Minden megawatt számít – így reagáltak a magyar vállalatok a 40 fokra

Tartós kánikulában az első látványos többletterhelést szinte minden ágazatban a hűtés növekvő energiaigénye jelenti. Többet dolgoznak az épületgépészeti rendszerek, az élelmiszerkereskedelemben nagyobb terhelést kapnak a hűtők, az iparban pedig egyes technológiai folyamatok megfelelő hőmérsékleten tartása több energiát igényel. Ha mindez országszerte egyszerre jelentkezik, annak a villamosenergia-rendszer terhelésében is jól látható hatása van.

Egy átlagos augusztusi időszakban a hazai villamosenergia-rendszer terhelése jellemzően 5000-5500 megawatt körül alakul, a hónap első felében azonban 6500 megawatt körüli értékek is előfordultak.

Már egy Celsius-fokkal magasabb napi átlaghőmérséklet is 100-200 megawattal növelheti a hazai villamosenergia-rendszer terhelését”

– emelte ki Kabát Krisztián, a Portfolio energetikai elemzője. Ilyen helyzetben a vállalati fogyasztás időzítése már nem pusztán költségkérdés. Kabát Krisztián hangsúlyozta, komoly tartalék lehet abban, ha a nagy energiaigényű folyamatokat, töltéseket vagy más rugalmas fogyasztásokat ki lehet venni a legterheltebb órákból. Így a csúcsidei igény anélkül is mérsékelhető, hogy a vállalat feltétlenül kevesebbet termelne vagy szolgáltatna. 

Minden mozgatható fogyasztás számít

A hőség és a hazai termelési kapacitások kiesése miatt feszessé váló energiahelyzetben július végén a legnagyobb fogyasztókat is bevonták a rendszer tehermentesítésébe, a következő napokban pedig több száz vállalat vállalt önkéntes fogyasztáscsökkentést. A cégeknek rövid idő alatt kellett eldönteniük, mely fogyasztásokat tudják visszafogni vagy más időpontra áttenni úgy, hogy közben az alaptevékenységük ne sérüljön. A lehetőségek ágazatonként eltértek attól függően, hogy az energiaigény mekkora része kapcsolódott közvetlenül a termeléshez vagy a szolgáltatáshoz, és mennyi volt belőle rövid távon rugalmasan kezelhető. 

A Schneider Electricnél az első intézkedések az irodai működést és az elektromos járművek töltését érintették. Budapesti központjuk egyik emeletét ideiglenesen lezárták, és korlátozták az elektromos autók töltését. A dunavecsei okosgyárban 17 és 22 óra között szüneteltették az elektromos targoncák töltését, visszafogták a klíma és a világítás energiaigényét, egyes gyártási folyamatokat pedig más időpontra szerveztek át. Az otthoni munkavégzést engedélyezték, de nem tették kötelezővé, mert egyes munkatársak számára éppen a hűtött iroda biztosított megfelelőbb munkakörnyezetet. 

A  Lidlnél olyan intézkedéseket vezettek be augusztus 4. és 9. között, amelyek érdemi energiamegtakarítást eredményeztek anélkül, hogy veszélyeztetnék az áruellátást és a vásárlók kiszolgálását. Ennek értelmében a nyitvatartási idő hátralévő részére szükséges pékáru mennyiséget 17 óráig megsütötték, ezt követően csak szükség esetén indították újra a sütőket.

Leállították az italhűtőket, a reklámcélú digitális kijelzőket, a homlokzati logóvilágítást és az öntözőrendszereket, az elektromosautó-töltés pedig 17 óra után szünetelt. Még az automata bejárati ajtók nyitási szélességét is kisebbre állították, hogy kevesebb hűtött levegő távozzon az üzletekből. A központi irodában eközben kötelező home office-t rendeltek el. 

