Miért nem épültek szélerőművek Magyarországon az elmúlt 15 évben?

Erre nincs egyértelmű szakmai magyarázat. A szabályozás és különböző korlátozások gyakorlatilag megakadályozták az új, nagyobb szélturbinák építését.

Miért lenne fontos a szélenergia a napenergia mellett?

A napelemek főleg nappal és nyáron termelnek sokat. A szélerőművek viszont pont akkor tudnak segíteni, amikor nincs elég napfény, például éjszaka, télen vagy borús időben.

Mennyit fejlődtek a szélturbinák az évek alatt?

Rengeteget. Régen 1-2 megawattos, 80-100 méteres turbinákat építettek. Ma már 5-7 megawattosak a gépek, és 130-150 méter magasak, sokkal hosszabb lapátokkal.

Milyen messze kell lennie egy szélturbinának a házaktól?

Magyarországon jelenleg 700 méter a védőtávolság. Ez európai szinten elfogadható, de minden projektnél külön vizsgálják a zajt, az árnyékhatást és a helyi viszonyokat.

Miért nem lehet bárhova szélturbinát építeni?

Figyelembe kell venni a természetvédelmet, a tájképet, a katonai radarokat, a villamoshálózatot és a helyi lakosok véleményét is. Nem elég csak a térképre bökni.

Mi a helyzet a villamoshálózattal?

A hálózatot fejleszteni kell, de ez nem ok a halogatásra. A naperőművek csatlakozási pontjai sokszor nincsenek kihasználva, ide szélerőműveket is lehetne kötni.

Mit jelent, hogy közösen telepítenék a nap- és szélerőműveket?

Ugyanarra a hálózati pontra kötnék be mindkettőt, esetleg energiatárolóval együtt. Így hatékonyabban ki lehet használni a meglévő infrastruktúrát.

Miért fontos bevonni a helyieket a tervezésbe?

Társadalmi támogatás nélkül nem lehet ilyen nagy projekteket megvalósítani. Ha a lakosok elejétől fogva részt vesznek, és akár tulajdonosok is lehetnek, könnyebb az elfogadtatás.

Hol hallgathatom meg a teljes beszélgetést?

Az EnergyTalks podcastban, ami elérhető Spotify-on, Apple Podcasten és más nagy podcast platformokon is.

Óriási fordulat jöhet a magyar áramtermelésben: nem lesz többé félkarú óriás Magyarország?

Portfolio

2026. július 16. 10:16

Itt állítsd be, hogy a Portfolio az elsők között legyen a Google híreiben

Másfél évtizedes kényszerpihenő után újra érdemi szerepet kaphat a szélenergia a magyar energiarendszerben. Csontos Csaba, a WWF Magyarország Alapítvány éghajlatvédelmi programvezetője az EnergyTalks podcastban elmondta, hogy a hazai energiapolitika egyik legnagyobb mulasztása volt, hogy miközben a naperőművi kapacitások gyorsan bővültek, a szélerőművek fejlesztése gyakorlatilag leállt. A fordulat azonban nemcsak új beruházásokat, hanem új gondolkodást is igényel: tervezést, hálózatfejlesztést, természetvédelmi szempontokat és helyi társadalmi támogatást.

Magyarországon a szélenergia az elmúlt közel 15 évben szinte teljesen kimaradt az energiarendszer fejlesztéséből, miközben a napenergia látványos növekedésen ment keresztül. Ez Csontos Csaba szerint jelentős egyensúlytalanságot okozott: a naperőművek főként nappal és nyáron termelnek sokat,

míg a szélerőművek éppen azokban az időszakokban tudnának fontos kiegészítő szerepet játszani, amikor a napenergia visszaesik.

„Szakmailag nehezen lehet megindokolni, hogy az elmúlt közel 15 évben miért nem épült új megawattos léptékű szélturbina Magyarországon” – fogalmazott.

A technológia közben jelentősen fejlődött: a régi, 1-2 megawattos, 80-100 méteres turbinákhoz képest ma már 5-7 megawattos, 130-150 méteres tornyú, jóval nagyobb lapáthosszúságú berendezésekről van szó. Ezért Csontos szerint a szabályozást is újra kell gondolni,

a természetvédelmi,
társadalmi,
tájképvédelmi,
katonai,
és hálózati szempontok együttes figyelembevételével.

A szélturbinák telepítése nem történhet térképre bökéssel: a jelenlegi 700 méteres védőtávolság Csontos szerint európai összevetésben vállalható, de a zaj, a villódzás, az árnyékhatás és a helyi adottságok miatt minden projektet külön kell értékelni. A katonai radarok körüli korábbi korlátozások lazítása ugyanakkor új területeket nyithat meg, ha a honvédelmi és technológiai feltételek megfelelően rendezhetők.

A hálózatfejlesztés kulcskérdés marad, de önmagában nem lehet érv a szélenergia további halogatására. Csontos szerint a meglévő naperőművi csatlakozási pontok sok időszakban nincsenek teljesen kihasználva, ezért a nap- és szélerőművek közös telepítése, különösen energiatárolóval kiegészítve, hatékonyabb rendszert eredményezhetne.

A vendég szerint a társadalmi elfogadottság legalább ilyen fontos: a helyi közösségeket már a tervezés elején be kell vonni, és akár tulajdonosi vagy közösségi részesedési modellekben is érdemes gondolkodni.

A társadalmi támogatottság nélkül ezeket a projekteket nem lehet megcsinálni, főleg nem ilyen nagy léptékben, főleg nem ilyen gyorsan

– mondta. Hogy hol lehetne kijelölni az első valóban alacsony kockázatú hazai szélenergia-területeket, és miként lehetne elkerülni a naperőművi boom hibáit, az a következő évek egyik legfontosabb energiapolitikai kérdése lesz.

A teljes beszélgetés hallható a havonta kétszer jelentkező EnergyTalks podcastsorozatban, amelyben a hazai energiaipar legfontosabb témáit dolgozzuk fel, a szektor legfontosabb szakértőivel és szereplőivel. Az új részeket a Portfolio podcastcsatornáján találod meg Spotify-on és az Apple Podcasten, vagy a többi nagy podcast platformon, és itt, a cikkbe ágyazott lejátszóban is: