Ez egy közös európai rendszer, ahol az országok áramot tudnak venni egymástól, ha hirtelen szükségük van rá.

Mikor jön jól ez a platform?

Például, ha hirtelen leáll egy erőmű, vagy a vártnál sokkal több áram fogy, és gyorsan pótolni kell a hiányt, hogy ne legyen áramszünet.

Miért éri meg ezt használni?

Mert így egy ország nem csak a saját tartalékaira támaszkodhat. Mivel több helyről lehet áramot szerezni, a rendszer biztonságosabb lesz, és az áram is olcsóbb lehet.

Miért csúszik az északi országok csatlakozása?

Mert az ő áramhálózatuk kicsit más, és módosítaniuk kell pár dolgon, hogy elkerüljék a túl nagy árkülönbségeket. Ezt a módosítást hívják "Nordic change request"-nek.

Mikor szállnak be az északiak a MARI-ba?

Az eredeti, 2027 eleji terv helyett csúsznak pár hónapot, így várhatóan 2027 szeptemberében vagy októberében csatlakoznak.

Mi a helyzet Magyarországgal?

Ránk nem vonatkozik a csúszás. A magyar rendszerirányító (MAVIR) már most októberben élesben is rácsatlakozik a platformra.

Kellett ehhez itthon fejleszteni?

Igen, elég sokat. A MAVIR-nak és a magyar árampiaci cégeknek is komoly informatikai és üzleti fejlesztéseket kellett megcsinálniuk, hogy minden simán működjön.

Gazdaság

Csúszik a nagy európai árampiaci projekt, Magyarország kanyarban előzhet

Portfolio

2026. szeptember 02. 09:59

Itt állítsd be, hogy a Portfolio az elsők között legyen a Google híreiben

Svédország, Finnország, Dánia és Norvégia a korábban tervezettnél később csatlakozhat az európai MARI kiegyenlítőenergia-platformhoz. A skandináv országok a belépést 2027 első negyedéve helyett várhatóan csak a jövő év második felében, legkorábban szeptemberben vagy októberben hajtják végre - számolt be a Montel.

A halasztás hátterében az északi villamosenergia-rendszer sajátosságaihoz igazodó módosítások állnak.

A skandináv átviteli rendszerirányítók és a MARI szervezete közötti egyeztetések során ugyanis arra jutottak, hogy

az úgynevezett "Nordic change request" bevezetésének ütemezése nem egyeztethető össze a 2027 első negyedévére tervezett csatlakozással.

Az Nordic Change Request az északi rendszerirányítók (TSO-k) által kezdeményezett módosítás, amely egyik célja, hogy mérsékelje a MARI platformon kialakuló nem kívánt árkülönbségek kockázatát.

De mi is az a MARI? A rendszer egy közös európai platform, amelyen a villamosenergia-rendszerirányítók szükség esetén kiegyenlítő energiát tudnak beszerezni egymástól.

Erre akkor van szükség, ha például egy erőmű kiesése vagy a vártnál nagyobb fogyasztás miatt hirtelen több áramra van szükség a rendszer egyensúlyának fenntartásához. A platform összekapcsolja az országok piacait,

így egy adott ország nemcsak a saját tartalékaira támaszkodhat, hanem más országokból is igénybe vehet rendelkezésre álló kapacitásokat.

Ez javíthatja a rendszer biztonságát, és megfelelő piaci működés mellett olcsóbbá is teheti a kiegyenlítést, mivel a rendszerirányítók szélesebb kínálatból választhatnak.

A mostani halasztás azonban azt jelenti, hogy az eredetileg tervezett 2027 eleji indulás helyett várhatóan még legalább több hónapot kell várni, ugyanis az új céldátum 2027 szeptembere vagy októbere lehet

Magyarország számára is közvetlenül releváns a fejlemény, hiszen a MAVIR októberben csatlakozik élesben a platformhoz. A rendszerirányítónak ehhez jelentős informatikai és üzleti folyamatfejlesztéseket kellett végrehajtania, emellett a hazai kiegyenlítőenergia-piaci szereplőknek, a mérlegkör-felelősöknek és a kiegyenlítőenergia-szolgáltatóknak (BSP-k) is fel kellett készülniük a változásokra.