Miért büntették meg a Lidlt?

Mert a reklámjaikban azt állították, hogy övék a "legolcsóbb élelmiszerlánc", de ezt nem tudták mindenhol rendesen bizonyítani. Így a vásárlók azt hihették, hogy náluk minden a legolcsóbb a piacon, ami megtévesztő volt.

Mennyi büntetést kapott a Lidl?

Végül 48 millió forintot kell fizetniük. Eredetileg 90 millió forintos bírságot kaptak, de ezt egy újabb vizsgálat után lecsökkentették.

Miért csökkentették a bírságot?

Egyrészt kiderült, hogy nem minden reklámjuk volt szabálytalan. Másrészt a Lidl elismerte a hibát, együttműködött a hatósággal, és megígérte, hogy rendbe teszi a dolgokat, ahelyett, hogy tovább pereskedett volna.

Melyik reklámokkal volt baj, és melyikkel nem?

A tévés hirdetések, óriásplakátok, újságos megjelenések és szórólapok szabálytalanok voltak. A Facebook-reklámokat viszont rendben találták, mert ott már elég pontosan leírták, hogy mit is jelent a "legolcsóbb" állítás.

Mikor mondhatja magáról egy cég, hogy ő a legolcsóbb?

Csak akkor, ha már a reklám indulásakor vannak a kezében olyan biztos, konkrét adatok és kutatások, amelyek ezt egyértelműen bizonyítják. Bizonyíték nélkül nem lehet ilyet állítani.

Jogsértő hirdetések miatt 48 milliós bírságot szabott ki a GVH a Lidl-re

Portfolio

2026. augusztus 05. 10:18

Itt állítsd be, hogy a Portfolio az elsők között legyen a Google híreiben

Negyvennyolcmillió forintos bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Lidl Magyarországra egy korábbi, megismételt eljárás lezárásaként. Az áruházlánc a kampányaiban megtévesztő módon állította magáról, hogy a legolcsóbb a piacon. A vállalat az eljárás során elismerte a jogsértést, és vállalta, hogy a jövőben megalapozottabban és körültekintőbben kommunikál az árairól - derül ki a GVH közleményéből.

A versenyhatóság eredetileg 2023 nyarán kezdte vizsgálni a cég az év februárjától futó reklámkampányát, amelyben a "Lidl a legolcsóbb élelmiszerlánc" szlogent használták. A GVH 2024 elején hozott első döntésében megállapította, hogy az átlagfogyasztók az üzenetet úgy értelmezték, miszerint az üzletlánc termékei objektíven a legolcsóbbak a piacon, és ezt az állítást független kutatás igazolja. A hatóság ekkor 90 millió forintra büntette a vállalatot. A cég bíróságon támadta meg a határozatot, és bár a Fővárosi Törvényszék elutasította a keresetet, a Kúria végül új eljárás lefolytatására kötelezte a versenyhatóságot.

A megismételt vizsgálat során a GVH a Kúria iránymutatásai alapján újraértékelte az ügyet, és szűkebb körben állapította meg a jogsértést. A Facebookon közzétett hirdetéseket már nem találták szabálytalannak, mivel azokon a reklámüzenet kellően részletesen tartalmazta, hogy milyen körülmények között és milyen időtávon értelmezendő az állítás. A kampány többi felülete – például a televíziós hirdetések, az óriásplakátok, a sajtómegjelenések és a szórólapok –

esetében azonban a hatóság fenntartotta, hogy a piacelsőségi állítás megalapozatlan és megtévesztő volt.

Az új eljárásban a Lidl aktívan együttműködött a hatósággal. Elismerte a jogsértést, lemondott a jogorvoslati jogáról, és vállalta a szükséges megfelelési intézkedések végrehajtását. A szűkebb körben megállapított szabályszegés és a cég együttműködő magatartása együttesen eredményezte az eredetinél jelentősen alacsonyabb, 48 millió forintos bírságot.

A versenyjogi gyakorlat szerint egy cég csak akkor hirdetheti magáról jogszerűen, hogy piacvezető, ha a közzététel időpontjában rendelkezik az ezt egyértelműen igazoló, tényszerű és objektív adatokkal.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.