Mi is az az etefon pontosan?

Ez egy növekedésszabályozó szer. Nem a rovarokat vagy a gyomokat irtja, hanem egy természetes hormont szabadít fel a növényekben, ami segít nekik a növekedésben és az érésben.

Miért használják ezt a gazdák?

Azért, hogy a gyümölcsök és zöldségek (például a paradicsom) egyszerre és egyenletesen érjenek be, így sokkal könnyebb leszedni őket. A gabonáknál pedig azért szuper, mert erősebb lesz tőle a növény szára, így nem dől ki olyan könnyen.

Milyen ételeket érint ez a mostani szigorítás?

Leginkább az áfonyát és a dióféléket, de az almára, az ananászra, a búzára és a rozsra is új, szigorúbb szabályok jönnek.

Veszélyes ránk nézve ez a szer?

Csak akkor, ha túl sok jut belőle a szervezetünkbe. Ilyenkor hathat az idegrendszerre, és okozhat például hányingert, hasi görcsöket, erős izzadást vagy izomgyengeséget.

Miért változtat most a szabályokon az EU?

A legújabb vizsgálatok miatt úgy döntöttek, hogy még óvatosabbak lesznek. A cél az, hogy hosszú távon is teljesen biztonságos maradjon az ételünk, és még véletlenül se együnk meg belőle túl sokat.

Akkor most teljesen betiltják az etefont?

Nem, nem tiltják be. Viszont annyira leviszik a megengedett mennyiséget a terményekben, hogy a laborok is épphogy csak ki tudják majd mutatni. A gazdáknak nagyon oda kell figyelniük, hogy betartsák ezt az új, szigorú határt.

Drasztikus lépés jön: idegrendszert károsító anyag miatt változnak az európai szabályok

agrarszektor.hu

2026. július 30. 11:59

Itt állítsd be, hogy a Portfolio az elsők között legyen a Google híreiben

Az Európai Unió 2026 augusztusától szigorítja a mezőgazdaságban széles körben alkalmazott növekedésszabályozó vegyület, az etefon maximálisan megengedett szermaradék-határértékeit. Bár a hatóanyag nem a kártevőket vagy a gombákat pusztítja, hanem a növények természetes fejlődését szabályozza, a jövőben több élelmiszernél szinte a laboratóriumi kimutathatóság határáig csökkentik a megengedett szintjét. A drasztikus lépés hátteréről, a méréstechnikai kihívásokról, valamint a hazai termelőkre és fogyasztókra gyakorolt hatásokról ad áttekintést az Agrárszektor.

A szigorítás hátterében az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) legújabb kockázatértékelése áll, amely alapján az Európai Bizottság felülvizsgálta az etefonra vonatkozó uniós szermaradék-határértékeket - számol be az Agrárszektor. Egyes termékeknél, például az áfonyánál és több dióféle esetében a megengedett szint drasztikusan csökken, de az almára, az ananászra, a búzára és a rozsra is új előírások vonatkoznak majd.

Az etefon nem hagyományos növényvédő szer, hiszen nem rovarokat, gombákat vagy gyomokat pusztít, hanem egy úgynevezett növekedésszabályozó vegyület, amely a növényi szövetekben etilént szabadít fel. Mivel az etilén a növények természetes hormonjaként egyebek mellett a termések érését, a levelek öregedését, a virágzást és a környezeti hatásokra adott válaszokat is szabályozza, az etefon alkalmazásával a termesztők ezeket a természetes folyamatokat tudják mesterségesen befolyásolni.

A cél minden esetben az, hogy egyenletesebb érésű, könnyebben betakarítható és piacképesebb termést érjenek el.

A vegyületet éppen ezért alkalmazzák világszerte számos kertészeti és szántóföldi kultúrában. A gyümölcs- és zöldségtermesztésben leginkább az egyenletes érés és színeződés elérésében nyújt segítséget. Paradicsomnál vagy paprikánál például egyszerre érő termést eredményez, ami nagyban leegyszerűsíti a betakarítást, egyúttal csökkenti a fertőzések kialakulásának kockázatát. A gabonaféléknél némiképp eltérő a szerepe, ott ugyanis mérsékli a szár megnyúlását, erősebb szárrendszert és fejlettebb gyökérzetet eredményez, így csökkentve a szármegdőlés veszélyét. Mindez jelentős gazdasági előnyt biztosít a termelők számára, miközben a termés minősége és betakaríthatósága is javul.

Az élelmiszerbiztonsági alapelvek szerint minden olyan anyag esetében, amelyet a növénytermesztés során alkalmaznak, szigorúan vizsgálni kell, hogy milyen mennyiségben maradhat vissza a betakarított terményben. Az EFSA toxikológiai értékelése kimutatta, hogy nagyobb mennyiségű bevitel vagy tartós kitettség esetén az etefon elsődlegesen az idegrendszer működését befolyásolhatja. Nagy dózisú expozíció esetén olyan tüneteket okozhat, mint a fokozott nyálelválasztás, a verejtékezés, a hányinger, a hasi görcsök vagy az izomgyengeség.

Mivel az európai hatóság a legfrissebb értékelése során csökkentette az etefon elfogadható napi beviteli értékét (ADI), az Európai Bizottság valamennyi vonatkozó maximális maradékanyag-határértéket újraszámolta. A szigorítás célja nem az etefon teljes betiltása, hanem annak biztosítása, hogy a fogyasztók hosszú távú egészségügyi terhelése még nagyobb biztonsági tartalékkal maradjon a tudományosan meghatározott kritikus szint alatt.

A módosítás egyik legjelentősebb következménye, hogy bizonyos élelmiszereknél a határérték gyakorlatilag a laboratóriumi kimutathatósági határral esik egybe.

Vagyis nem pusztán arról van szó, hogy valamivel kisebb mennyiség lesz a megengedett, hanem arról, hogy a szakembereknek rendkívül alacsony koncentrációkat kell megbízhatóan mérniük. A változás a termelők és a forgalmazók számára is azonnali gyakorlati feladatokat jelent.