A CIB-nél a banki működés sajátosságai adtak valamivel nagyobb lehetőséget az esti fogyasztás visszafogására. A bank már nappal is mérsékelte energiafelhasználását, a kiemelt esti időszakban pedig hűtési és szellőztető rendszereket, világításokat és más fogyasztókat kapcsolt le. Ahol ezt a munkakör lehetővé tette, egész hétre otthoni munkavégzést rendeltek el. 

A Yettelnél jóval szűkebb volt a lehetőség az alaptevékenységhez kapcsolódó fogyasztások visszafogására. Kritikus infrastruktúrát működtető szolgáltatóként a hálózat lefedettsége, kapacitása és a szolgáltatás folyamatossága nem sérülhetett, ezért főként az irodai és kereskedelmi működésben keresték a gyorsan elérhető megtakarítást. Augusztus 3. és 10. között kötelező home office-t vezettek be az erre alkalmas munkakörökben, ideiglenesen bezárták a törökbálinti székházat, és kikapcsolták az üzletek digitális kijelzőit.

A KÉSZ Csoportnál közvetlenül a termelési rendhez is hozzá kellett nyúlni. A KÉSZ  Metaltech kecskeméti gyártóüzemeiben és acélraktárában átmenetileg két műszak helyett egy műszakban dolgoztak, a homlokzati üzemben pedig későbbre halasztották a kétműszakos működés bevezetését. A szegedi vasbetonelem-gyártásban szintén visszafogták a termelést, és elsősorban a határidős, energiaszektorhoz kapcsolódó munkákra koncentráltak. A csoport kecskeméti szállodájában a wellness- és gépészeti rendszerek, a mosoda, a konyha és a dekorációs világítás működését is az energiahelyzethez igazították úgy, hogy a vendégek által érzékelt szolgáltatási színvonal ne csökkenjen.

A hűtés gyorsan kijelöli a korlátokat 

A hőségből fakadó többletfogyasztás jelentős része a hűtéshez kötődik, ezen a területen azonban hamar elérhető az a pont, ahol a további visszafogás már az alapműködést érintené. A CIB-nél a központi épületek, a bankfiókok és az adatközpontok hűtése okozta a legnagyobb többletet. Az üzemidők rövidítésével, a belső hőmérséklet emelésével és a központi épület részleges leállításával tudtak mérsékelni a fogyasztáson, az informatikai infrastruktúránál viszont szigorú hőmérsékleti előírásokat kell betartani, így ott jóval korlátozottabbak a lehetőségek.

A  Lidlnél fenntarthatósági szempontból eddig is az energiahatékony működésre törekedtek, így olyan megoldásokat kerestek, amelyek ezen felül járulnak hozzá az energiafogyasztás csökkentéséhez, melyek korlátozottak voltak. A hűtőpultok és mélyhűtők a legnagyobb fogyasztók közé tartoznak. Az élelmiszerkereskedelemben bizonyos termékek esetében kiemelten fontos, hogy azokat az előírt hőmérsékleten tárolják, ezért például a hűtők vagy mélyhűtők kikapcsolására élelmiszerbiztonsági okból nincs lehetőség.

Az eladótér körülbelül 24 Celsius-fokos standard hőmérsékletét sem emelték tovább, mert a melegebb környezet már veszélyeztetné a termékek biztonságos tárolását és a hűtők megfelelő működését is. Egy kisebb alapterületű üzlet légterében a vásárlók hőérzete egészen más, mint egy hatalmas hipermarketben: a klíma által hűtött levegőt itt sokkal hamarabb érzik hidegnek, különösen akkor, ha a hűtők közelében tartózkodnak. Az italhűtők leállítására viszont volt lehetőség, aminek már üzleti hatása is látszott, a vállalat szerint visszaesett a hűtetlen üdítők forgalma.  

A KÉSZ Csoport gyártótelepein a hűtési, szellőztetési és légtechnikai rendszerek terhelése nőtt meg a leginkább, emellett azok a technológiai folyamatok is érzékenyebbé váltak, amelyeknél az üzemi hőmérsékletet szigorúan kell tartani. Egy ipari üzemben a hűtés egy része közvetlenül a technológiai folyamat része, így annak visszafogása már a termelés stabilitását vagy a termékminőséget is veszélyeztetheti.

