Mi is az a D tarifa (dinamikus árazás) röviden?

A lényege, hogy a rezsivédett határig ugyanúgy az eddigi olcsó árat fizeted az áramért. Ha viszont túlléped ezt a keretet, a plusz fogyasztásért már nem a fix, megemelt árat fizeted (ami most kb. 70 forint), hanem a folyamatosan változó piaci árat.

Kötelező átállnom erre az új tarifára?

Nem, egyáltalán nem. Ez egy teljesen önkéntes lehetőség, te döntöd el, hogy kéred-e vagy sem.

Kinek éri meg egyáltalán váltani?

Csak annak, aki sokat fogyaszt (túllépi az éves 2523 kWh-s keretet), és van otthon olyan gépe, amit akkor tud bekapcsolni, amikor épp olcsó az áram. Ilyen például egy villanyautó-töltő vagy a klíma. Ha te kevesebb áramot használsz a keretnél, ezzel nem fogsz spórolni.

Milyen villanyóra kell hozzá? Jó a mostani?

A hagyományos óra nem elég. Mindenképpen úgynevezett okosmérőre van szükség, ami percre pontosan (negyedóránként vagy óránként) tudja követni, hogy mikor mennyi áramot használsz.

Mi van, ha kipróbálom, de mégsem éri meg?

Semmi gond, nem ragadsz benne. Bármikor meggondolhatod magad, és simán visszaválthatsz a régi, megszokott elszámolásra.

Miért hozta be ezt most az MVM?

Egyrészt az EU kötelezővé tette, hogy a nagy szolgáltatók adjanak ilyen lehetőséget. Másrészt a rengeteg napelem és az időjárás miatt nagyon ugrál az áram ára a nap folyamán, és ezzel akarják ösztönözni az embereket, hogy akkor fogyasszanak, amikor épp sok és olcsó az áram.

Gazdaság

Új áramtarifát jelentett be az MVM: döntési helyzetbe kerültek a rezsicsökkentett háztartások

Portfolio

2026. szeptember 02. 15:06

Itt állítsd be, hogy a Portfolio az elsők között legyen a Google híreiben

2026. szeptember 1-jétől önkéntes alapon igényelhetik az egyetemes szolgáltatásban ellátott lakossági és nem lakossági ügyfelek a dinamikus tarifát – olvasható az MVM közleményében. A lényeg: a kedvezményes sávhatárig marad a fix, rezsicsökkentett A1 ár, a felett viszont a mai, 70 forint körüli lakossági piaci ár helyett a tőzsdei árakat követő, változó egységár jön.

Az MVM közlése szerint a dinamikus tarifát, tehát a D árszabást

önkéntes alapon igényelhetik az egyetemes szolgáltatásban ellátott lakossági és nem lakossági ügyfelek.

A konstrukció lényege, hogy a szolgáltató a kedvezményes sávhatárig továbbra is a fix A1 árszabás szerinti kedvezményes áron számol el, az ezt meghaladó mennyiségre pedig a villamosenergia-piaci árak változását követő D egységárat alkalmazza.

Fontos részletszabály, hogy aki meggondolja magát, visszatérhet az egyetemes árazáshoz.

A kedvezményes sávhatár lakossági ügyfeleknél 2523 kWh/év, az egyetemes szolgáltatásban vételező mikrovállalkozásoknál 4606 kWh/év. A tarifa tehát elsősorban azoknak lehet kedvező, akiknek a fogyasztása meghaladja ezt a keretet, és van olyan nagyobb energiaigényű, rugalmasan időzíthető berendezésük, mint egy elektromosautó-töltő vagy egy klíma.

Az MVM indoklása szerint a naperőművek terjedésével egyre nagyobbak lehetnek a napszakok közötti ár- és mennyiségi különbségek. A közlemény külön megemlíti az extrém időjárási helyzeteket és „a paksi termelés körüli kihívásokat" is a fogyasztásoldali rugalmasság felértékelődésének okai között.

Mi teszi lehetővé?

A dinamikus árazás nem magyar találmány: az uniós villamosenergia-piaci irányelv (2019/944) írja elő, hogy a nagyobb szolgáltatóknak fel kell ajánlaniuk dinamikus árszabású szerződést azoknak a fogyasztóknak, akik rendelkeznek a megfelelő, távleolvasható fogyasztásmérővel.

Tehát fontos gyakorlati feltétel, hogy a dinamikus elszámoláshoz okosmérő kell: negyedórás vagy órás felbontású mérés nélkül nem lehet a tőzsdei árakhoz kötni a fogyasztást.

A hazai okosmérő-kiépítettség ezért érdemben behatárolja, hányan tudnak élni a lehetőséggel az elején.

Kinek éri meg – és mennyire?

A viszonyítási pont nem a kedvezményes mennyiségű rezsicsökkentett ár. A sávhatárig ugyanis minden marad a régiben, a D árszabás a sávhatár feletti, jelenleg 70 forint/kWh-s lakossági piaci árral versenyez. Egy átlagos háztartás, amely nem lépi túl a 2523 kWh-t, nem igazán nyer vele.

Az MVM lépése a szabályozói elvárásnak felel meg, de nem szabad összekeverni a lakossági áramkereskedelmi verseny beindulásával. A rezsicsökkentett, bruttó 36 forint körüli A1 ár olyan mélyen a beszerzési költségek alatt van, hogy a piaci alapon működő kereskedő ezen ár alatt nem igazán tud ellátást biztosítani. Ezért háztartásonként, fogyasztási profilonként kell kiszámítani, hogy egy háztartásnak megéri-e váltani.

Ebből viszont volumenprobléma következik: ha kevesen lépnek ki, a kereskedőknek nem térül meg a lakossági kiszolgálás fix költsége – a számlázás, az ügyfélszolgálat, a menetrendezés és a kiegyenlítő energia kockázatának kezelése. Tehát egy szűk ügyfélkör nem elég ahhoz, hogy több szereplő versengő ajánlatokkal jelenjen meg.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images