Európai elosztóközponttá vált a kecskeméti Zarges-telephely

Néhány hónappal ezelőtt még gyártás zajlott abban a kecskeméti csarnokban, amelyből az átadó napján már Nyugat-Európa és Skandinávia felé indultak a késztermékek. A hosszú, eltérő méretű létrák, állványok és ipari platformok között végigsétálva gyorsan kiderült, hogy itt nem szabványos raklapokra épülő raktári működésről van szó. A rakományokat sok esetben meg kell bontani, újra összeállítani, majd úgy elhelyezni a teherautókon, hogy a különböző formájú termékek sérülés nélkül érjenek célba.

A Zarges ezt a feladatot vette vissza saját szervezetébe. A készáru-raktározást és a közvetlen kiszállítást az elmúlt öt évben külső szolgáltató végezte, miközben a vállalat két kecskeméti gyártóbázison működött. A termelés fejlesztése, az automatizált lézervágás bevezetése és a gyártósorok összehangolása időközben lehetővé tette, hogy a gyártást egy telephelyre koncentrálják. A felszabaduló épület új szerepet kapott, innen szervezik mostantól a német, francia, brit és skandináv piacokra induló szállításokat.

Az átadón Gary F. Scott, a cégcsoport globális vezetője Kecskemétet a vállalat egyik kiválósági központjának nevezte. Beszédében azt hangsúlyozta, hogy a Zarges prémium piaci helyzetének egyik alapja a gyártás saját kézben tartása, és a magyarországi működés további fejlesztésekre számíthat.

Maximilian Treptow, a Zarges GmbH ügyvezetője arra emlékeztetett, hogy a most ismét benépesült telephely évekkel korábban nagyrészt üresen állt, sőt az értékesítése is felmerült. Az új elosztóközponttal az épület azonban ismét stratégiai szerepet kapott a vállalat európai működésében. A rendezvényt a szalag átvágása és az első, az új központban összeállított rakományt szállító kamion elindítása zárta. Ezután Czédula Tiborral, a Zarges Kft. ügyvezetőjével és a kecskeméti gyár vezetőjével beszélgettünk.

Az alumínium ára mindig közvetlenül hatott a költségeikre, az utóbbi időszakban azonban már az is kérdéssé vált, hogy lesz-e elegendő alapanyag. Mennyire írta át ez a beszerzési stratégiájukat?

Költségeink jelentős részét az alumínium világpiaci ára határozza meg. Korábban elsősorban az volt a kérdés, mennyiért tudunk vásárolni, az utóbbi időszakban azonban az ellátás biztonsága is előtérbe került. Több beszállítónk jelezte, hogy a már lekötött mennyiségeket teljesíti, további volumenekre viszont nem minden esetben tud garanciát vállalni. Ez egyértelmű figyelmeztetés volt.

Jelenleg főként Norvégiából, Szlovákiából, Romániából és más európai forrásokból szerzünk be alumíniumot, emellett a cégcsoporton belül megvizsgáltuk az amerikai és mexikói beszerzés lehetőségét is, mivel mexikói testvérvállalatunk saját alumíniumöntödével rendelkezik. Egy mintaszállítmányt már sikeresen leteszteltünk, és érkezik az első nagyobb tétel is. Erre elsősorban tartalékként tekintünk, amely szélesebbé teszi a mozgásterünket, ha az európai kínálat szűkösebbé válna.

A nyugat-európai piacokon is érződik az óvatosság, közben pedig a kínai gyártók erős árnyomást helyeznek az európai szereplőkre. Hol lehet még árban versenyezni, és mikor válik fontosabbá a közelség, a gyorsaság vagy a mérnöki tudás?

Az értékesítésünk 90–95 százaléka nyugat-európai és skandináv országokba irányul. Ezeken a piacokon továbbra is számottevő a fizetőképes kereslet, ugyanakkor a vásárlói óvatosság ott is érzékelhető. A barkács- és kiskereskedelmi szegmens kifejezetten árérzékeny, a professzionális termékeknél viszont már más szempontok is komoly súlyt kapnak. Egy speciális létra vagy ipari platformrendszer esetében az ügyfél gyors választ, megbízható minőséget és a saját munkafolyamatához illeszkedő műszaki megoldást vár. A közelmúltban egy új termék bevezetése előtt részletesen összehasonlítottuk a kínai beszerzés és a kecskeméti gyártás teljes költségét. Amikor a szállítást, az átfutási időt és valamennyi kapcsolódó ráfordítást figyelembe vettük, az derült ki, hogy

helyben is versenyképesek tudunk maradni.

