Drámai jövő előtt áll a magyar tejágazat: hatalmas kihívást hoznak a hőhullámok

Bár a felmelegedés kapcsán legtöbbször a növénytermesztést érő károkat emelik ki, a tartós kánikula az állattenyésztést is komoly kihívások elé állítja.

Ha a napi középhőmérséklet 25 Celsius-fok felett marad, a haszonállatok közérzete jelentősen romlik. A HungaroMet adatai szerint a 21. század eleje óta országos átlagban több mint kilenc nappal nőtt a hőhullámos napok száma, amelyek ma már nemcsak nyáron, hanem kora ősszel is jelentkezhetnek. A helyzet a jövőben tovább súlyosbodik, a "Sustainable Agriculture" című szaklap tanulmánya alapján ugyanis 2050-re az európai szarvasmarha-ágazatnak akár tizenöt nappal több hőhullámos nappal kell majd megküzdenie. A hőség okozta többlethalálozásra és a veszteségekre már korábbi franciaországi adatok is figyelmeztettek, amelyek szerint a kánikula idején drasztikusan megugrott az állatok elhullási aránya.

A hőstressz elleni védekezésre jelenleg nincs egységes recept. Bodnár Ákos, a MATE Állattenyésztési Tudományok Intézetének egyetemi docense szerint az alkalmazott megoldásokat a tartástechnológia, a hasznosítási irány és a gazdaság anyagi lehetőségei határozzák meg. A legmodernebb tejtermelő telepeken szenzorok figyelik az állatokat, és szükség esetén automatikusan elindul a szellőztető- vagy párásító rendszer.

Ezek a beruházások azonban rendkívül drágák, miközben a legelőn tartott állományoknál az adatok mérése és a beavatkozás is nehézkesebb.

A szakember rámutatott arra is, hogy sok gazdaságban a takarmányhiány jelenleg égetőbb probléma, így a hőstressz elleni védekezés anyagi okokból gyakran háttérbe szorul. A hőség komoly élettani következményekkel jár. Sziráki Bence, a Dózsa Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgató-helyettese kiemelte, hogy a hőstressz miatt csökken az állatok takarmányfelvétele, romlik a szaporodásbiológiai teljesítményük, és jelentős tejtermelési kiesés lép fel.

A helyzetet rontja, hogy az 1970-es évek technológiai színvonalán épült magyarországi istállók nem nyújtanak megfelelő védelmet a kánikula ellen.

A szakember szerint a fejlesztések során komplex szemléletváltásra, valamint jól szigetelt, nagy belmagasságú, megfelelő légcserét és hűtést biztosító épületekre van szükség. Kiemelte továbbá, hogy a védekezés során a termelő tehenek mellett a borjakra és a növendékállatokra is fokozottan figyelni kell, hiszen az ő állapotuk határozza meg a jövőbeli állomány minőségét. Az éghajlati alkalmazkodás ma már nem csupán egy fejlesztési lehetőség, hanem a fenntartható tejtermelés alapfeltétele.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.