Az ezer főre jutó személygépkocsik száma
Az EU-ban Olaszország büszkélkedhetetett tavaly ezer lakosonként a legtöbb személygépkocsival (709), megőrizve vezető helyét. Őt követte Finnország (675), Ciprus (670) és Luxemburg (668).
Magyarország, Romániával karöltve utolsó előtti lett (461), csak Lettországban (435) jutott kevesebb autó ezer lakosra.
Tíz évvel korábban a Top3 még másként nézett ki: Luxemburg (661), Olaszország (621), Málta (612). Akkor Magyarország (327) szintén utolsó előtt volt, akkor Románia (261) volt a sereghajtó.

Ha már említettük 2015-öt, nézzük meg tíz év alatt hogyan változtak a számok! Ezen az időtávon
Magyarország a 7. legnagyobb növekedést produkálta,
míg ötéves távon a 8., húszéves távlatban viszont már csak a 12. legnagyobb növekedést mutatja, utóbbi a középmezőnyre volt elegendő.

Ha még messzebbre nyúlunk vissza, azt látjuk, hogy 1990 és 2025 között az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma két és félszeresére nőtt Magyaroszágon - 187-ről 461-re.

Az EU-ra sajnos nem találtunk az Eurostatnál ennyire hosszú idősort, viszont 2010-től már vannak adatok, amelyek az mutatják, hogy míg az EU-ban közel 20 százalékkal, 487-ről 584-re nőtt az személygépkocsik ezer főre vetített száma, addig
a magyar növekedés 54,2 százalék volt, 299-ről 461-re.

Mit üzennek a számok? - A motorizáció szerkezete
- A felzárkózási látszat: a gyors hazai ütem ellenére a mutató EU-utolsó előtti (Romániával holtversenyben) – a felzárkózás mennyiségi, nem szerkezeti.
- Alacsony bázis hatása: a gyorsabb bővülés nem a nyugati szint elérését, hanem a korábbi alacsonyabb bázis természetes korrekcióját tükrözi.
- Friss lendület, régi lemaradás: az elmúlt 5-10 évben Magyarország az uniós rangsor élvonalához közeli növekedést mutatott (7-8. hely), a 20 éves távlaton nézve viszont ez csak középmezőnyi (12. hely) – a korábbi évtizedek lemaradása tehát még nem dolgozódott le.
Öreg járgány nem vén járgány? De.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 4 374 763 regisztrált személyautót jelentett 2025 végére. Ez mintegy 111 700 darabos, 2,6 százalékos éves növekedést mutat. 2001. óta 1,89 millióval, azaz több mint 76 százalékkal növekedett a flotta (a skála nem nulláról indul).

A személygépkocsi flotta átlagéletkora tavaly év végére 16,5 évre emelkedett.

A tendenciát erősíti, hogy a frissen forgalomba helyezett kocsik közt is nő a használtak aránya: 48,5 százalék 2025-ben, szemben a 2024-es 46,2 százalékkal.

Sem az átlagos kor, sem a használt autók emelkedő aránya nem ad okot tüzijátékos felvonulásra, ami viszont egészen brutális, az az Eurostat adataiból kinyerhető bontás és arányosítás, ami szerint
a teljes magyar személygépkocsi állomány 72 százaléka 10 évesnél idősebb.
A korcsoportos bontás éves változásait mutatják az alábbi grafikonok.
Az elsőn az elmúlt öt év változásait látjuk, mégpedig azt, hogy
- a 20 évesnél idősebb autók aránya 18,6 százalékról 30,9 százalékra emelkedett
- a 10-20 éveseké 51,7 százalékról 41,1 százalékra csökkent,
- az 5-10 éveseké 12,7 százalékról 15,1 százalékra nőtt,
- a 2-5 évesekét 8,8 százalékról 6,9-re esett, és
- a 2 évesnél fiatalabb kocsik aránya 7,3 százalékról 6 százalékra mérséklődött.

Egyetlen grafikonba sűrítve így néz ki a 2025-ös kortorta:

Végezetül következzenek a korcsoport szerinti arányokat évente bemutató grafikonok.