Ebben nagy szerepe van annak, hogy integrált, magas hozzáadott értékű gyártást végzünk. Alumíniumtuskót vásárolunk, és több megmunkálási fázison keresztül jutunk el a késztermékig. A kínai gyártók elsősorban a nagy sorozatú, standard termékeknél erősek, az egyedi rendszereknél a rugalmasság és a rövid szállítási idő viszont sokkal többet számít. Az sem elhanyagolható, hogy a közvetlen kiszállításokkal 2-3 munkanapot is le tudunk faragni az átfutási időből.

Öt éve még a logisztika kiszervezése mellett döntöttek, most pedig visszahozták ugyanazt a tevékenységet. Mi változott meg közben annyira, hogy a korábbi modellnél kedvezőbb lett a saját működtetés?

Az akkori körülmények között a kiszervezés indokolható döntés volt. Két kecskeméti gyártóbázisunk működött, a készáru-raktározást és a kiszállítást pedig szolgáltatásként vásároltuk meg, a gyakorlatban így három helyszínen dolgoztunk.

Az elmúlt években folyamatosan korszerűsítettük a termelést. Új gépeket állítottunk üzembe, több gyártósort összehangoltunk, és olyan technológiákat vezettünk be, amelyek kevesebb helyet igényelnek. Az automatizált lézervágás például több korábbi fúrási, marási és darabolási műveletet váltott ki, közben javította a pontosságot és a minőséget is. A fejlesztések után a gyártást egy telephelyre tudtuk koncentrálni, a másik épület pedig felszabadult. Több működési forgatókönyvet és költségszámítást megvizsgáltunk, és arra jutottunk, hogy a logisztika saját üzemeltetése gazdaságosabb lehet, ráadásul nagyobb befolyást ad a kiszolgálás minőségére.

A Zarges termékei méretük és kialakításuk miatt nem illeszkednek egy hagyományos raktári rendszerbe. Mi az, amit saját csapattal érezhetően jobban tudnak megoldani?

A kisebb piacokra induló szállítmányoknál gyakran meg kell bontani a raklapokat, majd az adott megrendelésnek megfelelően újra összeállítani a rakományt. Szinte minden teherautó más feladatot jelent, ezért a rakodáshoz komoly termékismeret és nagyfokú odafigyelés kell. Mindig azt mondom a kollégáknak, hogy amikor a kamion megérkezik a vevőhöz, és elhúzzák a ponyvát, az lesz az első benyomásuk a szállításunkról.

Hiába gyártunk prémiumterméket, ha a rakomány rendezetlenül vagy sérülten érkezik meg.

A saját csapattal közvetlenebbül tudjuk felügyelni a komissiózást, a csomagolást és a rakodást. Ettől kevesebb szállítási sérülést, jobb helykihasználást és magasabb vevői elégedettséget várunk. A külső szolgáltatás díja sem épül be ugyanúgy a termékeink költségébe, így az új modell versenyképesebb árakat tehet lehetővé. A tevékenység visszahozását a munkatársak is támogatták. A költözés során jelentős mennyiségű árut és gépet mozgattunk meg baleset és komolyabb incidens nélkül, ami jól mutatja a csapat felkészültségét és együttműködését.

Kecskeméten több nagy ipari szereplővel, köztük autógyárakkal is versenyezniük kell a dolgozókért. Mivel tud vonzó maradni egy kisebb gyártó, és milyen feladatoknál tud valóban segíteni az automatizálás?

Sok kollégánk tíz-húsz éve dolgozik nálunk, ami fontos visszajelzés. Arra törekszünk, hogy kiszámítható munkakörnyezetet és hosszú távú perspektívát kínáljunk. A technológiai fejlesztésekkel közben az ismétlődő és fizikailag megterhelő műveletek egy részét is ki tudjuk váltani.

A gyártásunkat jelenleg félautomata rendszerként írnám le. Több teljesen automatizált berendezésünk van, a lézervágó gép pedig gyorsabb és pontosabb a korábbi technológiáknál. Hamarosan egy újabb darabolóberendezést is üzembe állítunk, amely növeli a kapacitást, csökkenti a túlórák szükségességét, és tartalékot ad egy esetleges gépleállás idejére.

