„Tokajt nem elmesélni szeretnénk, hanem megmutatni”: szeptemberben visszatér a Tokaji Ősz prémium borfesztivál

A szélesebb közönség jelentős része önöket inkább az IT- és üzleti világból ismerheti. Honnan jön a tokaji kötődés és egy ilyen prémium esemény megszervezése?

Vinnai Balázs: Miskolcon születtem, és szüleimnek köszönhetően sok időt töltöttem Tokajban. Büszke vagyok rá, hogy a legjobb borászoktól tanulhattam meg, milyen fontos a termék, és hogy mindenben, amit csinálunk, meg kell jelenniük az általunk képviselt értékeknek. Nincs ez másképp a technológia világában sem.

Nem mellesleg Bélát is itt ismertem meg.

Bodnár Béla: Nekem még közvetlenebb a kötődésem, Rakamazról származom, ami gyakorlatilag Tokaj szomszédja. Mi tényleg úgy nőttünk fel, hogy Tokaj ott volt mellettünk, természetes közeg volt. Később, amikor Budapestre kerültünk, és az IT-világban kezdtünk el dolgoztunk, furcsa volt látni, hogy mennyire mást gondolnak az emberek Tokajról, vagy egyáltalán mennyire keveset tudnak róla. Akkoriban mindenki Villányról beszélt, miközben Tokajban már ott voltak azok a borászok és azok a borok, amelyekre szerintünk nagyon büszkének lehetett lenni. Innen jött a gondolat, hogy ne csak beszéljünk róla, hanem vigyük oda az embereket, mutassuk meg nekik személyesen is.

Nyolc év kihagyás után tér vissza a – kihagyást nem számítva 15 éves - Tokaji Ősz. Miért érezték úgy, hogy most jött el a visszatérés ideje, és milyen változások történtek közben a borvidéken?

V. B.: Mindig az volt a célunk, hogy Tokaj a minőségi bor mellé minőségi gasztronómiát és szolgáltatásokat is fel tudjon mutatni. Ez végre megfelelő infrastruktúrával is párosul. A Tokaji Ősz visszatérésével nem egy újabb borfesztivált szeretnénk indítani, hanem egy olyan hétvégét, ahol a bor, a táj, a gasztronómia és a kapcsolatok egyetlen gondosan felépített vendégélménnyé állnak össze.

Miben újul meg a 2026-os Tokaji Ősz, és miben tér el a korábbi rendezvényektől?

B. B.: A rendezvény alapgondolata nem változott: Tokajt személyesen kell megmutatni. Nem plakáton, nem reklámfilmben, hanem úgy, hogy kézen fogjuk a vendéget, elvisszük a borászhoz, kivisszük a dűlőbe, megkóstoltatjuk vele a bort ott, ahonnan származik.

Újdonság, hogy a formátum még tudatosabban prémium és még szűkebb lesz.

Körülbelül 100 vendéggel tervezünk, és e fölé hosszabb távon sem szeretnénk menni, mert akkor elveszne a személyesség. Kisbuszos csoportokban mozgatjuk a résztvevőket, a teljes hétvégét megszervezzük számukra, nekik csak annyi a dolguk, hogy átadják magukat Tokajnak.

Milyen élményekre számíthatnak azok, akik ellátogatnak a rendezvényre?

B. B.: Pénteken érkeznek a vendégek az ötcsillagos Minero Hotelbe, ahol welcome reception-nal várjuk őket, amit este egy szándékosan nem ültetett vacsorával folytatunk. Azt szeretnénk, ha az emberek mozognának, beszélgetnének, ismerkednének egymással és a tokaji borokkal. Lesz egy mélyebb szakmai borkóstoló is, amelyet Wojciech Bonkowski, a lengyel borszakíró, borkritikus és Master of Wine tart Tokaj csúcsborairól.

Szombaton a csoportok borászatokat látogatnak, dűlőkbe mennek, ebédelnek, este pedig közös gálavacsorán vesznek részt az Aranysasban. Ennek az egyik csúcspontja a négykezes vacsora lesz José Eduardo Cunha nemzetközi tapasztalatú chef és a Galuschka Étterem szakmai csapatának közreműködésével. Vasárnap pezsgő brunch zárja a hétvégét a Sauska Pincészetben, útközben pedig minden csoport megáll egy-egy dűlőben, ahol a helyi borász mutatja be a termőhelyet és az onnan származó bort.

Mely pincészetek adják a 2026-os program szakmai gerincét?

