Hát itt meg mi történt? „Pakstalanul” maradt az ország, és azonnal megváltozott a kép

Így nézett ki a "Pakstalan" hétfő

A magyar nagyfeszültségű áramhálózatot üzemeltető MAVIR utólag hitelesített adata szerint a hétfői rendszerterhelési maximum este fél 8-kor 6533 megawatt volt, ami bár közel 1000 megawattal elmarad a június 29-i hőkupola során beállított nyári csúcstól (7488 megawatt), de csak 101 megawattal volt kevesebb, mint a végső tervadat.

A hétfő esti csúcsban a hazai erőművek együtt mindössze 3049 megawattot adtak.

• Gáz: 1541 MW. A földgáztüzelésű erőművek lettek a hazai gerinc.
• Ipari napelem: 643 MW. Este 7-kor még termelt, de ahogy lemegy a nap, ez a tétel gyorsan nullázódik – épp a csúcs idejére.
• Mátra (barnakőszén-lignit): 422 MW. A hazai fosszilis tartalék, amely már kivezetés alatt áll.
• Paks (nukleáris): 227 MW, alig egy fél blokknyi teljesítményen.
• Biomassza, szél, víz, egyéb: együtt bő 200 MW.

Papíron a nagyobb erőművi beépített kapacitás bőséges: a MEKH és a MAVIR adatai szerint 12 500 megawatt. A gond az, hogy ebből csaknem 4900 megawatt ipari napelem, ami a déli órákban óriási segítség, de az esti csúcsra eltűnik. 

Energy Investment Forum 2026

Early Bird jegyárak már csak 5 napig, ne maradjon le róla!

Információ és jelentkezés

A szomszédokra hangolva

Először nézzük a csúcsokat! Hétfőn a legterheltebb időszakban a hazai 3049 megawatt mellé 3195 megawatt import érkezett – vagyis az ellátás 51 százaléka. Ez visszaesés, hiszen az éves átlagos importarány az elmúlt évek átlagában 30 százalék alatt alakult. Attól függően, hogy meddig tart az atomerőmű kiesése, könnyen lehet, hogy a 2026-os statisztikán is rontani fog a mostani importtöbblet.

Ami viszont nagyon szembetűnő, hogy

az export lényegében szinte teljesen eltűnt

- abban az időszakban is, amikor a napsütéses órákban Magyarország nagy mennyiségű áramot termel napenergiából.

(A lenti ábrán ez úgy látszik, hogy a nettó import szürke sávval jelölt része egy pillanatra sem csúszik le a negatív - export - tartományba.)

A behozatali irány pedig igen koncentrált. A hétfő esti csúcs fizikai áramlási adatai szerint a behozatal zöme két határon érkezett:

• Szlovákia adta a legtöbbet, nagyjából 1700 megawattot – önmagában a teljes import közel felét.
• Ausztria mintegy 1200 megawattot – a második legfontosabb betápláló irány.
• Szlovénia, Szerbia és Ukrajna felől együtt még pár száz megawatt érkezett, Románia felé pedig kismértékű kivitel maradt.

Ez a koncentráció önmagában kockázatos is lehet: ha egyetlen fontos vezeték kiesik, a pótlás nagy része egyszerre tűnhet el. És itt jön az igazi szűk keresztmetszet. Magyarország teljes határkeresztező importkapacitása nagyjából 3600–3800 megawatt, ebből a legnagyobb, a bővítések után mintegy 2100 megawattos ág épp a szlovák. A hétfő esti, bő 3200 megawattos nettó behozatallal a rendszer tehát már a fizikai plafon közelében járt – a maradék mozgástér néhány száz megawattra szűkült.

Érdemes egy tévhitet is eloszlatni: a bruttó és a nettó behozatal nem ugyanaz. Napközben, amikor a hazai napelem termel, Magyarország rendszeresen tovább is küld áramot dél felé, Horvátország és Szlovénia irányába – ilyenkor az importált mennyiség egy része csak átfolyik az országon. (Ez viszont nem változtat azon a fent bemutatott tényen, hogy Paks kiesésével már ebben az időszakban sem fedezi a saját termelés a fogyasztást, tehát a napnak ebben a szakaszában is nettó importőr pozícióban maradunk.) Az esti csúcsban viszont ez a "bruttó" tranzit gyakorlatilag eltűnt: ekkor szinte minden határ befelé táplált. Egy másik fontos jelenség a hurokáramlás: az összekapcsolt európai hálózaton az áram nem a szerződések, hanem a fizika útvonalán talál utat.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Hegedüs Róbert