Az egyedi termékeknél ugyanakkor továbbra is nélkülözhetetlen a tapasztalt munkaerő. A változó vevői igényeket és a kisebb sorozatokat nem lehet minden esetben merev, teljesen automatizált folyamatokkal kiszolgálni.

Sok üzemben még mindig előfordul, hogy a dolgozók gépekre vagy ideiglenes eszközökre másznak fel, mert másképp nem érik el a munkaterületet. Hogyan lehet az ilyen kockázatokat műszaki megoldásokkal csökkenteni, és milyen irányba tereli ez a termékfejlesztést?

A magasban végzett munkáknál az egyik legfontosabb cél, hogy a dolgozóknak ne kelljen rögtönzött vagy az adott feladatra alkalmatlan eszközöket használniuk. Ehhez először pontosan fel kell mérni, milyen magasságban, milyen környezetben és milyen műveletet végeznek. A nem megfelelően megválasztott eszköz a zuhanásveszély miatt komoly kockázatot rejt magában.

Egy jól kialakított hozzáférési rendszernek biztonságos munkaszintet, megfelelő stabilitást és kapaszkodási lehetőséget kell biztosítania,

miközben a helyszíni munkafolyamatot sem akadályozhatja. Sok esetben ezért egy hagyományos létra vagy állvány önmagában már nem elegendő. A műszaki megoldást az adott géphez, munkaterülethez és feladathoz kell igazítani, ami a mérnöki tervezés szerepét is felértékeli.

A cél az, hogy már a kialakítással csökkentsük a hibás eszközhasználatból és a bizonytalan hozzáférésből fakadó baleseti kockázatokat. Ehhez kapcsolódva az állványok kínálatát is bővíteni szeretnénk, az ipari platformrendszereknél pedig folyamatosan új funkciókkal egészítjük ki a konfigurálható megoldásokat. Emellett teljesen egyedi rendszereket is készítünk, amelyeket a mérnöki csapat az adott munkafolyamathoz és üzemi környezethez tervez.

Az alumínium jól újrahasznosítható, előállítása ugyanakkor rendkívül energiaigényes. Az alapanyag kiválasztásától a gyártási folyamatokig hol tudják érdemben csökkenteni a környezeti terhelést?

Több ponton is tudunk javítani a működés környezeti hatásán. A gyártás során keletkező alumíniumhulladék teljes mennyiségét visszaforgatjuk, feldolgozásra adjuk át, majd ismét alapanyagként vásároljuk vissza. Az alapanyag eredete szintén meghatározó. Az általunk felhasznált alumínium mintegy 80 százalékát Norvégiából szerezzük be, ahol az előállításhoz jelentős részben megújuló energiát használnak. Két éve emellett részletesen mérjük a működésünk energia- és karbonlábnyomát is.

A legkézzelfoghatóbb eredményt eddig a gyártás hatékonyságának javítása hozta. Az extrudálóberendezés jobb kihasználásával, a selejt csökkentésével és a folyamatok optimalizálásával ugyanazt a termelési volument már 20–25 százalékkal kisebb energiafelhasználás mellett tudjuk előállítani.

A mostani átszervezéssel lényegében elérték a kecskeméti telephelyek területi korlátait, miközben a nemzetközi vezetők további beruházásokat helyeztek kilátásba. Mekkora fejlődési lehetőség maradt még a jelenlegi keretek között, és mikor válhat szükségessé egy új gyár felépítése?

A magyarországi gyártás és disztribúció súlya egyértelműen növekszik a vállalatcsoporton belül. A következő évek egyik fontos kérdése az lesz, hogyan tudunk ehhez Kecskeméten új kapacitásokat teremteni.

Újabb technológiai beruházások természetesen még megvalósíthatók, a termelés érdemi bővítéséhez azonban új területre lehet majd szükségünk, hiszen a meglévő telephelyeken már csak korlátozottan tudunk terjeszkedni. Hosszabb távon egy zöldmezős fejlesztés is elképzelhető, amely a kecskeméti működés következő szakaszát alapozhatná meg.

A cikk megjelenését a Zarges Kft. támogatta.

Címlapkép forrása: Portfolio