Az aszálynál is nagyobb veszély fenyegeti a magyar agráriumot

Magyarország mezőgazdasága számos kihívással, nehézséggel küzd, de mindenekelőtt érdemes megvizsgálni mekkora súlyt képvisel valójában a gazdaságon belül a magyar agrárszektor – és mennyivel nyújthatna többet, az adottságok jobb kihasználásával.

Adottságok tekintetében az élmezőnyben

Az agrárium súlya a magyar gazdaság szerkezetében nemzetközi összehasonlításban jelentős, 2025-ös előzetes adatok szerint a mezőgazdaság a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéhez (GVA) 2,7 százalékkal járult hozzá. Bár ez az arány az elmúlt évtizedben enyhén csökkenő trendet mutat, még így is jócskán felülteljesíti az 1,6 százalékos uniós átlagot. Németországban ugyanez a mutató mindössze 0,9%, Franciaországban 1,4%, Olaszországban pedig 2,1%.

2024-ben az ágazat közvetlen hozzájárulása a hazai GDP-hez 2,8 százalékos értéket ért el, ami szintén 1,0 százalékponttal magasabb az EU 1,8 százalékos átlagánál.

A magasabb százalékos arány ugyanakkor nem elsősorban az agrárium teljesítményét tükrözi, abban még van hova fejlődni: a munkaerő-termelékenység (11,9 ezer euró/ÉME – éves munkaerőegység) 4,8%-kal alulmúlta az előző évit (2024) és mindössze az uniós átlag 58%-át tette ki.

Az ágazat gazdaságban betöltött jelentős szerepe inkább az adottságokból fakad: az Eurostat földhasználati felmérése szerint Magyarország mezőgazdasági területének aránya meghaladja az ország területének 60 százalékát. Ezzel az EU-ban Dánia (62,7%) és Írország után a harmadik helyen állunk.

A legértékesebb szántók Hajdú-Bihar, Tolna, Békés és Győr-Moson-Sopron vármegyékben találhatók, ahol az átlagárak 2024-ben 2,8 és 3,1 millió forint/hektár között mozogtak.

A mezőgazdaság teljes kibocsátása 2025-ben folyó alapáron meghaladta a 4,4 ezer milliárd forintot, amely bár értékben 6,1 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, a volumen valójában az időjárási nehézségek miatt 2,6 százalékkal csökkent. A növekedés a termelői árak 8,9 százalékos emelkedésének köszönhető. Ezzel a teljesítménnyel Magyarország az Európai Unió teljes mezőgazdasági kibocsátásának 2 százalékát adta.

Aranykorona

A földek értékelésében a legfontosabb minőségi zsinórmérték ma is az aranykorona (AK) rendszere, amelyet még az Osztrák–Magyar Monarchia idején vezettek be. Ez nem egy pénzérték, hanem egy talajminőségi index: megmutatja, mennyire termékeny az adott hektár a domborzat, az éghajlat és a talajösszetétel alapján. Értéke a gyenge hegyvidéki legelők 8–9 AK-s szintjétől a kiváló alföldi szántók 35–40 AK-s értékéig terjed.

A több mint 4,4 ezer milliárd forintos kibocsátás mögött ugyanakkor jelentős szerkezeti átalakulás zajlik. Miközben az ágazat összteljesítménye továbbra is meghatározó, egyre kevesebb, ugyanakkor egyre nagyobb gazdaság állítja elő ezt az értéket. A birtokkoncentráció az elmúlt évtized egyik legfontosabb folyamata lett, amely alapvetően formálja át a magyar agrárium működését.

A koncentráció évtizede

A magyar mezőgazdaság elmúlt tíz évének leglátványosabb folyamata nem a termelékenységben vagy a termésmennyiségben tapasztalható, hanem a struktúra radikális átalakulásában:

a kisbirtokok tömegesen szűnnek meg, a talpon maradó gazdaságok mérete pedig folyamatosan növekszik.

2023-as adatok szerint az országban mintegy 198 ezer gazdaság működött. Ez 2020-hoz képest 18 százalékos, 2013-hoz viszonyítva pedig komoly, 33 százalékos csökkenést jelent:

tíz év alatt közel 100 ezer gazdasággal lett kevesebb.

Ezzel párhuzamosan azonban a teljes mezőgazdasági terület nemhogy csökkent volna, de 3,4 százalékkal 5,1 millió hektárra nőtt 2020 és 2023 között.

A koncentráció mértékét jól mutatja, hogy míg 2013-ban a 8 ezer eurónál kisebb standard termelési értékkel rendelkező gazdaságok tették ki a teljes gazdaságszám 80%-át, 2023-ra az arányuk 61%-ra zsugorodott. Ezzel szemben a legnagyobb, 500 ezer euró feletti kibocsátású gazdaságok a teljes gazdaságszámnak mindössze az 1,1 százalékát teszik ki, ám a teljes magyar agrártermelési érték (STÉ) 45 százalékát állítják elő.

