Az idei európai hőség és szárazság már nem egyszerű időjárási szélsőség, hanem több csatornán keresztül ható gazdasági sokk. A tartós kánikula csökkenti a munkaerő termelékenységét, rontja a terméshozamokat, korlátozza a folyami áruszállítást, szűkíti az energiatermelést, és közben növeli az inflációs, költségvetési és biztosítási kockázatokat. A kárbecslések szerint a hőhullámok és az aszály akár az Európai Unió idei növekedésének jelentős részét is elvihetik. Magyarország számára mindez nem távoli klímakockázat: a Duna alacsony vízállása közvetlenül érinti a Paksi Atomerőmű működését, vagyis az ország egyik legfontosabb energiatermelő kapacitását. A kérdés már nem az, hogy lesz-e ára a forróbb és szárazabb nyaraknak, hanem az, hogy Európa ezt előre, alkalmazkodási beruházásokban fizeti meg, vagy utólag, termeléskiesésben, drágább energiában és költségvetési nyomásban.
A hőség mint növekedésrontó kínálati sokk A nyár gazdasági mérlege egyre kevésbé írható le a mezőgazdasági károk vagy a turisztikai zavarok hagyományos kategóriáival. A hőség és az aszály egyszerre érinti a munkaerőt, az infrastruktúrát, az energiatermelést, az élelmiszer-kínálatot és az állami költségvetéseket. Ez közgazdasági értelemben növekedésrontó...
Kedves Olvasónk!
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Az előfizetés a következőket tartalmazza:
Portfolio.hu teljes cikkarchívum
Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
