Mennyit árt a klímaváltozás a gazdaságnak?

2050-re a globális GDP 11–18%-kal eshet vissza a felmelegedés miatt. A század végére akár a gazdaság harmada-fele is eltűnhet.

Kik vannak a legnagyobb veszélyben a hőség miatt?

Az építőiparban, mezőgazdaságban és gyárakban dolgozók, akik kint vagy nem klimatizált helyen dolgoznak. Ők közvetlenül ki vannak téve a hőségnek.

Milyen hőmérsékletnél nem lehet rendesen dolgozni?

Nehéz fizikai munkánál már 31 foknál a munkaidő 75%-a kötelező pihenő. 38 fokos belső testhőnél az emberi szervezet hőszabályozása összeomlik.

Hogyan hat a hőség az irodai munkára?

22 fok felett minden plusz 5 fok kb. 10%-kal rontja a koncentrációt és a gondolkodást. Lassabb lesz a döntéshozatal, és több hibát követünk el.

Megoldás a home office a hőségben?

Nem igazán. Európában csak minden ötödik otthonban van klíma, Kelet-Közép-Európában még kevesebb helyen. Az irodák jobban fel vannak szerelve.

A légkondi megoldja a problémát?

Csak részben. A nyári csúcsterhelés túlterheli az áramhálózatot, ami áramkimaradásokhoz vezethet.

Magyarországot mennyire érinti ez?

Magyarország évente a GDP-je kb. 1%-át veszítheti el a hőség és az aszályok miatt. 2050-re a munkaerő-termelékenység 3–4%-kal eshet vissza, ez Európában a legrosszabb.

Miért sérülékenyebb Kelet-Közép-Európa?

Az épületeket téli fűtésre tervezték, nem nyári forróságra. Emellett a gazdaságban magas a fizikai munkát végzők aránya.

Hány munkaórát veszítünk el világszinten a hőség miatt?

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint 2030-ra 80–136 millió teljes munkaidős állásnak megfelelő munka esik ki évente.

Mi az a nedvesgömb-hőmérséklet?

Egy mérőszám, ami a hőséget és a páratartalmat együtt mutatja. 30 fokos nedvesgömb-értéknél a fizikai munkavégző képesség akár felére csökken.

Mennyi pihenőidő jár hőségben a magyar szabályok szerint?

24 fok felett óránként legalább 15 perc. 31–32,5 foknál már a munkaidő 75%-a kötelező pihenő.

Nem igazán. A kutatások szerint a délutáni pihenő bevezetése sem képes érdemben javítani a helyzeten.

Gazdasági zuhanórepülésre felkészülni − Az emberi szervezet tűrőképességén mehet el az éghajlatváltozás elleni meccs

Hörömpöli-Tóth Levente

2026. július 21. 09:35

Itt állítsd be, hogy a Portfolio az elsők között legyen a Google híreiben

Drámai mértékben romolhat a munkatermelékenység a globális felmelegedés hatására az elkövetkezendő évtizedekben, ami értelemszerűen a GDP-t is komoly nyomás alá helyezi. Egyes becslések a kibocsátás akár ötven százalékos zuhanását sem tartják kizártnak az évszázad végére, és ez teljesen új túlélési stratégiákat követel meg szabályozói, vállalati és munkavállalói fronton egyaránt. A kelet-európai régió ráadásul a fizikai munka nagyobb aránya miatt még inkább ki van téve a negatív változásoknak. Hasonló témákkal foglalkozik a Portfolio Sustainable World 2026 konferencia, amelyre még kedvező áron érhetők el belépők.

Amikor a klímaváltozás kerül szóba, hajlamosak vagyunk leragadni az időjárási szélsőségeken, az extrém hőhullámokon, az egyre sűrűsödő áram- és vízkimaradásokon. A folyamat azonban időközben a legfőbb rendszerszintű makrogazdasági fenyegetéssé lépett elő, ami még megfelelő alkalmazkodást feltételezve is katasztrofális következményekkel járhat.

Ahogy vezető gazdaságkutató intézetek rávilágítanak, hogy

a globális gazdaság 2050-re 11–18%-os GDP-visszaesést szenvedhet el a felmelegedésnek köszönhetően, míg a század végére a gazdasági kibocsátás akár harmada-fele is eltűnhet.

A hőhullámokkal leginkább sújtott térségekben már most szemmel láthatók a gazdasági károk: Olaszország és Spanyolország a bruttó nemzeti termékük mintegy 1%-áról kénytelenek lemondani ebből kifolyólag.

E hanyatlás mögött többek között a humántőke eróziója, azaz a munkaerő produktivitásának tömeges és tartós hanyatlása áll. Amikor ugyanis a külső hőmérséklet tartósan meghaladja az emberi szervezet biológiai tűréshatárát, az rögtön meglátszik a vállalatok teljesítményén.