A folyamat a szakosodott növénytermesztés dominanciáját hozta el 2023-ra, a gazdaságok 73%-a tartozott ebbe a kategóriába.

Ugyanebben az időszakban az állattartás jelentős mértékben visszaszorult és koncentrálódott: az állattartó gazdaságok száma 2013 és 2023 között negyedére zsugorodott. Elsősorban a kisméretű, háztáji jellegű (5 állategység alatti) gazdaságok zártak be (-69% tíz év alatt), miközben a legalább 100 állategység feletti professzionális telepek száma stabil maradt (2 ezer körül). Az állattartókat a megnövekedett energia- és takarmányköltségek mellett a makacs állatbetegségek (például az afrikai sertéspestis) is sújtották, ugyanakkor például a brojlercsirke vagy – a baromfiinfluenza ellenére – a víziszárnyas-ágazatban is szép teljesítményekkel lehet találkozni.

Augusztus végén minden kiderül

2026 nyarán a KSH számlálóbiztosai 969 magyar településen járták végig az agrárgazdaságokat. Május 15-től július 15-ig közel 66 ezer gazdaságot – 52 ezer egyénit és 14 ezer gazdasági szervezetet – kerestek fel az Agrárium 2026 elnevezésű gazdaságszerkezeti összeírás keretében. Az első eredmények augusztus 31-én válnak nyilvánossá.

A birtokszerkezettel kapcsolatban azonban gyakran felmerülő kritika, hogy tovább erősíti Magyarország alapanyag-termelő szerepét, miközben a magasabb hozzáadott értékű élelmiszer-feldolgozás aránya tovább csökken. Így az értéklánc alsó szintjén maradó termelők kiszolgáltatottabbak az árpiaci ingadozásoknak és az importversenynek, különösen akkor, ha a harmadik országokból érkező termékek alacsonyabb önköltséggel jelennek meg az uniós piacon. Az uniós támogatási rendszer ráadásul még inkább hozzájárul a gazdasági szerkezet egyenetlenségeihez, és a méretgazdasági hatékonyság különbségeinek erősödéséhez.

A birtokszerkezet átalakulása azonban csak az egyik meghatározó folyamat. A gazdálkodók mindennapjait egyre inkább az időjárási szélsőségek alakítják, amelyek az elmúlt években különösen a szántóföldi növénytermesztés eredményein éreztették hatásukat.

Kukorica – A klímaváltozás legnagyobb vesztese

A magyar szántóföldek uralkodója a gabona, 2025-ben a 2024. évivel közel azonos (2,2 millió hektár) területen összesen 11,8 millió tonna gabonát takarítottak be, 7,2%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az aszályos időszakok miatt a hazai kukoricatermés 27 százalékkal esett vissza 2024-hez képest.

Az árpa stabil második helyezett a kalászosok között. 291 ezer hektáron közel 1,7 millió tonnát takarítottak be belőle, ami az elmúlt tíz év átlagát 9,3 százalékkal múlja felül. A napraforgó össztermése (1,7 millió tonna) ugyan 2,1 százalékkal elmaradt az előző évitől, de

Magyarország ezzel a teljesítménnyel is az Európai Unió második legnagyobb napraforgómag-termelője.

A fagyok és az aszály történelmi csapást mért a gyümölcságazatra is: a 2025-ös almatermés (209 ezer tonna) alig haladta meg az előző évi felét (55%), ami az utóbbi tíz év leggyengébb eredménye. A meggytermés is 19 százalékkal esett vissza, 51 ezer tonna volt a betakarított termés.

A klímaváltozásra két egyértelmű válasza van a szakmának: az öntözés fejlesztése és a fenntartható talajművelés. Bár az öntözhető területek aránya még mindig alacsony (a mezőgazdasági terület mindössze 5,1%-a öntözhető), a legutóbbi, 2023-as gazdaságszerkezeti felmérés szerint a gyümölcsösökben már komoly beruházások látszódtak: az ültetvények közel ötödén (19%) kiépült a vízpótlás. Különösen a cseresznye- és az almaültetvények állnak jól.

A legjelentősebb szemléletváltás azonban a talajvédelemben történt:

2023-ban már 1,3 millió hektáron alkalmaztak talajkímélő (csökkentett) művelést, ami több mint háromszorosa a 2016-os értéknek.

A hagyományos, talajt kiszárító, mélyszántásos technológia aránya 88 százalékról 64 százalékra esett vissza. Ezzel párhuzamosan az ökológiai (bio) gazdálkodásba bevont területek nagysága is elérte a 308 ezer hektárt 2024-ben (a teljes mezőgazdasági terület 6,1%-a).

Bár a jövő zálogát nyilvánvalóan a talajkímélő technológiák és a biogazdálkodás terjedése adják, a szektornak a jelen globális piaci versenyében is talpon kell maradnia. A magyar mezőgazdaság a klímavédelmi és termelési nehézségek ellenére is bizonyítja, hogy nemcsak önellátásra képes, de a nemzetközi piacon is komoly súllyal van jelen.

