Hová tűntek a munkások Oroszországban?

Szinte mindenki a fronton harcol vagy a fegyvergyárakban dolgozik. A munkanélküliség szinte nulla (alig 2 százalék), a hadsereg pedig idén is több százezer új embert akar besorozni, így a normál cégek egyszerűen nem találnak embert.

Tényleg sokkal többet keresnek most az oroszok?

Igen, papíron nagyon megnőttek a fizetések az elmúlt években. Mivel óriási a munkaerőhiány, a cégek kénytelenek rengeteg pénzt ígérni, hogy átcsábítsák egymástól a melósokat. Csakhogy a gazdaság valójában nem teljesít jobban, ez a növekedés csak a fegyvergyártás pörgése miatt van.

Megéri még egyáltalán katonának menni náluk?

Pénzügyileg egyre kevésbé. Pár éve egy katona még a négyszeresét kereste az átlagfizetésnek, ma viszont már csak a dupláját, mert a civil bérek is nagyon kilőttek. Emiatt az államnak valószínűleg még több pénzt és bónuszt kell majd ígérnie a katonáknak, hogy találjon jelentkezőket.

Mit tesz az állam a drágulás ellen?

Az orosz jegybank megpróbálja nagyon drágává tenni a hiteleket, hogy visszafogja az áremelkedéseket. Ez viszont nem igazán működik, ráadásul a drága hitelek miatt a cégek nem tudnak fejleszteni.

Mi az a "holland kór", ami tönkreteszi az orosz gazdaságot?

Képzeld el úgy, hogy a gazdaság egyik része, jelen esetben a hadiipar, hirtelen elszívja az összes pénzt, embert és támogatást. Ez rövid távon nagyon felpörgeti a béreket, de hosszú távon az összes többi, normál hétköznapi cég tönkremegy vagy lemarad, mert nem tudnak versenyezni a háborús gyárakkal.

Egy mutatóban Magyarországot is megelőzte az orosz gazdaság, de már azokat a morzsákat éli fel, amiket nem termelt meg

Portfolio

2026. augusztus 06. 08:11

Itt állítsd be, hogy a Portfolio az elsők között legyen a Google híreiben

Az orosz vállalatok egyre nehezebben bírják a háborús gazdaság által felpörgetett bérversenyt: a Bloomberg becslése szerint 2022 óta a bérek növekedése mintegy 5 százalékponttal haladta meg a termelékenység javulását. Ez jóval magasabb a 2009 és 2021 közötti, átlagosan 1 százalékpontos különbségnél, és már a 2000-es évek olajboomjának torzulásaihoz mérhető.

Az orosz gazdaság munkaerőpiac tartalékai gyakorlatilag elfogytak:

a munkanélküliségi ráta alig több mint 2 százalékos történelmi mélyponton áll, mivel a lakosság nagy része már a fronton harcol vagy a hadiipari termelőknél dolgozik.

Ezt tetézi, hogy a kormány idén 409 ezer szerződéses katona toborzását tervezi, ami havonta akár 34 ezer férfi kivonását jelentheti a civil munkaerőpiacról. A hadiiparban foglalkoztatottak száma 2021 vége óta mintegy 510 ezerrel, 2,8 millióra emelkedett az Oxford Economics becslése szerint.

Az átlagos havi fizetés 2021 és 2025 között 57 244 rubelről 101 784 rubelre, vagyis közel 78 százalékkal nőtt.

Vásárlóerő-paritáson számolva Oroszország ezzel már Görögországot, Szlovákiát és Magyarországot is megelőzte az OECD bérstatisztikájában, csakhogy emögött nincs termelékenységi javulás.

Az orosz gazdasági növekedés megtorpant – annak egy része virtuális a fegyvergyártás miatt –, több ágazat termelése csökken, a beruházások pedig visszaesnek.

A katonai bérek előnye eközben folyamatosan olvad: egy szerződéses katona havi illetménye 2022-ben még az országos átlagkereset mintegy négyszerese volt, ma azonban már csak körülbelül a duplája.

Ez arra kényszerítheti a Kremlt, hogy tovább emelje a fizetéseket és a besorozási bónuszokat, ami újabb béremelési hullámot indíthat el a civil gazdaságban is.

Az orosz jegybank magas kamatokkal próbálja visszafogni az inflációt és a munkaerőt a hatékonyabb vállalatok felé terelni, eddig azonban korlátozott eredménnyel. Az állami támogatások életben tartják a kevésbé termelékeny nagyvállalatokat, miközben a drága hitelek visszafogják a termelékenység növeléséhez szükséges beruházásokat. A Bloomberg szerint a hadiipar munkaerő-elszívása így a holland kór háborús változatát hozta létre, amely egyre jobban gyengíti a civil gazdaság versenyképességét.

Ez olyan gazdasági jelenség, amikor egy ország valamelyik ágazata – eredetileg, a névadó Hollandiában például az olaj- vagy gázkitermelés – hirtelen rengeteg pénzt, munkaerőt és beruházást vonz magához, miközben a gazdaság többi része fokozatosan veszít a versenyképességéből. Vagyis a háborús költekezés rövid távon felpörgetheti a gazdaságot és a béreket, hosszabb távon azonban éppen azokat az ágazatokat gyengítheti meg, amelyek nem részesülnek az állami pénzekből.