A kékgalléros dolgozók a legnagyobb veszélyben

A mezőgazdaságban, az építőiparban és a feldolgozóiparban dolgozók közvetlenül ki vannak téve a hőstressznek, így nekik kell a legszélsőségesebb körülményekre felkészülniük. Az emberi szervezet hőszabályozása 38 fok körüli belső testhőmérsékletnél már jelentősen romlik, amikor pedig a hőség rendkívül magas páratartalommal párosul (elérve a kritikus 30 fokos ún. nedvesgömb-értéket), a fizikai munkavégző képesség akár felére csökkenhet.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) becslése szerint 2030-ra világszerte 80–136 millió teljes munkaidős állásnak megfelelő termelékenység eshet ki a hőség miatt. A kelet-közép-európai régió különösen sérülékeny, mivel gazdaságában továbbra is magas a fizikai munkát végzők aránya. Az építőiparban már ma is gyakori, hogy a műszakokat hajnali kezdésre hozzák előre, ami logisztikai problémákat és lakossági konfliktusokat okoz többek között a zajterhelés miatt.

A szieszta és a home office sem gyógyír

A fehérgalléros munkavállalók kevésbé vannak kitéve közvetlen egészségügyi kockázatnak, a hőség azonban az ő teljesítményüket is érdemben rontja. Kutatások szerint az optimálisnak tekintett 22 Celsius-fok felett minden további 5 fok körülbelül 10%-os kognitív teljesítménycsökkenést okozhat. Romlik a koncentráció, lassul a döntéshozatal, és nő a hibák száma, ezen pedig a mediterrán térségben megszokott szieszta intézményének fokozatos bevezetése sem képes lényegi módon változtatni.

A légkondicionálás ugyan enyhíti a problémát, de új kihívásokat teremt. A nyári csúcsterhelés jelentősen növeli a villamosenergia-igényt, ami túlterhelheti az elosztóhálózatokat és helyi áramkimaradásokat idézhet elő.

A home office sem jelent mindenhol megoldást: Kelet-Közép-Európában ugyanis a lakások klimatizáltsága jóval alacsonyabb, mint az irodáké, de ha az európai viszonyokat nézzük, ott is csak minden ötödik otthonban van klíma.

A régió és Magyarország különösen kitett

A kelet-közép-európai országok földrajzi adottságaik és gazdasági szerkezetük miatt az átlagosnál érzékenyebbek a hőhullámokra. Az infrastruktúrát jellemzően a téli fűtési igényekre tervezték, nem a tartós nyári forróságra.

A Cambridge Econometrics becslése szerint Magyarország évente GDP-je mintegy 1%-át veszítheti el a hőség okozta termelékenységromlás és az aszályok közvetett hatásai miatt. Romániában ez az arány akár 1,5% is lehet. A Világbank szerint a régióban, amely Európa fejlettebb részeihez képest jobban kitett a fizikai munkához köthető teljesítménynek,

a munkaerő-termelékenység visszaesése alkalmazkodás hiányában 2050-re elérheti a 3–4%-ot − és ez a kontinensen a legmagasabb arány.

Az MTA modellje ugyanakkor a komoly szektor speficikus tovagyűrűző hatásokra hívja fel a figyelmet. Már a mezőgazdasági termelékenység 3%-os csökkenése és az anyagi szolgáltatások 2%-os visszaesése is mintegy 0,65%-kal mérsékelheti a magyar GDP-t, miközben a kieső munkaidő további milliárdos veszteségeket okoz.

Hőkupola alatt szinte megszűnik a munkavégzés

A magyar munkavédelmi szabályok részletesen meghatározzák a munkáltatók kötelezettségeit hőség esetén, és már az is óriási pofon a hatékonyságnak, hogy mennyi pihenőidőt kell biztosítani a hőmérséklet emelkedésével párhuzamosan. Ha munkahelyi effektív hőmérséklet meghaladja a 24 Celsius-fokot, óránként legalább 15 perc a kötelező pihenőidő.

És nem kell ahhoz negyven fok fölötti hőkupola, hogy szinte ne lehessen szinte semmilyen érdemi feladatot elvégezni. Közepesen nehéz fizikai munka esetében 32,5 foknál, nehéz fizikai munka esetében 31 foknál már 75 százalék a pihenő idő. Mindezen a kötelező védőital sem sokat javít, vagy hogy szabad téri munka során az amúgy a foci vb-ről is ismerős hűtő mellényeket alkalmazzák.

A klímaváltozás tehát évről évre nagyobb terhet ró az emberi szervezetre, valamint az energiahálózatokra, a gazdasági visszaesés pedig bele van kódolva a folyamatokba. Ennek mértéke pedig előreláthatólag olyan mélyreható lesz, hogy még megfelelő alkalmazkodás mellett is óriási kihívás elé állítja a vállalati és kormányzati döntéshozókat, nem beszélve a munkavállalókról.

Hasonló témákkal foglalkozik a Portfolio Sustainable World 2026 konferencia, amelyre még kedvező áron érhetők el belépők.