Több milliárd eurós külkereskedelmi többlet

A szektor teljesítménynek erejét mutatja annak exportképessége: a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 13,4 milliárd eurót, a behozatal 10,1 milliárd eurót tett ki 2025-ben, az agrár-külkereskedelem aktívuma 3,3 milliárd euró volt (705,6 millió euróval kevesebb, mint 2024-ben).

Az agrárexport aránya a teljes nemzetgazdasági exporton belül 0,5 százalékponttal, 9,1 százalékra nőtt.

Az agrár-külkereskedelmi forgalom 86,2 százalékát az uniós országokkal bonyolította Magyarország, az EU tagországaiba irányuló agrárkivitel értéke 10,9 milliárd euró, a behozatalé 9,3 milliárd euró volt.

Az első öt legnagyobb exportpiac együttes részesedése a teljes tavalyi agrárexportból 52,8 százalék volt:

• Németország (1,6 milliárd euró),
• Olaszország (1,6 milliárd euró),
• Románia (1,5 milliárd euró),
• Ausztria (1,1 milliárd euró)
• Lengyelország (798 millió euró)

A magyarországi export erősen, az import valamivel kevésbé koncentrált. Az agrárexport értékének 76 százalékát, az import értékének 67 százalékát 10-10 árucsoport adta 2025-ben. Az öt legnagyobb értékű árucsoport – az állati takarmányok, a húsfélék, a gabonafélék, a különböző ehető készítmények, valamint az ital, szesz, ecet – részesedése a teljes agrárexportból 49 százalék volt. Az öt legnagyobb importértékű árucsoport – az állati takarmány, a különböző ehető készítmények, a cukrászati termékek, a tejtermék, a tojás, a méz, valamint a húsfélék – aránya a teljes agrárimportból 40 százalékot ért el 2025-ben.

A legjelentősebb árucsoportok mérlege 2025-ben:

• Gabona: abszolút exportbajnok, 8,4 millió tonnás belföldi felhasználás mellett 4,8 millió tonnát exportáltunk.
• Baromfihús: a hazai export 4,4-szerese volt a behozatalnak.
• Tej: a belföldön megtermelt 2,1 milliárd liter tej a hazai fogyasztás 95 százalékát fedezte. A külkereskedelem itt kiegyenlített.
• Sertéshús: a piac lényegében egyensúlyban van a forrás és felhasználás tekintetében.
• Gyümölcs: a hazai termelés a belföldi fogyasztásnak mindössze a 49 százalékát fedezte, így a déligyümölcsök és a kieső hazai termés miatt közel 0,4 millió tonna importra szorultunk.

A külkereskedelmi adatok alapján a magyar agrárium gazdasági teljesítménye továbbra is stabilnak tekinthető. A versenyképesség hosszú távú fenntarthatóságát azonban egy olyan tényező veszélyezteti, amelyről jóval kevesebb szó esik: a gazdatársadalom gyors ütemű elöregedése.

Ami a klímaváltozásnál is nagyobb kérdés: ki ül majd a traktoron?

A magyar agrárium legégetőbb, húsbavágó problémája az elöregedés. A gazdaságirányítók átlagos életkora 58,2 év (a férfiaknál 57,5, a nőknél 59,9 év) volt a 2023-es felmérés idején. A teljes gazdatársadalom 60 százaléka 55 év feletti. A legdrámaibb adat, hogy a gazdaságirányítók 37 százaléka a 65 éves vagy annál idősebb korosztályból kerül ki. Ezzel szemben

a 35 év alatti fiatal gazdák aránya mindössze 4,9 százalék, és az abszolút számuk tíz év alatt 42 százalékkal csökkent.

A képzettség terén ugyanakkor látható egyfajta professzionalizáció: a felsőfokú mezőgazdasági végzettségűek aránya 11 százalékra nőtt. Ők a szektor igazi nehéztüzérsége: átlagosan 100 hektáron gazdálkodnak (ami a nemzeti átlag háromszorosa), így a teljes hazai szántóterület 39 százaléka az ő irányításuk alatt áll. A gazdák többsége (55%) azonban mezőgazdasági végzettség nélkül dolgozik – igaz, az ő arányuk a kisgazdaságok megszűnésével gyorsan csökken.

A magyar mezőgazdaság jövőjét így nem egyetlen mutató dönti el. Nem csupán az, hogy mennyi csapadék hullik, mekkora lesz a terméshozam vagy hogyan alakulnak az exportpiacok. A legfontosabb kérdés az marad, lesz-e elegendő tudás, tőke és fiatal gazdálkodó ahhoz, hogy Magyarország valóban kihasználja azokat a kivételes adottságokat, amelyekkel Európában ma is az élmezőnyhöz tartozik. Erre adhatnak majd választ az Agrárium 2026 összeírásának első eredményei, amelyek augusztus 31-én várhatók.

A cikk megjelenését a KSH támogatta.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images