Az innováció önmagában nem elég: rendszerszintű válasz kell a legnagyobb népegészségügyi kihívásokra

Tizennégy éve gyakornokként került az Eli Lillyhez, ma pedig a magyarországi leányvállalatot vezeti. Hogyan formálta ez a szakmai út a vezetői szemléletét?

A Lillyvel a Lilly Gyakornoki Program révén kerültem kapcsolatba, ezért már a kezdetektől különleges szakmai lehetőségként tekintettem a vállalatra. Lengyelországból indulva természetesnek tűnt, hogy a gyógyszeriparban nemzetközi karriert építsek, az évek során azonban rájöttem, hogy a vezetői szerep messze túlmutat a szakmai előrelépésen. Egy egészségügyi vállalat vezetőjeként olyan döntésekben veszünk részt, amelyek végső soron emberek százezreinek, sőt akár millióinak életére is hatással lehetnek – ez egyszerre kiváltság és felelősség.

A Lillynél eltöltött évek során több területen dolgozhattam, a kereskedelmi és tudományos funkcióktól kezdve a compliance-en és projektmenedzsmenten át egészen a magyar leányvállalat vezetéséig, ahol egy közel 70 fős, kivételesen tehetséges és elkötelezett csapatot vezethetek.

Ha meg kellene neveznem, mire vagyok a legbüszkébb, nem egy üzleti eredményt emelnék ki, hanem az embereket. Amikor a kisfiam megkérdezi, mivel foglalkozom, őszintén mondhatom neki: olyan kollégákkal dolgozom együtt, akik nap mint nap azért tesznek, hogy mások hosszabb, egészségesebb és teljesebb életet élhessenek. Számomra ez ad valódi értelmet ennek a hivatásnak.

Az Eli Lilly világszinten 150 éves múltra tekint vissza, Magyarországon pedig 35 éve van jelen. Hogyan változott a Lilly szerepe a hazai egészségügyi ökoszisztémában az elmúlt évtizedekben?

Kevés vállalat mondhatja el magáról, hogy másfél évszázada működik, és ez idő alatt folyamatosan képes volt megújulni.

A Lilly számos olyan terápiát fejlesztett ki, amelyek alapvetően formálták át bizonyos betegségek ellátását, innovatív gyógyszerekkel segítve, hogy az emberek hosszabb, egészségesebb és aktívabb életet élhessenek.

Ugyanakkor ez nemcsak a múltról szól, hanem sokkal inkább az innovációs képességről és arról, hogy milyen tudományos eredményeket tudunk elérni a következő években. Magyarországon nagyjából hatmillió embert érintenek azok a betegségek, amelyek kezelésében vagy kutatásában a Lilly aktív szerepet vállal. Ide tartoznak többek között a cukorbetegség és az elhízás, bizonyos daganatos, immunológiai és reumatológiai kórképek, például a pikkelysömör és a reumatoid artritisz, valamint az Alzheimer-kór, illetve gasztrointesztinális betegségek.

Ezek nem távoli, elvont egészségügyi problémák, hiszen ma már szinte minden családban, munkahelyi közösségben vagy baráti körben van valaki, akit közvetlenül vagy közvetve érintenek.

A 35 éves magyarországi jelenlétünk alatt ezért nem egyszerűen egy gyógyszeripari cégként tevékenykedtünk, hanem olyan felelős vállalatként, amely minden rendelkezésére álló eszközzel támogatja az ellátórendszert, a betegeket és nem utolsó sorban aktívan hívja fel a figyelmet a megelőzés szerepére.

Ez folyamatos párbeszédet és együttműködést kíván az egészségügyi szakemberekkel, betegszervezetekkel, döntéshozókkal és a rendszer minden szereplőjével. De elmondhatom azt is, hogy a Lilly a jövőben még ennél is aktívabb szerepet kíván vállalni a magyar egészségügyi ellátórendszerben, melyre fontos partnerként tekint.

Amikor gyógyszeripari innovációról beszélünk, sokan elsősorban új készítményekre gondolnak. A Lilly hogyan látja ezt ennél tágabb értelemben?

Valljuk, hogy a legelőremutatóbb innováció sem ér sokat, ha nem jut el azokhoz, akiknek szükségük van rá. Ez különösen fontos olyan betegségeknél, amelyeket a társadalom alapvetően félreért.

