Életbe lépett a döntés: rengeteg pénzt kap vissza a Mol és a többi hazai óriáscég

Hatalmas összegről van szó, hiszen a Pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint az államnak 289 milliárd forintot kell visszatérítenie a szén-dioxid-kvótaadó visszamenőleges megszüntetése miatt. Ez az összeg államháztartási szinten is jelentős tétel. Amikor a tárca július elején tételesen közzétette az előző kormánytól örökölt idei büdzsé elcsúszásait,

ez a tétel nagyjából 0,3 százalékos GDP-arányos egyenlegrontó tényezőként szerepelt.

A szabályozás értelmében 2023-tól a kibocsátott szén-dioxid tonnája után 36 eurót kellett fizetniük azoknak a jelentős hazai szennyező vállalatoknak, amelyek kibocsátása az előző három évben meghaladta a 25 ezer tonnát. Ráadásul a kvótakereskedelem után egy 15 százalékos tranzakciós illeték megfizetésére is kötelezték az érintett cégeket.

A teher az európai kibocsátáskereskedelmi rendszerre (ETS) épült, amelynek lényege, hogy a nagy szennyező vállalatoknak a kibocsátásukat kvótákkal kell fedezniük. Mivel az ingyenesen kiosztott kvóták mennyisége folyamatosan csökken, a rendszer a kibocsátás visszafogására ösztönzi a szereplőket.

Az adónem több ágazat, így az olajipar, a vegyipar és az építőanyag-gyártás szereplőit is sújtotta.

Az elmúlt évek legnagyobb befizetői közé tartozott a Mol és a Nitrogénművek, a királyegyházi cementgyárat üzemeltető svájci Holcim, valamint a váci és beremendi cementgyárakat birtokló Duna-Dráva Cement Kft. Utóbbi vállalat a német Heidelberg Materials és a Schwenk Zement egyenlő arányú közös tulajdonában áll.

Az előző kormány tehát egyszerre rótt ki jelentős pluszterhet a vele kritikus Bige László érdekeltségébe tartozó Nitrogénművekre, valamint azokra a külföldi építőanyag-gyártókra, amelyekkel szemben nyílt küzdelmet folytatott - áll a G7 cikkében. Utóbbiak esetében a korábbi kabinet nem rejtette véka alá a szándékát, miszerint ki akarja szorítani őket a hazai piacról annak érdekében, hogy a gyáraik magyar tulajdonba kerüljenek.

A célkeresztbe került vállalatok számára ez az adó rendkívül súlyos terhet jelentett. Korábbi becslések alapján az árbevételre vetítve 2024-ben a Nitrogénműveknél 12, a Holcimnál 8, a Duna-Dráva Cementnél pedig 14 százalékos elvonást jelentett a tétel. Különösen fontos kiemelni, hogy az akkori kabinet nem a nyereséget, hanem az árbevételt adóztatta meg, miközben a profitráták ezekben az iparágakban jellemzően alacsonyabbak az említett százalékoknál.

Ezek alapján nem meglepő, hogy a szóban forgó vállalatok közül több is veszteséggel zárta a kvótaadóval érintett éveket. Bár a Mol esetében az elvonás az árbevétel arányában bizonyos években a fél százalékot sem érte el, abszolút értékben náluk is hatalmas összegről beszélhetünk, kamatokkal együtt pontosan 126 milliárd forintról. A jelentősebb befizetők közé tartozott még a dunaújvárosi vegyes tüzelésű erőművet üzemeltető Hamburger Hungária, a Columbian Tiszai Koromgyártót birtokló amerikai hátterű Birla Carbon Hungary, valamint a BorsodChem.

A Nitrogénművek időközben beperelte a magyar államot, az Európai Unió Bírósága pedig jogsértőnek minősítette a terhet, mivel az a teljes kibocsátásra kiterjedt, így szembement a kibocsátáskereskedelmi rendszer alapvető logikájával. Az áprilisi választás eredményeként azonban ezen döntés következményeivel már a Tisza-kormánynak kellett szembenéznie.

A Pénzügyminisztérium képviselője a sajtó megkeresésére úgy fogalmazott, hogy

a már befizetett adók visszatérítésének szabályozásával elkerülhetővé válhat a többi érintett vállalattal való pereskedés, és ezzel a további büntetőkamatok megfizetése.

A tárca kommunikációs osztálya hangsúlyozta, hogy a befizetett adó és az arra rakódó kamatok visszafizetése az Európai Számlarendszer, vagyis az ESA módszertana alapján is a 2026-os költségvetést terhelő tétel.

Ezt a 289 milliárd forintos költségvetési csontvázat tehát a kormány idén mindenképpen eltemeti, a vállalati oldalon azonban maradt némi bizonytalanság

- írja a G7 elemzése. A vonatkozó jogszabály értelmében ugyanis az adóhatóságnál csak azok a cégek nyújthatnak be kérelmet az adó és a kamatok visszafizetésére, amelyek ezt "más úton nem érvényesítették".

Lehetőség van arra, hogy a perben történő igényérvényesítés helyett a vállalkozás a törvényjavaslat szerinti visszatérítési szabállyal éljen

– válaszolta a minisztérium a pereskedő cégek helyzetét firtató kérdésre. Ennek ellenére nem teljesen egyértelmű, hogy a már perben álló vállalatoknak meg kell-e várniuk a jogi folyamat lezárultát, mielőtt az adóhatósághoz fordulnának. A 90 napos határidőbe ugyanakkor jó eséllyel belefér, hogy elálljanak a hazai bíróságokon zajló perektől, és ezt követően nyújtsák be az igényüket a hatóságnál.

Külön érdekesség, hogy a Mol július 24-én bejelentette, pert indított a kvótaadó miatt az állammal szemben a már említett 126 milliárd forintos követelés érvényesítésére. A lépés paradoxnak tűnhet a peren kívüli visszatérítés megnyíló lehetősége tükrében, ám a vállalat kommunikációs osztálya szerint a perindításnak pusztán jogtechnikai oka volt. Tájékoztatásuk alapján ugyanis a kvótaadó ügyében a perindítási határidő hamarabb járt le, mint ahogy az új jogszabály hatályba lépett volna.

Mindenesetre a vállalatok számára most megnyílt az út a befizetett összegek visszaszerzésére,

ami kifejezetten megnyugtató fejlemény lehet például a Nitrogénművek nehéz helyzetbe került hitelezői számára. Ami az állami oldalt illeti, a piaci finanszírozók egyelőre bizalmat előlegeztek meg az új kabinet gazdaságpolitikájának, így finanszírozhatóvá vált a kvótaadóhoz hasonló költségvetési terhek rendezése.

A legfőbb kihívást immár az jelenti, hogyan tudja a kormány a következő években érdemben mérsékelni a jelenlegi magas költségvetési hiányt.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.