Fordulat a főváros és az állam sokmilliárdos csatájában: új esélyt kapott Budapest

Újabb, a Fővárosi Önkormányzat számára kedvező bírósági döntés született a szolidaritási hozzájárulás ügyében – közölte Karácsony Gergely csütörtök reggel.

A főpolgármester az esetet egyenesen úgy keretezte, hogy "kimondta a bíróság: a szolidaritási hozzájárulás törvénytelen!" A bejelentés után az önkormányzat kérésünkre elküldte a Portfolio-nak a szóban forgó bírósági végzést, mi pedig megnéztük, pontosan mit jelent a fejlemény a szolidaritási hozzájárulás kapcsán évek óta húzódó pereskedésben.

A város számára létfontosságú ügyben megy a vita

A főváros 2026. január 27-én pert indított a Fővárosi Törvényszéken a szolidaritási hozzájárulást (szola) beszedő Magyar Államkincstár ellen – ebben az ügyben született a friss végzés is.

Budapest úgy döntött, hogy a szolát nem fizeti meg, mivel sem a beszedésének módjával, sem annak mértékével nem ért egyet; továbbá érvelésük szerint a hozzájárulás teljes megfizetése veszélyeztetné a város működőképességét is. Az állam azonban továbbra is szeretné beszedni ezt a pénzt – hiszen a kötelezettségeket érvényes miniszteri rendeletekben állapították meg –, amit különböző módszerekkel ért el.

• Az egyik módszer az volt, hogy leemelték Budapest számlájáról az éppen felmerülő összeget (inkasszó).
• A másik, hogy "eltérítették" a város számára havonta átutalandó kormányzati támogatást. Mivel az önkormányzatnak vannak kötelező feladatai, mint például a közösségi közlekedés működtetése, ezért ehhez kap forrást is – ez a pénz viszont már egy jó ideje nem jut el ténylegesen az önkormányzat számlájára, mivel azt rögtön levonják a tartozásából (nettósítás).

A január 27-én benyújtott keresetében a főváros éppen ezen gyakorlatokkal szemben szeretett volna fellépni. Egész pontosan azt indítványozták, hogy

• a bíróság tiltsa meg, hogy az Államkincstár a tisztességes hatósági eljárás előzetes lefolytatása nélkül inkasszáljon vagy nettósítsa az állami támogatást,
• hogyha ezt az Államkincstár mégis megteszi, akkor fizessék vissza az összeget kamatostól.
• Azt is kérték, hogy a bíróság mondja ki konkrétan, hogy tisztességes eljárás nélkül nem lehet beszedni az önkormányzattól sem a szolát, sem a hipa-többletet. (Ez utóbbiból finanszírozza a kormány a Versenyképes Járások Programot.)

A fentiekből látható, hogy annak, hogy ebben a perben milyen ítélet születik, nagy jelentősége van. Budapest ugyanis már hosszú ideje hitelből működik, emiatt különösen rosszul érinti őket, ha az Államkincstár levon több milliárd forintot a számlájukról: a levont pénzt ugyanis szintén hitelből fizetik meg, így annak a kamatterheit is állniuk kell. Ráadásul a város pénzügyi helyzete annyira kifeszített, hogy ha az Államkincstár az összes be nem fizetett szolát egyszerre szedné be tőle – ez jelenleg mintegy 53,6 milliárd forint –, akkor kimerülne a hitelkerete. Magyarul: nem tudnának többé miből fizetni.

Nagy valószínűséggel a tartozások teljes, egy lendülettel történő beszedésére nem fog sor kerülni, így ez inkább csak annak illusztrációja, hogy milyen fenyegetést jelentenek az inkasszók Budapestnek, nem pedig egy reális jövőbeli forgatókönyv. Igaz, az intő jel, hogy miközben azt lehetett gondolni, hogy a Tisza-kormány alatt már nem történik majd újabb inkasszó, július 14-én mégis levontak 7,5 milliárdot a fővárosi számláról.

Hogy a most folyó perben milyen ítélet születik majd, az azért is fontos, mert ha a bíróság kimondja, hogy külön eljárás szükséges a szola beszedése előtt, akkor az a gyakorlatban valószínűleg azt jelentené, hogy a tényleges fizetést hetekre, hónapokra, hosszas jogi iszapbirkózás esetén akár évekre el lehet odázni. Persze csak akkor, ha a kormány nem csavar ismét egyet azon, hogy hogyan szedi be a hozzájárulást. Ez esetben a város visszajutna a jogi startmezőre, és újra kellene építenie a védelmét.