A Yettelnél a hőség elsősorban a CETIN Hungary által üzemeltetett hálózati infrastruktúra egyes elemeinél növeli a hűtési igényt. A korszerű 4G- és 5G-berendezések ugyanakkora adatforgalmat kisebb energiafelhasználással képesek kiszolgálni, több esetben pedig passzív vagy szabadlevegős hűtéssel is működnek. A hálózati lefedettség, a kapacitás és a szolgáltatás minősége viszont nem csökkenthető, ezért a megtakarítás lehetőségei itt eleve szűkebbek. 

Mérés és adatok nélkül csak találgatni lehet 

Az egyértelműen lekapcsolható fogyasztások után már jóval nehezebb megmondani, hol lehet további megtakarítást elérni.

Ehhez részletesebb mérési adatokra van szükség, mert önmagában az összesített fogyasztás kevés ahhoz, hogy kiderüljön, mely berendezés vagy folyamat mikor és mennyi energiát használ.

A  Lidl valamennyi áruházában épületfelügyeleti rendszer működik, amelynek köszönhetően folyamatosan nyomon követhető a helyiségek hőmérsékleti és az összesített villamosenergia-fogyasztási adatai. A társaság az adatokat rendszeresen elemzi, és intézkedéseket fogalmaz meg a további megtakarítási lehetőségek kiaknázása érdekében. A CIB nagyobb energiafogyasztói szintén központi rendszerhez kapcsolódnak, ahol a fogyasztási adatok és trendek követhetők, szükség esetén pedig a működésbe is be lehet avatkozni.  

A KÉSZ Csoport 2023 óta energiamenedzsment-rendszerrel és adatgyűjtő felületekkel követi energiafelhasználását. A telephelyek adatai a havi kontrollingriportokba is bekerülnek, az ipari gyártóegységek egy részében pedig valós vagy közel valós idejű távmérés működik. Ez már lehetőséget ad a telephelyek összehasonlítására és arra is, hogy az egyik helyen bevált megoldásokat máshol is alkalmazzák. 

A Schneider Electric szerint a további optimalizálás alapja a részletes mérés. Először pontosan látni kell, melyik berendezés vagy folyamat mikor és mennyi energiát használ. Egy energiamenedzsment-rendszer ezután felismerheti a fogyasztási mintázatokat és azonosíthatja azokat a terheléseket, amelyek időben rugalmasan kezelhetők. 

A fejlettebb megoldások ennél tovább is mehetnek. A Schneider szerint az akár mesterséges intelligenciát használó rendszerek az energiafogyasztás mellett az energiaárakat, az időjárást, a helyi energiatermelést és a működési prioritásokat is figyelembe vehetik, majd ezek alapján javaslatot tehetnek vagy automatikusan beavatkozhatnak. Így egy elektromosautó-töltő vagy egy energiatároló működése is az aktuális körülményekhez igazítható, miközben a kritikus berendezések energiaellátása folyamatos marad. 

A napelem még csak fél siker 

A rendkívüli intézkedések nagy része átmeneti, több vállalat gyakorlatában azonban az is látszik, hogy az energiahatékonysági fejlesztések jóval megelőzték a mostani hőhullámot. A hosszabb távú fejlesztésekben egyre nagyobb szerepet kap a saját energiatermelés, mellette pedig az a kérdés is, hogyan lehet a megtermelt energiát akkor felhasználni, amikor valóban szükség van rá.  

Az energetikai szakértő szerint az energiatárolás vállalati szempontból azért válik egyre fontosabbá, mert lehetőséget teremt arra, hogy a nappal megtermelt vagy kedvezőbb időszakban rendelkezésre álló energiát később használják fel. Már az is mérsékelheti az esti rendszerterhelést, ha a vállalat energiaigényének egy részét saját tárolóból fedezi. 

