Tanács Zoltán: egyetlen kérdés van, amit felteszünk minden döntés előtt

Az első lépés a jogállamiság helyreállítása, de a kormány egyik legfontosabb feladata az innovációs környezet megerősítése és a kiberképességek fejlesztése is – mondta el Tanács Zoltán tudományos miniszter az Egyensúly Intézet BEST (Budapest Energy and Security Talks) konferenciáján.

A rendezvényen Ruszin-Szendi Romulusz védelmi miniszterrel közösen beszéltek, aki megerősítette Magyar Péter miniszterelnök korábbi szavait, miszerint

nem a védelmi kiadások lesznek azok, amelyek elsőre ki fognak lőni.

Ruszin-Szendi szerint még ha nagyok is a hiányosságok a honvédségnél, vannak fontosabb prioritások. Elmondta, hogy ő akármennyit tudna költeni, de nem kérdés, hogy például az egészségügy elsőbbséget élvez. Ennek ellenére leszögezte, hogy a közös vállalásoknak megfelelően 2035-re Magyarország is el fogja érni a védelmi kiadások 5 százalékra növelését.

Tanács Zoltán arról beszélt, hogy pontosan tudja, miket ígértek a kampányban, hiszen ő felelt a programalkotás összefogásáért. A Tisza-kormány mintegy ezer vállalása közül a legfontosabbak azonban a jogállamiság helyreállítására tettek.

Ha ezek megvannak, a miniszter szerint Magyarországnak különösen a kiberbiztonsági és technológiai képességek fejlesztésében vannak lehetőségei, ahol fontos felismerni és kihasználni a nemzetközi szövetségi rendszerekben rejlő előnyöket is. Ehhez nem csinálhatják azt, mint az előző kormány, hogy egy-egy céget felemelnek és önkényesen feltőkésítenek, hanem versenyre lesz szükség, mert enélkül elkényelmesednek a szereplők.

Hasonlóan rosszul járt el a Fidesz-kormány az akkumulátorgyárak esetében is, ami két okból is hibás stratégiának bizonyult:

• egyrészt túl korán kezdték az ilyen beruházások behívását, és túl nagy mértékben ahhoz képest, hogy mennyire lehetett látni a szektor alakulását,
• másrészt önmagában kockázatos nagyon ráfókuszálni egyetlen iparágra.

Ezen kívül persze az is komoly probléma, hogy ezek a gyárak nagy arányban mellőzik a környezetvédelmi szabályok betartását, azonban hangsúlyozta, hogy az országban működő beruházásokat nem lehet egyszerűen felszámolni, mivel az elektrifikáció a következő évtizedekben is meghatározó gazdasági trend marad. Szerinte

az akkumulátoripar önmagában túl szűk fókuszt jelentett, de nem lenne helyes kizárólag politikai okokból hátat fordítani a szektornak.

Példaként említette a hétfőn felavatott Mercedes-beruházást, amely már kutatás-fejlesztési tevékenységet is hoz Magyarországra, ami már magasabb hozzáadott értékű munkahelyeket is jelent. Véleménye szerint a jövő gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb feladata, hogy képzések révén olyan tudást adjon a munkavállalóknak, amelyre a jövő munkaerőpiacán is szükség lesz.

A NATO-ban vállalt, GDP-arányosan 5 százalékos védelmi ráfordítási célról Tanács Zoltán azt mondta, hogy bár jelentős kötelezettségről van szó, egyben lehetőséget is jelent, hiszen az 5 százalékos vállalásból 1,5 százalék olyan infrastruktúra-fejlesztésekre és úgynevezett kettős felhasználású beruházásokra fordítható, amelyek nemcsak a honvédelmet, hanem a civil gazdaságot is erősítik.

A kormányzati munkáról kérdezve Ruszin-Szendi Romulusz úgy fogalmazott, hogy a kabinetben rendszeresek az élénk szakmai viták, ugyanakkor a döntéshozatal során fokozatosan, lépésről lépésre haladnak előre. Elmondása szerint az ezer vállalásból az első ötven nap során már mintegy 140-et teljesítettek.

Tanács Zoltán ehhez kapcsolódva azt mondta, a kormány minden döntés, minden találkozó előtt egyetlen szempont alapján mérlegel:

ez szolgálja-e legjobban a magyar emberek érdekeit?

Szerinte ez a megközelítés határozza meg a kabinet nemzetközi kapcsolatait és napi munkáját is.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Balogh Zoltán