Akár évtizedes rekordot is hozhat a magyar infláció

A júniusi 1,7%-ról tovább csökkenhetett az infláció Magyarországon: a nyár közepén 1,5%-os lehetett az éves alapon számolt árszínvonal-emelkedés. Ha az elemzői előrejelzések konszenzusa (mediánja) pontosnak bizonyul, az azt jelenti, hogy az utóbbi tíz év egyik legkisebb adatát láthatjuk. 2016 ősze óta egyszer, épp idén februárban láttunk ennél alacsonyabb inflációt, 1,4%-ot.

Vagyis egy kisebb meglepetés is elég, hogy a holnapi adat kapcsán évtizedes mélypontról lehessen esetleg beszélni.

Bár korábban júliusra nézve inkább enyhe inflációgyorsulás volt valószínűsíthető, úgy tűnik, e helyett további lassulás jön – foglalja össze meglátásait Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője. Ismét segíthették ugyanis a dezinflációt az élelmiszerek, illetve az üzemanyagárak is nagy valószínűséggel csökkentek havi szinten, dacára a „védett ár” június végi kivezetésének. Ezeket a mérséklő hatásokat a piaci szolgáltatások részben ellensúlyozhatták, ahol az önkéntes árkorlátozás alól kiengedett banki és telekommunikációs szolgáltatások drágulása következhetett be. A júliusi forintgyengülés nem valószínű, hogy kedvezőtlen hatással bírt, az ipari termékek továbbra is mérsékelt inflációját a nyári szezonális hatások is segíthették.

Ennél is merészebb Virovácz Péter: az ING Bank közgazdásza úgy látja, hogy a fent említett évtizedes mélypont valóban összejön. Érzése szerint a júliusi infláció okozhatja az idei év legnagyobb meglepetését, hiszen havi alapon negatív értéket mutathat. Ennek egyik oka, hogy a modellbecslések alapján a tavasszal látott forint-felértékelődési sokk egészen jövő nyárig folyamatosan kedvező hatást fejthet ki az inflációs folyamatokra.

A Portfolio által megkérdezett elemzők közül senki sem számít az infláció emelkedésére, stagnálásra (a júniusi 1,7 százalék megismétlődésére) is csak ketten. Becsey Zsolt, az Unicredit szakértője elsősorban a telekommunikációs és pénzügyi szolgáltatók áremelési lépéseivel, illetve a fővárosi parkolási díjak emelkedésével magyarázza az óvatosságát. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő elemzője emellett az üdülési szolgáltatások szezonális alapú drágulása miatt nem vár csökkenést.

A derűlátás nem csak a júliusi prognózisokat jellemzi. Bő fél éve még egész máshogy néztek ki az inflációs várakozások, a makacsul magasan ragadó drágulási ütem miatt az idei évre is pesszimista volt az elemzői közösség. Aztán az idén meglepően visszafogottan alakultak a szokásos év eleji átárazások, majd a további forinterősödés, illetve az élelmiszerek világpiaci áralakulása már mutatta, hogy új helyzet van. Azzal, hogy a Hormuzi-szoros körüli geopolitikai feszültség nem okozott tartós energiapiaci felfordulást, az év egészéről kiárazódott még egy nagyon fontos kockázat. Ez (és a jegybank júniusi frissített prognózisa) megadta a végső jelet, hogy ideje az inflációról másként gondolkodni. Míg korábban meredeken gyorsuló pályát vizionáltak a szakértők (akár 5%-ot közelítő év végi árindexszel), mostanra úgy látják, a jegybank 3%-os célját sem éri el. Az előrejelzések meredek zuhanását mutatja az alábbi ábra:

Ezzel együtt a második félév már inkább az infláció enyhe emelkedéséről szólhat majd, a július a mélypont lehetett. Sőt, Árokszállási Zoltán szerint egy hónappal ezelőtt még egy kicsit jobban nézett ki a helyzet, mint most. Az MBH Bank közgazdásza arra hívja fel a figyelmet, hogy

• az iráni konfliktus miatt még mindig hektikus az olajár alakulása,
• a rendkívüli szárazság és energiavészhelyzet sem éppen dezinflációs hatású,
• miközben már emelkedésnek indult a búza és a kukorica ára is az európai piacokon, illetve
• eközben a forint árfolyamában látott trendszerű erősödés is megállt az elmúlt hetekben.

A szakértők még érezhetően nem vették figyelembe az előrejelzéseikben a mostani hőhullám energiapiaci hatásait. Ez érthető, hiszen egyelőre teljesen homályos, hogy gyakorol-e bármilyen hatást az árakra Paks leállása.

Az összkép még így sem rossz (jól látszik, hogy a prognózisok konszenzusa ezekkel együtt is hónapról hónapra csökkent), de érezhetően vannak még a csőben kockázati tényezők. A fentiek mellett több elemző megemlítette még az agrártermékekben lévő inflációs kockázatot, ami a kedvezőtlen időjárásra és az iráni konfliktus okozta inputköltség-emelkedésre vezethető vissza, de ez már főként a következő évet érintheti majd.

Az elemzők szerint a holnap megjelenő júliusi inflációs adat aligha fogja eltántorítani a jegybankot attól, hogy a beígért augusztusi kamatcsökkentést végrehajtsa. Szeptemberben új inflációs előrejelzést készít az MNB, ami aztán tisztázhatja a további kamatcsökkentés esélyeit. Árokszállási szerint a friss jegybanki prognózis jó alkalom lehet a kamatcsökkentési ciklus leállítására, ami majd csak jövőre indulhat újra. Ezzel szemben Virovácz úgy fogalmaz, hogy amennyiben a rendkívül optimista becslése helytállónak bizonyul, úgy aligha lehet kérdés a kamatvágási ciklus őszi folytatása.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images