B. B.: Olyan borászatokat hívtunk meg, amelyek együtt hiteles képet adnak Tokaj mai sokszínűségéről. Részt vesz többek között a Szepsy Pincészet, Demeter Zoltán, Bott Judit, a Tokaj Kikelet Pince Berecz Stéphanie vezetésével, a Tokaj Nobilis Bárdos Saroltával, valamint a Disznókő, a Tokaj-Oremus, a Barta Pince, a Basilicus Szőlőbirtok, a Pelle Pince és a Sauska Tokaj is. Nem egy egyszerű névsort akartunk összeállítani, hanem olyan programot, amelyben a termőhely, a borász személye és a borvidéki történet is érthetővé válik.

Lesznek olyan programelemek is, amelyek eltérnek a klasszikus pincelátogatás logikájától?

B. B.: Igen, és ez szerintem az egyik legizgalmasabb irány. Lesz például egy csoport, amely nem jön-megy egész nap borászatról borászatra, hanem egy teljes napot Bott Judittal tölt különböző helyszíneken: présházban, feldolgozóban, dűlőben, közös főzéssel, ebéddel, beszélgetéssel. Ez a koncepció abból a felismerésből jön, hogy a luxus ma már sokszor nem a csillogás, hanem sokkal inkább az idő. Az egymással töltött idő, a kiszakadás, az, hogy valaki egy szőlőtőke mellett, egy pohár tokaji borral a kezében le tud ülni, nézni a tájat, és közben nem rohan sehová.

Ezt nagyon kevés helyen kapja meg az ember.

Miért fontos, hogy Master of Wine és nemzetközi chef is részt vegyen a Tokaji Őszön? Van esetleg olyan tervük, amellyel nemzetközivé tennék az eseményt?

V. B.: Tokaj esetében sokszor elhangzik egy találó mondás: a tokaji bor világhírű - Magyarországon. Ebből szeretnénk kilépni, és ehhez kell a nemzetközi perspektíva. Wojciech Bonkowski nagyon jól ismeri Tokaj-Hegyalját, de mégis kívülről tud ránézni a borvidékre. Fontos, hogy ne csak magyar borász, magyar sommelier vagy magyar borújságíró beszéljen a tokaji borról, hanem egy független, nemzetközi szakember is kontextusba helyezze a tételeket. A gasztronómiában ugyanez a cél, vagyis

megmutatni, hogy a tokaji borok nemcsak hagyományos magyar keretben, hanem nemzetközi kulináris környezetben is izgalmasak.

Az előbbiekből egyértelműen kiderül, hogy nem egy klasszikus borfesztiválról van szó, hanem sokkal inkább egy szűkkörű prémium rendezvényről. Nem cél a későbbiekben jobban kitárni az esemény kapuit?

B. B.: Próbálkoztunk korábban nyíltabb formátummal is, de rájöttünk, hogy nem ez a Tokaji Ősz igazi értéke. Egy nagy, hömpölygő borfesztiválon sok minden történik, de kevés az igazán személyes pillanat. Itt az a lényeg, hogy egy borásznál ne száz ember álljon sorban, hanem tizenöt vendég tudjon kérdezni, beszélgetni, kóstolni, megérteni a történetet. Ha kimennek a szőlőbe, megkóstolják a dűlős bort, közben ott van velük a borász, esetleg helyi sajt, helyi étel kapcsolódik hozzá, akkor ez egészen más borélmény.

A limitált létszám nem marketingfogás, hanem a minőség feltétele.

Nem kockázatos – akár üzleti, akár láthatósági értelemben -, hogy egy ennyire exkluzív rendezvény csak kevés emberhez jut el?

V. B.: Ez inkább misszió, mint üzleti vállalkozás. Az a célunk, hogy itthon és persze külföldön is megtanulják értékelni Tokajt. Nekünk a siker a szemléletváltás: azt szeretnénk, hogy Tokaj nagyköveteivé váljanak azok, akik eltöltenek itt egy hétvégét. Egy vállalatvezető, tulajdonos vagy befektető nemcsak prémium borfogyasztó lehet, hanem véleményformáló is. A Tokaji Ősznek nem az a legnagyobb sikertényezője, hogy egy hétvégén hány emberhez jutunk el, hanem az, hogy kikhez, milyen mélységben, és ők később hogyan viszik tovább a borvidék hírét.

Akkor nevezhetjük a Tokaji Őszt egy klasszikus B2B kapcsolatépítő rendezvénynek is?

B. B.: Abszolút. A programban ezért is van több közös esemény: a welcome reception, a gálavacsora és a vasárnapi pezsgő brunch. Ezek nemcsak a borról szólnak, hanem arról is, hogy hasonló érdeklődésű, hasonló szemléletű emberek találkozzanak egymással. Tokaj pedig nagyon jó közös pont tud lenni, hiszen elég erős kulturális, gasztronómiai és üzleti hívószó ahhoz, hogy természetes beszélgetések induljanak el körülötte.

Pontosan kiket szeretnének megszólítani, kik számára lehet ideális kikapcsolódás a rendezvény kínálta élmény?