A Schneider dunavecsei okosgyárának napelemes rendszere 2025 júniusában az üzem teljes villamosenergia-fogyasztásának 40 százalékát biztosította, tíz százalékponttal meghaladva az eredetileg tervezett értéket. A vállalat szerint azonban a helyi termelés önmagában még nem ad kellő rugalmasságot. Az akkumulátoros energiatárolás és a mikrohálózat együtt már képes lehet összehangolni a helyi termelést, a tárolást, a hálózati vételezést és a fogyasztást. Megfelelő kialakítás mellett hálózati zavar esetén a kritikus berendezések energiaellátása is fenntartható lehet.

A KÉSZ Csoport szintén az energiatárolást tekinti az egyik következő fontos lépésnek. A társaság legutóbbi fenntarthatósági jelentése szerint teljes energiafogyasztásának 8,3 százaléka, 2710,75 MWh származott megújuló forrásból, ebből 725,83 MWh saját előállítású megújuló energia volt. A csoport célja, hogy 2030-ra a villamosenergia-beszerzése teljes egészében megújuló forrásból származzon.  

A CIB az elmúlt évek energiahatékonysági beruházásainak eredményeként mintegy 40 százalékos fogyasztáscsökkenésről számolt be, miközben az üzembiztonság is javult. A bank gázfelhasználását szintén jelentősen mérsékelte, villamos energiájának egy része már napelemes termelésből származik.

A  Lidl szintén több éve építi energiahatékonysági rendszerét. A vállalat közlése szerint 2022. január 1-je óta üzlethálózatában, logisztikai központjaiban és irodaházában is 100 százalékban megújuló erőforrásból származó áramot használ. Emellett folyamatosan bővíti a napelemes áruházak számát, LED-világítást, épületfelügyeleti és automatizálási megoldásokat alkalmaz.

A hőség nem indított el beruházási rohamot 

A rendkívüli energiahelyzet azt is felveti, hogy a cégek tömegesen kezdenek-e új energiahatékonysági beruházásokba. A vállalati válaszok alapján a kép ennél árnyaltabb. A KÉSZ Csoport energetikai üzletága növekvő érdeklődést tapasztal az energiaoptimalizálás, a megújuló energiatermelés és az energiatárolás iránt.

A kiszámíthatóbb energiaköltség mellett az ellátásbiztonság és a működés rugalmassága is egyre fontosabb szempont a cégek döntéseiben.  

A CIB vállalati ügyfeleinél ugyanakkor az augusztusi helyzet nem indított el hirtelen hitelkeresleti hullámot. A bank tapasztalata szerint a napelemes rendszerek, energiatárolók, hőszigetelések és más energetikai fejlesztések jellemzően már korábban is szerepeltek a vállalatok terveiben. A projektek megvalósítását a hosszabb távú beruházási stratégia, a finanszírozási lehetőségek és az elérhető támogatások együttesen alakítják.

Felkészülnek a hazai cégek a következő forróságra?

Ez a rendkívüli időszak egyfajta működési próbának is tekinthető a vállalatok számára. Láthatóvá teszi, milyen terhelések mozgathatók rövid távon, hol jelennek meg az alaptevékenység technológiai vagy szolgáltatási korlátai, és mekkora rugalmasság áll rendelkezésre akkor, amikor a villamosenergia-rendszer terhelése rövid idő alatt megugrik.

Kabát Krisztián szerint a gyakoribb hőhullámok miatt a vállalatoknak arra kell készülniük, hogy bármikor ismét előállhat olyan helyzet, amikor rövid idő alatt kell visszafogniuk vagy átütemezniük a fogyasztásukat. A vállalati energiahasználat ezzel a költség- és hatékonysági szempontokon túl egyre inkább a működési rugalmasság részévé válik. 

Címlapkép forrása: Portfolio