Szívóerő külföldről, mentőöv a diákoktól? − Terítéken a hazai munkaerőtartalék-helyzet az őszi HR-csúcson

Az előző kormány idején számos alkalommal hangzott el, hogy a keleti és déli megyékben még több százezer embert lehetne bevonzani a munka világába. Az egyik legtöbbet emlegetett térség Békés megye, hiszen ez az a terület a Dél-Alföldön, amely az egyik legmagasabb inaktivitási és munkanélküliségi rátával rendelkezik.

HR (R)EVOLUTION 2026

November 17-én ismét HR (R)evolution konferencia: Magyarország egyik legnívósabb munkaerőpiaci és HR-szakmai konferenciája, a legismertebb hazai vállalatok HR-specialistáinak, közép- és felsővezetőinek találkozóhelye, ahol megvitatjuk 2026 meghatározó munkaerőpiaci és HR-trendjeit. Részletek a linken.

Információ és jelentkezés

Ezt a rejtett potenciált azért is kellett úton-útfélen hangoztatni, mert egymás után jöttek a hangzatos gigaberuházás-bejelentések, amelyek jellemzően nagy létszámú emberállomány bevonását feltételezik az elkövetkezendő időszakban. Hosszabb távon csak a CATL debreceni gyárában 8-9 ezer, míg a BYD szegedi üzemében szintén hasonló nagyságrendű számú munkavállalóval számolnak.

A teljes képet vizsgálva azt látjuk, hogy a második negyedéves adatok alapján stabilan alakult a foglalkoztatás Magyarországon az előző hónapokhoz képest, ugyanakkor éves szinten továbbra is visszaesés látható a számokban: az előző év azonos időszakához viszonyítva ugyanis közel 30 ezer fős csökkenésről beszélhetünk. Így a KSH összesen 4 millió 633 ezer foglalkoztatottat számlált az említett időszakban.

Ellenállhatatlan vonzerő

Fontos azonban megemlíteni, hogy ebbe beletartoznak többek között az átmenetileg külföldön munkát vállalók, azaz azok, akik magyar lakcímkártyával még rendelkeznek, ám a határon túl állnak foglalkoztatásban. Márpedig az ő létszámuk 124 ezer fős szinten, korábban soha nem látott magasságokban van, ami jól mutatja, hogy a határon túl megélhetést keresők egyre jelentősebb tömeget alkotnak, egyben nehezítik az itthoni munkaerőgondok enyhítését.

A Profession vonatkozó kutatásának adatai alapján a magyar munkavállalók 12 %-a dolgozott már külföldön. Harmaduk egy-két évet, míg közel 40%-uk jellemzően hosszú éveket, évtizedeket töltött külföldi állásban, vagyis,

ha egyszer valaki rákap a dolog ízére, szívesen marad hosszabb időre idegen környezetben.

A felmérés szerint ugyanakkor a versenyképes kereset meghatározó szempontja mellett egyre nagyobb szerepet kapnak az életminőség, a családi helyzet és a hosszú távú életstratégiai megfontolások is. Különösen a fiatalok és a budapestiek nyitottak egy ilyen váltásra:

a Z generációsok közül például tízből hat költözne másik országba egy jobb állás reményében, míg a budapestiek felét érdekelheti egy ilyen lehetőség.

Mindez nem túl jó hír a munkáltatóknak, ám nem árt tudomásul venniük, hogy a magyar keresetek még mindig az unió sereghajtói között vannak, különösen vásárlóerő paritáson, amiből egyenes következnek az európai viszonylatban gyászos fogyasztási adatok.

A diákok a titkos fegyver?

Ha már egyre többen dobbantanak külföldre, vagy legalábbis ezt fontolgatják, nagy kérdés, hogy vajon mekkora lehetőséget rejt a diákok minél intenzívebb bevonása a munka világába. Ahogy a Portfolio Checklist korábbi adásában Majzik Nándor, a Meló-Diák ügyvezetője elmondta, a becslések szerint az idei szezonban

országszerte mintegy 100 ezer tanuló vállal valamilyen formában diákmunkát, rövidebb-hosszabb időre.

A kereslet a gazdasági stagnálás ellenére is megmaradt, részben azért, mert az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás rendkívül rugalmas: a cégek akár egyik napról a másikra tudnak létszámot bővíteni vagy csökkenteni, miközben a diákok a vizsgákhoz, tanulmányokhoz, nyaraláshoz igazíthatják a munkavégzést. A 25 év alattiak szja-mentessége tovább növeli a konstrukció vonzerejét, hiszen a fiatalok nettóban is kedvezőbb feltételekkel tudnak dolgozni.

Ahogy a szakember rámutatott, a nyári időszak mellett év közben a felsőoktatásban tanulók körében egyre fontosabbak a szakmai gyakornoki pozíciók: pénzügyi, műszaki, mérnöki vagy irodai területeken heti 15–25 órában már olyan munkát végezhetnek, amely közvetlenül kapcsolódik a tanulmányaikhoz.

Tartós utánpótlás is lehet belőle

A diákok a munkáltatók számára egyértelműen valós munkaerő-tartalékot jelentenek, de nem minden feladatra egyformán könnyű őket megtalálni, vélekedik Majzik. A rugalmas, részben otthonról végezhető, szakmai fejlődést kínáló munkákra akkor is van jelentkező, ha a bér nem kiemelkedő, mert a diákok számára a tapasztalat, az időmegtakarítás és a későbbi elhelyezkedési esély is érték. A nehéz fizikai, távoli vagy kevésbé vonzó munkáknál viszont már magasabb bérrel is nehezebb a toborzás.

A cégek szempontjából különösen fontos, hogy a gyakornoki munka gyakran belépőt jelent a főállásba: a tapasztalatok szerint az utolsó tanulmányi éveikben gyakornokként dolgozó fiatalok jelentős részét később teljes állásban is felveszi a vállalat. Ezért a diákmunka nem pusztán szezonális kisegítés, hanem utánpótlás-nevelési csatorna is.

A demográfia nem nekünk dolgozik

A tanulói jogviszonnyal bírók aktivizálása tehát adott esetben tartogat fantáziát, azonban ha már itt tartunk, az utánpótlásra hosszú távon e tekintetben egyre kevésbé számíthatunk. A demográfiai adatok ugyanis nem túl rózsásak, és egyben kőkemény korlátokról is árulkodnak: a tavalyi évben már csak 72 ezer gyermek jött a világra, idén februárban pedig 1949 óta a legalacsonyabb születési számot sikerült produkálni. Vagyis a tanulók is egyre kevésbé jelentenek majd menekülőútvonalat a munkavállalókat vadászó cégeknek, amelyek kénytelenek lesznek más erőforrások után nézni.

A munkaerő-tartalék mint égető gazdasági kérdés, a november 17-i HR Revolution 2026 konferencián is hangsúlyos szerepet kap, amelyre már megindult a regisztráció.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images