V. B.: Olyan embereket, akik nyitottak a borra, Tokajra, a magyar prémium gasztronómiára, és értik, hogy egy élmény értéke nemcsak az elfogyasztott tételekben mérhető.

Tipikusan vállalatvezetők, tulajdonosok, döntéshozók, befektetők, akik láttak már külföldi borvidékeket, jártak prémium rendezvényeken, és kíváncsiak arra, hogy Magyarországon mit tud nyújtani egy világszínvonalú borvidék.

Ez nem hagyományos konferencia, és nem is egyszerű borkóstoló. Inkább egy olyan hétvége, ahol a minőség, a hosszú távú gondolkodás és a személyes kapcsolatok ugyanabban a térben jelennek meg.

A Tokaji Ősznek lehet folytatása céges elvonulások, csapatépítők, menedzsmentmeetingek vagy partnerprogramok formájában is?

B. B.: Korábban erre többször is akadt példa. Voltak vezetők, akik annyira megszerették Tokajt és a rendezvény hangulatát, hogy később céges csapatépítőt, ügyfélrendezvényt vagy többnapos vezetői programot hoztak ide. A mostani szervezői kör projektcsapatként állt össze, de a kapcsolatrendszer, a helyismeret és a borászati háttér adott ahhoz, hogy ilyen célfeladatokra is használható legyen. Egyetlen rendezvény önmagában nem feltétlenül méretgazdaságos, ezért hosszabb távon évi egy-két prémium eseményben gondolkodunk. A Tokaji Ősz mellett akár egy Tokaji Tavasz gondolata is érdekes lehet, mert a borvidék tavasszal is egészen különleges arcát mutatja.

Mivel lennének elégedettek a 2026-os visszatérés után?

V. B.: Az jelentene számunkra sikert, ha a vendégek úgy éreznék, hogy valami újat, személyeset és megismételhetetlent kaptak. Ha vissza akarnak térni Tokajba, ajánlják másoknak, és a borvidék hiteles nagyköveteivé válnak, akkor elértük a célunkat. Hosszabb távon az lenne az ideális, ha a Tokaji Őszre várólista alakulna ki, és a rendezvény a régió egyik meghatározó prémium borászati találkozójává válna.

A beszélgetés végére kanyarodjunk rá egy kicsit Tokajra, mint borvidékre. Mi kell ahhoz, hogy Tokaj erősebben jelenjen meg a nemzetközi piacon?

B. B.: Tokajban az egyik legfontosabb feladat az összefogás, ugyanis a borászok valójában nem egymással versenyeznek, hanem más borvidékekkel. Egy-egy kiváló pincészet önmagában nagyon sokat jelent, de a világpiacon Tokajt egységesen kell képviselni. Ha egy kiemelkedő termelő nemzetközi sikert ér el, az az egész borvidéket húzza felfelé. Ezért is volt fontos már a Tokaji Ősz indulásakor, hogy fórumot teremtsen a borászoknak is.

A rendezvény egyik fontos hozadéka mindig az volt, hogy amikor a vendégek már hazamentek, a borászok még ott ültek egy asztalnál, beszélgettek, gondolkodtak Tokajról.

A száraz furmint, a hárslevelű és a tokaji pezsgő mennyiben segítheti Tokajt abban, hogy új fogyasztókat szólítson meg?

B. B.: Nagyon is. Tokajt mindig az aszúval fogják azonosítani, és ez így van jól, a természetes édes bor a borvidék legnagyobb történelmi kincse. De az aszú mennyiségben korlátozott, nem minden évjáratban készül, és nem is minden fogyasztási helyzetben könnyű kínálni. A száraz furmintok, hárslevelűk és egyre inkább a tokaji pezsgők sokkal több étterembe, borkedvelőhöz, sommelier-hez eljuthatnak. A száraz tokaji borok ma már önállóan is prémium kategóriát képviselnek, miközben visszavezetik a fogyasztót az aszúhoz és a borvidék mélyebb történetéhez.

Hol találhatnak további információkat azok, akik részt szeretnének venni a Tokaji Őszön?

B. B.: Az érdeklődők a tokajiosz.com oldalon jelezhetik részvételi szándékukat. Fontos, hogy a Tokaji Ősz korlátozott létszámú, meghívásos prémium rendezvény, ezért a jelentkezés nem automatikus jegyvásárlás. Minden érdeklődést személyesen dolgozunk fel, és ezután küldünk részletes tájékoztatást a programról, a részvételi lehetőségekről és a további teendőkről. Tokajt nem elmesélni szeretnénk, hanem megmutatni. Ehhez pedig a legjobb módszer, ha az ember eljön, és hagyja, hogy a borvidék tegye a dolgát.

Címlapkép és fotók: Tokaji Ősz

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.