A korstruktúra és a piac alakulása
- Szerkezeti polarizáció: az állomány bővülése nem a flotta megújulásából, hanem az öregedő autók megőrzéséből és a használtimport növekvő részesedéséből táplálkozik (ld. a fenti új kontra használt grafikon).
- Törés a fiatal szegmensben: a 2019-es csúcs óta tartó visszaesést a koronavírus utáni chiphiány, drágább újautók és az infláció magyarázza.
- Az eredmény egy 16,5 éves átlagéletkorú flotta, amely méretében nő, összetételében viszont tovább öregszik.
Címlapkép forrása: Matt Cardy/Getty Images
Új lehetőség a lakossági befektetőknek: nagy kockázatú, őrületes hozamú papírokba szállhatnak be
Mostanáig nem volt könnyű hozzáférni ezekhez.
Mutatunk egy leárazott részvényt - Most jöhet benne a fordulat!
Warren Buffették is erre fogadnak.
Az osztrákok nem a vizünket tartják vissza, hanem a hordalékunkat
Az Alapvetés podcastban Goda Zoltán környezetmérnökkel beszélgettünk.
Egyre nagyobb pénzszivattyú az AI: már a víz és az áram is szűk keresztmetszet lehet
Veszélyes spirál felé tart a piac.
Váratlanul titkolni kezdett egy eddig napi szinten közölt, fontos adatot Ukrajna – Óriási baj áll a döntés hátterében
A légierő magyarázkodik, miért van szükség az információ elhallgatására.
Meglépi a kormány: már a 6 éves gyerekeknek is nyugdíjtámogatást fognak fizetni Németországban
Babakötvény-szerű befektetést csinálnak, de nyugdíjcélra.
Kigyulladt egy turistahajó, több mint százan ugrottak a tengerbe
A lángok a hajó konyhájában csaphattak fel.
IFRS 19: egyszerűbb közzétételek leányvállalatoknak
Az IFRS 19 standard lehetővé teszi, hogy a jogosult, nyilvános elszámoltathatósággal nem rendelkező leányvállalatok a teljes IFRS elszámolási és értékelési szabályok mellett jelentősen cs
A saját bankod ajánlata kényelmes. De ki mondta, hogy olcsó is?
A személyi kölcsönök piaca pörög: az MNB szerint 2025 harmadik negyedévében 34%-kal nőtt a személyi kölcsönök kibocsátása éves alapon. A bankok egyre gyakrabban kínálnak előre jóváhagy
Japán jen: meddig fékezheti az intervenció a további gyengülést?
A jen árfolyamát már nemcsak a kamatkülönbözet és a carry trade, hanem az újabb hatósági beavatkozás lehetősége is alakítja. Lemnyi Péter azt vizsgálja, meddig fékezheti az amerikai-japán
Magyarország az egyik legnyitottabb terep a kínai webshopok előtt
Miközben 2007-ben a régió lakosságának alig tizede vásárolt online, mára több mint kétharmaduk rendel az internetről. A különbségek azonban meglepően nagyok: van ország, ahol tízből... Th
A vagyonos magyaroknál már bevezette magát az euró
A magyar megtakarítók néhány év alatt kaptak gyorstalpalót inflációból, kétszámjegyű kamatokból, forintgyengülésből, majd forinterősödésből. Nem csoda, hogy közben az is alapjaiban vá
Az internetcsata véget ér - most kezdődik az érdekesebb verseny
Az internet terjedése Kelet-Közép-Európában ritka sikertörténet: alig húsz év alatt nemcsak szinte minden háztartásba eljutott, hanem közben a régió országai közötti hatalmas különbsége
Energiabiztonság nélkül nincs versenyképesség - mit mutatott meg a paksi termelés visszaesése?
A Paksi Atomerőmű a magyar energiaellátás és a gazdaság egyik kulcseleme. Az augusztusi termeléscsökkenés arra is ráirányította a figyelmet, milyen makrogazdasági következményekkel járhatna
Mad Max Hegyalján
HOLD After Hours Balásy Zsolttal és Pekár Dáviddal Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD After Hours podcastek megtalálhatók a Spotify, YouTube, Apple Podcast, Google
Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon! Megvizsgáljuk, mit takarnak a limit, stop és piaci megbízások, és mikor érdemes ezeket alkalmazni. Bemutatjuk a leggyakoribb stratégiákat, amelyekkel a magyar és nemzetköz
Divat vagy okosság? ETF-ek és a passzív befektetések világa
Fedezd fel az ETF-ek izgalmas világát, és tudd meg, miért válhatnak a befektetők kedvenceivé!
Három ok, amiért most szálltak be a Google-be Buffették
Greg Abel akcióba lendült.
Újabb aszályos év: miért nem lehet egyszerűen mást termelni az Alföldön?
A szerdai Checklistben a kiszáradó Alföld lehetőségeiről beszélgettünk.
A kritikus esti csúcsban villantottak nagyot a hazai energiatárolók
Az ideális teljesítményt már fejlett szoftveres megoldások és a mesterséges intelligencia segítik.