Az ügyben még nincs végleges döntés. Az elsőfokú bíróság, vagyis a Fővárosi Törvényszék korábban elutasította a főváros keresetét, arra hivatkozva, hogy az ügyben közigazgatási per nem indítható, így nem is vizsgálhatják a kérdést. Most a Fővárosi Ítélőtábla azonban kimondta, hogy a visszautasítás jogszabálysértő volt. Az ügy így visszakerül a Törvényszék asztalára, amely köteles érdemben vizsgálni azt. Budapest tehát most megnyert egy csatát, a háborút azonban még korántsem.

Azt érdemes megjegyezni, hogy a Törvényszék a friss döntésének indoklásában számos olyan megállapítást tett, amelyek kedvező előjelet jelentenek Budapest számára. Többször hangsúlyozták például egy korábbi, a város számára pozitív kúriai döntésről, hogy az sok kérdésben továbbra is irányadó. Karácsony Gergely kijelentése azonban – miszerint a bíróság kimondta, hogy a szolidaritási hozzájárulás törvénytelen –, ezzel együtt sem felel meg a valóságnak.

Mikor lesz megegyezés a kormánnyal?

A főpolgármester posztjában azt is írta, hogy "az Orbán-kormány sok száz milliárd forintot vett el törvénytelenül a fővárostól, most is ott állunk a pénzügyi szakadék szélén. Az egyszerűen elképzelhetetlen, hogy ez a törvénytelen, a fővárost csődbe taszító helyzet a Tisza-kormány alatt is folytatódjon. Tovább kell folytatni a szakmai egyeztetéseket a probléma megoldása érdekében."

Mindez egybevág a főváros korábban többször is hangsúlyozott álláspontjával, miszerint nem a bírósági tárgyalóteremben szeretnének a szoláról vitatkozni a kormánnyal, hanem inkább peren kívüli megegyezést keresnének. Az önkormányzat a 2023-25-ös időszakra vonatkozóan 175 milliárd forint, plusz kamat kapcsán áll perben az állammal a Népszava szerint. Persze egy megállapodás a város érdekét is szolgálná, már csak azért is, mert a jogi út lassú és bizonytalan.

a megegyezés azonban a vártnál nehezebben születik meg.

A kormány még június első felében arról döntött, hogy haladékot ad októberig a szola idei részleteinek megfizetésére. Ez ugyan kétségkívül kedvezőbb Budapestnek, mint hogyha nem lett volna ilyen haladék, az ambíció azonban nem erről szólt.

Kiss Ambrus főigazgató egy háttérbeszélgetésen májusban arról beszélt, hogy a fővárosnak van javaslata az ügy teljes rendezésére – úgy tűnik, a kormány nem lehetett elégedett a javaslattal, mivel végül csak haladékról született döntés. A pénzügyi helyzet rendezése tekintetében az sem vetít előre zökkenőmentes tárgyalásokat a kormány és Budapest közt, hogy Magyar Péter miniszterelnök a szola kapcsán többször kijelentette, hogy a kötelezettségeit mindenkinek meg kell fizetnie, a fővárosi önkormányzatról szólva pedig felvetette, hogy a város találhatna még spórolási lehetőségeket.

Valamilyen egyezség azonban előbb-utóbb meg fog születni, hiszen a kormány zászlajára tűzte az önkormányzatok pénzügyi helyzetének rendezését. Előző héten szerdán a Pénzügyminisztérium azt írta a Portfolio-nak, "a súlyosabb anyagi problémákkal küzdő önkormányzatok esetében hamarosan tárgyalások indulnak a kormányzat és az önkormányzat között a rövid és a hosszú távú megoldás érdekében."

A hamarosan valószínűleg azt jelenti, hogy augusztus után. Erre enged következtetni, hogy amikor júniusban a Népszava a vidék- és településfejlesztési minisztertől azt kérdezte, melyik, a tárcához tartozó terület a legfontosabb, Lőrincz Viktória úgy válaszolt:

Augusztusig az egész kormányban az uniós pénzek hazahozatala mindenek felett áll.

A tárgyalásoknak pedig rövid úton muszáj valamilyen eredményt hozniuk, hiszen a pénzügyminiszteri haladék nyomán október 15-én több idei szola részletet egyszerre kellene Budapestnek kifizetnie, összesen 86 milliárd forint értékben. Egy ekkora tételt szinte esélytelen, hogy át tudna utalni, így várhatóan még az ősz folyamán újabb fejleményekre számíthatunk.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Kocsis Zoltán