Ilyen például az elhízás, amelyre még mindig sokan pusztán életmódbeli kérdésként tekintenek, miközben orvosi értelemben már krónikus betegségként ismerik el, amely számos súlyos szövődménnyel járhat együtt. Ilyen esetekben a gyógyszerinnováció teremtheti meg a kezelés alapját, de ahhoz, hogy az valóban sikeressé válhasson és össztársadalmi eredményt lehessen elérni, az edukáció, a szemléletformálás és a korai felismerés is a rendszer részét kell, hogy képezze.

Tehát nem egyetlen fejlesztési pontról beszélünk, hanem arról, hogyan lehet a beteget a teljes ellátási folyamatban támogatni. Egy új terápia önmagában nem elég, ha a beteg nem jut el a diagnózisig, nincs hozzáférése a kezeléshez vagy a rendszer nem tudja megfelelően támogatni őt és az ellátó szakembereket.

Magyarországon hol lehet a legnagyobb kézzelfogható hatása a gyógyszerinnovációnak, és hogyan jelenhet meg ez a gyakorlatban?

Olyan területekre tud igazán nagy hatással lenni az innováció, ahol sok beteget érint egy-egy súlyos egészségügyi probléma, és ahol a jelenlegi terápiák még nem nyújtanak hatékony megoldást. Magyarországon ilyen például a diabétesz, az elhízás, a daganatos betegségek, valamint egyre inkább a neurodegeneratív kórképek, köztük a demenciához kapcsolódó betegségek is.

Az elhízás példája egyébként jól mutatja, miért fontos a korai beavatkozás és a teljes betegútban való gondolkodás. Ez a népbetegség több mint 200 szövődmény, például szívelégtelenség, krónikus vesebetegség, cukorbetegség vagy bizonyos daganatos betegségek kialakulásának kockázatát is jelentősen növelheti, miközben az ellátórendszer sokszor már a kialakult következmények kezelésére koncentrál és nem a probléma gyökerére.

Pedig az elhízás kezelése kezdődhet a fizikai aktivitás növelésével, étrendi és életmódbeli változtatásokkal, és persze bizonyos esetekben komplexebb orvosi támogatásra is szükség lehet. Rendszerszintű gondolkodásra van szükség, amelyben az oktatásnak, a háziorvosi ellátásnak, a szakorvosoknak és az egészségügyi intézményeknek is megvan a maga szerepe.

Az innováció valódi értéke ezért nemcsak az új terápiákban rejlik, hanem abban is, hogy a betegségeket korábban ismerjük fel, időben avatkozzunk be, javítsuk az orvos-beteg kommunikációt és olyan ellátási utakat alakítsunk ki, amelyek a betegek életminőségét és hosszabb távon az egészségügyi rendszer fenntarthatóságát is támogatják.

Az elhízás kapcsán ma egyszerre van jelen a testelfogadás szemlélete és az a felismerés, hogy az állapot komoly egészségügyi kockázatokkal és társadalmi költségekkel jár. Hogyan lehet erről jól beszélni úgy, hogy közben ne erősítsük a stigmát?

Ez nagyon fontos kérdés, mert az elhízásról szóló párbeszédben egyszerre kell két szempontot szem előtt tartani. Az egyik, hogy senkit nem szabad megbélyegezni a testsúlya vagy a testalkata miatt. Az elhízással élő emberek gyakran szembesülnek leegyszerűsítő, igazságtalan előítéletekkel, például, hogy biztosan nem elég fegyelmezettek, nem mozognak eleget vagy nem tesznek meg mindent magukért. Ez a megközelítés nemcsak bántó, hanem szakmailag sem helyes.

Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az elfogadás önmagában nem ad választ az elhízással élők egészségügyi szükségleteire. Ezért a megelőzésről, a korai felismerésről, a kezelési lehetőségekről és arról is beszélni kell, hogyan tud az egészségügyi-, oktatási- vagy szociális ellátórendszer érdemi támogatást nyújtani.

A helyes út szerintem az, ha egyszerre küzdünk a stigma ellen és közben tudományos alapon beszélünk az elhízás egészségügyi következményeiről. Fontos megérteni, hogy ez nem akaraterő kérdése, hanem összetett állapot, amelyben biológiai, életmódbeli, pszichológiai, környezeti és társadalmi tényezők is szerepet játszanak.

Éppen ezért, amennyiben valódi társadalmi és döntéshozói szándék van például az elhízás visszaszorítására, akkor az összes érintett területen összehangoltan kell beavatkozni. Ebben a tudomány fejlődésének eredményeként elérhető új kezelési lehetőségek fontos építőelemet jelenthetnek, de a valódi előrelépéshez ennél jóval többre van szükség.

