KRESZ-reform: a kormány most minden magyar véleményét kikéri

A kormány honlapjára csütörtökön felkerült felmérés egyik leghangsúlyosabb eleme az illegális utcai versenyzés és a kirívó gyorshajtás megítélése. A jelenlegi szabályozás szerint az utcai versenyzés önmagában nem büntetendő, a résztvevők csak a közben elkövetett konkrét szabálysértések alapján vonhatók felelősségre. A minisztérium felveti annak lehetőségét, hogy az ilyen szándékos veszélyeztetés önálló bűncselekménynek minősüljön, és akár szabadságvesztéssel is büntethető legyen.

Szintén szigorítanák a kirívó – például lakott területen 120 km/h, autópályán 200 km/h feletti – gyorshajtás szankcióit, ami baleset okozása nélkül is súlyos jogkövetkezményekkel járna.

A szankciórendszer kiterjesztése is szerepel a javaslatok között, így külföldi példák alapján a jövőben a visszaeső vagy extrém gyorshajtó sofőrök esetében felmerülhet a jármű ideiglenes forgalomból való kivonása, súlyosabb esetben a gépkocsi végleges elkobzása is. Emellett a tervezet a progresszív büntetések bevezetését is vizsgálja, így a visszaeső szabálytalankodók magasabb bírságra és több büntetőpontra számíthatnának.

Felmerült az a megoldás is, hogy a pénzbírság összegét az elkövető jövedelmi helyzetéhez vagy a jármű értékéhez kössék.

A technológiai ellenőrzések terén a dokumentum az átlagsebesség-mérés hazai bevezetésének támogatottságára kérdez rá. Ez a rendszer nem egyetlen ponton, hanem egy adott útszakasz eleje és vége között méri a járművek sebességét, így ösztönözve a szabályok folyamatos betartását. Kiterjesztenék továbbá a kamerás megfigyelőrendszereket is, amelyek automatikusan, az objektív felelősség elve alapján tennék büntethetővé a buszsávok jogosulatlan használatát, a vasúti átjárók tilos jelzéseinek figyelmen kívül hagyását, valamint a forgalmat jelentősen akadályozó, szabálytalan parkolást.

A kérdőív kitér a befolyt bírságok felhasználására is, a Vitézy Dávid vezette minisztérium arra keresi a választ, hogy a lakosság támogatná-e, ha a közlekedési bírságokból származó bevételeket nem a központi költségvetésbe utalnák, hanem célzottan közlekedésbiztonsági fejlesztésekre – például veszélyes útszakaszok átépítésére, okoszebrák kialakítására vagy oktatási kampányokra – fordítanák.

Végül a kérdőív kiemelten foglalkozik az elektromos rollerek helyzetével, amelynek szabályozását a minisztérium a növekvő balesetszámok miatt még az átfogó KRESZ-reform előtt, soron kívül rendezné.

A javaslat alapján az eszközöket két kategóriába sorolnák, így a legfeljebb 25 km/h-s sebességre képes rollerekre a kerékpáros, míg az ennél gyorsabbakra a segédmotoros kerékpáros szabályok lennének érvényesek. A felmérés a mikromobilitási eszközök kapcsán a használathoz szükséges minimális életkorra és a bukósisak esetleges kötelezővé tételére is rákérdez.

Címlapkép forrása: Shutterstock

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.