Új támogatást terveznek Magyarországon: külön pénzt kaphatnak a termelők, ha megőrzik a vizet

Az elmúlt hat év szélsőséges időjárási és piaci viszonyai felélték a hazai termelők tartalékait.

Mivel 2026-ban az aszály és a piaci nyomás egyszerre sújtja az ágazatot, az azonnali pénzügyi segítség sok gazdaság számára életmentő lehet. Ennek érdekében az agrártárca a területalapú támogatásoknál a szokásos 60 százalékos előleg helyett 70 százalékos "szuperelőleget" tervez kifizetni már idén augusztus végén. Emellett a tavaszi fagy- és jégkárok után járó kártérítéseket is felgyorsítják, így az érintettek a jövő év márciusa helyett várhatóan már szeptember végén megkaphatják a pénzüket. Az ehhez szükséges törvénymódosítás már az Országgyűlés előtt van - mondta Juhász Anikó az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium helyettes államtitkára az AXIÁL Kft. és a Phylazonit Kft. „Alap a talaj” rendezvénysorozatának szarvasi állomásán.

A pénzügyi mentőöv mellett azonban sürgős szemléletváltásra is szükség van a földeken.

A gazdálkodóknak nem csupán a támogatások megszerzése miatt kellene betartaniuk a környezeti előírásokat, hanem azért is, mert a talajkímélő és vízmegtartó módszerekkel ténylegesen megóvhatják területeik termőképességét. A talajnedvesség és a humusz megőrzése ma már a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás kulcsa, amit az agrár-ökológiai (AÖP) és az agrár-környezetgazdálkodási (AKG) programok is ösztönöznek. A sikeres átálláshoz a tudásátadás is elengedhetetlen, ezért a hazai agráriskolák feladata a klímatudatos, víz- és talajvédelemben jártas szakemberek képzése, míg az aktív termelőket felnőttképzéssel és korszerű szakmai anyagokkal segítik.

A hazai támogatáspolitika a jövőben a puszta megfelelés helyett egyre inkább az elért eredményeket díjazza majd. Ennek egyik tervezett eleme a "vízprémium", amely azokat a gazdákat jutalmazná, akik bizonyítottan képesek megőrizni a nedvességet a talajban. Az ellenőrzések gyorsításában és az adminisztrációs terhek csökkentésében komoly szerepet kap a digitalizáció. A Mobilgazda alkalmazás segítségével például a termelők már maguk is igazolhatják az aszálykárokat georeferált fotókkal, így nem kell heteket várniuk a hivatalos helyszíni szemlére, és még időben megmenthetik a takarmányozásra alkalmas növényeket.

A nehezebben művelhető, gyengébb hozamú vagy vízvédelmi szempontból érzékeny területeken – például a csatornák és természetes vizek mentén – a jövőben érdemes lehet felhagyni a hagyományos szántóföldi műveléssel.

Ezeken a részeken alternatív jövedelemforrást jelenthet az ökológiai célú hasznosítás, mint a szén-dioxid-megkötés, a biodiverzitás növelése vagy a vízmegtartás, amelyeket a tervek szerint külön is kompenzálna az állam. Az ágazat zöldítési stratégiájához szorosan kapcsolódik az idén őszre várható új klímatörvény is, amely integrálja az agráriumra és erdészetre vonatkozó fenntarthatósági javaslatokat.

A minisztérium kiemelten ösztönzi a gazdálkodói összefogásokat is, mivel a jelenlegi válságos időszakban az egyéni túlélés egyre nehezebb. A közös fellépés nemcsak a piacépítést és a kríziskezelést könnyíti meg, hanem jóval kedvezőbb finanszírozási lehetőségeket is teremt. A hivatalos együttműködések jóval magasabb, 300 ezer eurós állami támogatási kerettel gazdálkodhatnak, és hozzáférhetnek a Magyar Fejlesztési Bank kamatmentes forgóeszközhiteleihez is.

A fejlesztések és támogatások hatékonyságát ugyanakkor jelenleg erősen hátráltatja a bürokrácia és a széttagolt intézményrendszer. Előfordul, hogy egy pályázat elbírálására éveket kell várni, holott a klímaváltozás hatásai azonnali beruházásokat igényelnének. Az agrártárca vezetése ezért a kifizetési rendszer jelentős egyszerűsítésére és központosítására törekszik, hogy a gazdák a jövőben sokkal gyorsabban és gördülékenyebben jussanak hozzá a túlélést és a modernizációt szolgáló forrásokhoz.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.