Az elmúlt években sokat változott az, ahogyan az emberek az egészségükhöz viszonyulnak. Könnyebb ma edukálni a társadalmat a megelőzés, a korai felismerés vagy akár az életmód szerepéről, mint tíz-tizenöt évvel ezelőtt?

Véleményem szerint elindult egy szemléletváltás. Ma már egyre többen értik, hogy az egészség és az egészséges életmód nem pusztán költséget és plusz erőforrást jelent, hanem egy befektetés – egyéni és társadalmi szinten egyaránt.

Érdekes, hogy amikor a gyerekeink oktatásáról, egy ingatlanvásárlásról vagy akár a karrierünkről beszélünk, természetes módon használjuk a "befektetés" szót. Az egészség esetében ez kevésbé jellemző. Ugyanakkor ha valaki tudatosan figyel magára, részt vesz szűréseken, mozog, változtat az életmódján és szükség esetén orvosi segítséget kér, az valójában a saját jövőjébe fektet be.

Az egészség valódi érték, és ez társadalmi szinten is igaz: minél egészségesebb egy társadalom, annál aktívabb, ellenállóbb és produktívabb, ami hosszabb távon az ellátórendszer terheit is csökkentheti, és az egész nemzetgazdaságra nagyon kedvezően hat.

A klinikai kutatás a gyógyszerfejlesztés egyik meghatározó területe. Milyen szerepet játszik Magyarország ebben a Lillynél, és miért fontos ez a vállalat, illetve a hazai betegek szempontjából?

A Lilly innovatív gyógyszergyártóként olyan új terápiák fejlesztésén dolgozik, amelyek biztonságosságát és hatékonyságát megfelelő kutatási eredmények és bizonyítékok támasztják alá. Ebben a klinikai vizsgálatoknak meghatározó szerepük van.

Magyarország ebből a szempontból kifejezetten fontos helyszín számunkra: erős az orvostudományi és egyetemi háttér, magas színvonalú a szakmai tudás, és azt látjuk, hogy a betegek részéről is van nyitottság a kutatásokban való részvételre.

Ez nemcsak a vállalatnak fontos, hanem a magyar egészségügynek és a betegeknek is, hiszen bizonyos esetekben lehetőséget adhat arra, hogy az érintettek korábban találkozzanak új terápiás lehetőségekkel.

Az elmúlt öt évben Magyarországon több mint 100 ilyen programban vettünk részt, mintegy 4400 beteg bevonásával.

Ez jelentős aktivitást és befektetést jelent, ráadásul a terület folyamatosan bővül: 2025-ben például az ehhez kapcsolódó ráfordításunk 70 százalékkal nőtt az előző évhez képest.

Hamarosan távozik a magyarországi pozíciójából és a vállalat szaúd-arábiai leányvállalatánál folytatja a karrierjét. Milyen irányt vehet a Lilly következő években Magyarországon, különösen a közelgő vezetőváltás fényében?

A cél a jövőben is az lesz, hogy Magyarországon az egészségügyi ökoszisztéma szereplőivel szoros együttműködésben még jelentősebben hozzájáruljunk a betegellátás javításához.

Továbbra is azt valljuk, hogy az egészségügyben nincsenek versenytársak, csak közös célok: a betegek hatékonyabb ellátása, tágabban értelmezve pedig a társadalom egészségügyi állapotának javítása.

Ebben a törekvésben minden szereplő más-más, de egyformán fontos feladatot lát el: a betegszervezetek láthatóvá teszik az érintettek mindennapi nehézségeit, a tudományos társaságok szakmai iránymutatást adnak, a döntéshozók a hozzáférés kapcsán mérlegelnek, az iparág a kutatás és innováció eredményeit hozza közelebb a betegekhez, a média pedig segít érthetően és hitelesen beszélni a betegségekről és a korai felismerés jelentőségéről.

A vezetőváltás nem új irány kijelöléséről, hanem a megkezdett munka következetes folytatásáról szól. A klinikai kutatás, az innováció és a partnerségekre épülő együttműködés a jövőben is stratégiai prioritás marad számunkra.

Hamarosan valóban Szaúd-Arábiában folytatom a munkámat, de a nyár folyamán egy tapasztalt, felkészült vezető érkezik Magyarországra, aki a következő hónapokban átveszi a helyemet. Közös célunk, hogy az átmenet zökkenőmentes legyen, és a folyamatban lévő kezdeményezések ugyanazzal a lendülettel haladjanak tovább, mint eddig.

A cikk megjelenését a Lilly Hungária Kft. támogatta.

Címlapkép forrása: Portfolio/Bácsi Róbert