A hazai erőművek jelentős része vízhűtésű: az 50 megawatt (MW) beépített teljesítmény feletti hazai nagyerőművek közül a Gönyűi, a Kelenföldi, a Csepel II, a Dunamenti, valamint a Paksi Atomerőmű veszi a Dunából a hűtővizet. Az erőművek hűtését úgy tervezték, hogy az az addig mért legalacsonyabb vízállásnál alacsonyabb vízállás esetén is megoldott legyen, vagyis a mostani helyzet nem éri felkészületlenül az energiatermelőket.
A 2010-es évek végétől érezhetően gyakoribbá és súlyosabbá váltak a nyári kisvizes helyezetek a Duna hazai szakaszán, sőt az alacsony vízállás egyre kevésbé csak a meleg évszakra korlátozódik. Ez eddig nem okozott nagyobb műszaki, hűtési problémát, az erőművek alacsony vízállás esetén is megoldották a hűtést és a folyamatos villamosenergia-termelést, és a hazai erőműveknél érdemi tüzelőanyag-ellátási problémák sem léptek fel.
A hazai erőműflotta messze legfontosabb, legnagyobb tagja, a Paksi Atomerőmű esetében az elmúlt években is többször előfordult, hogy környezetvédelmi okok miatt leterhelték az erőművet, de a termelés a Duna vizének túlmelegedése és a hűtési hatékonyság romlása miatt is számos alkalommal csökkent kisebb mértékben.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
