideszhez köthető szereplők, és a csomagokat sokszor csak a személyes adatok megadása után lehetett átvenni.

Ezekkel az adatokkal lehetőség nyílhatott a névjegyzékbe vételi kérelmek kitöltésére és leadására csalók által is - tették hozzá.

Hangsúlyozták, hogy a kampányidőszakban több mint 10 ezer embert meghatalmazott útján vettek fel névjegyzékbe, ami a szervezet szerint valószínűsíti, hogy visszaéltek az adataikkal, és a tudtuk nélkül adtak be a nevükben hamis kérelmet.

Mindez felveti a választás rendje elleni bűncselekmény gyanúját, ezért a választások tisztaságának védelme érdekében feljelentést tettek ismeretlen tettesek ellen - közölték. (MTI)

Vajon rendben van az, hogy az adófizetők állják egy köztársasági elnök és a családja több százezer forintos belépőit az amerikai (orlandoi) Disneylandbe - teszi fel a kérdést Magyar Péter a Facebookon.

"Úgy hallom, hogy Áder János ma az “önkény” ellen fog tüntetni. Mielőtt a volt köztársasági elnök elindul ma a demokráciáért és a jogállamért rettegni, jó lenne, ha megválaszolná a következő kérdéseket a magyaroknak" - írja Magyar, kifejtve, hogy

• az 55 millió forint adófizetői pénzbe kerülő 2018-as családi kiruccanása az USA-ba pontosan milyen eredményeket hozott Magyarországnak?
• Tényleg az egyik lányának a születésnapját ünnepelték 2 napos New York-i kiruccanással, helikopteres városnézéssel, adófizetői pénzen?
• Tényleg a magyar emberek állták a többszázezres belepőket a vidámparkba (Disneyland)?
• Tényleg nem volt megfelelő az 1,3 millió adófizetői pénzen foglalt elnöki lakosztály Miami-ban, és utasítást adott elnök úr, hogy foglaljanak másik egymillióért Disneylandhez közel, Orlandoba?
• Hány ilyen útja volt elnök úr? Hány külföldi horgászatot álltak a magyar adófizetők?

Elnök úr! Szedje össze a bátorságát, mégiscsak ön a csornai Charles Bronson! Álljon ki a magyarok elé, és mondja el, hogy hány magánprogramját fizettük a kétmilliárdos villa, a tízmilliárdos közpénzégető alapítvány mellett! És jelölje meg, hogy mikor tervezi visszafizetni ezeket az összegeket az államkasszába! Jó tüntetést! Bár a helyzet egyre inkább örkényi… - zárja posztját Magyar.

• Magyar Péter a NATO-csúcsán. Magyar Péter miniszterelnök Ankarában képviselte Magyarországot a NATO-csúcstalálkozón Orbán Anita külügyminiszter és Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter kíséretében.

• Magyarország NATO-álláspontja. A kormányfő kijelentette, hogy egy erős NATO-t támogatnak, és megbízható szövetségesek akarnak lenni (2035-ig növelik a védelmi kiadásokat), de fegyvereket továbbra sem küldenek Ukrajnába.

• Találkozó Volodimir Zelenszkijjel. Magyar Péter egyeztetett az ukrán elnökkel is; a tervek szerint a jövőben Kijevben vagy Budapesten tartanak majd kétoldalú (bilaterális) találkozót, de a pontos időpont még kérdéses.

• Magas az államháztartási hiány. Az új Tisza-kormány átvilágítása szerint a 2026-os költségvetési hiány a tervezett 3,7% helyett a GDP 8,3%-át is elérte volna. Az uniós megállapodásoknak és kormányzati intézkedéseknek köszönhetően ezt sikerült 7,5%-ra mérsékelni.

• Költségvetési újratervezés. A kormány augusztus végéig módosítja a 2026-os büdzsét az új hiánycéllal, október végéig pedig benyújtja a 2027-es költségvetést és a középtávú terveket.

• Nincs árfolyamcél a forintra. Kármán András pénzügyminiszter közölte, hogy nincs konkrét árfolyamcéljuk a forint kapcsán, de a kiszámíthatóságot és a stabilitást kulcsfontosságúnak tartják.

• Kirúgások a közmédiánál. A közmédia hírszolgáltatásának leállása után az új, átmeneti vezetés első napján azonnal több felsővezetőt, ismert műsorvezetőt és híradóst mentett fel a munkavégzés alól.

• Nem mennek Tusnádfürdőre. A Tisza-kormány és a frakció tagjai visszautasították a meghívást a tusnádfürdői fesztiválra, azzal indokolva, hogy a teljes nyarat munkával töltik (ez alól csak az augusztus 10–20. közötti időszak lesz kivétel).

• Brüsszeli per az árréssapkák miatt. Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé citálja Magyarországot, mert álláspontjuk szerint a hazai árrésstopok indokolatlanul torzítják a versenyt és sértik a belső piaci szabályokat.

• Kevesebb uniós hitelt kér a kormány. Magyarország az Orbán-kormány által korábban benyújtott 17,4 milliárd eurós igénnyel szemben csak nagyjából 10 milliárd eurót hívna le az EU védelmi hitelprogramjából (SAFE), miután felülvizsgálták a korábbi projekteket.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Hegedüs Róbert