A felkínált csatlakozási lehetőségeket nem csupán az határozta meg, hogy hol fúj a szél, hanem az is, hogy hol van ehhez megfelelő hálózati kapacitás – emelte ki Tótth András energetikai államtitkár a frissen meghirdetett szélerőműpályázat kapcsán egy háttérbeszélgetésen. Mint fogalmazott, az uniós forrásokból tervezett hálózatfejlesztések egyszerűen nem tudnak olyan gyorsan megvalósulni, mint amilyen ütemben a beruházók csatlakoznának, „innentől kezdve a beruházókon múlik, ki mit kezd a felkínált lehetőséggel". A kormány a mostani kiírást követően évente legalább 1000 megawatt új csatlakozási lehetőséget szeretne biztosítani a szélerőmű-fejlesztőknek, azt viszont, hogy a tervezett 4000 megawatt szélerőmű valóban termelésbe álljon, a saját számításaik szerint is leghamarabb 2032–2034 körül éri el hazánk. Új helyszínek ugyanakkor még jöhetnek: a következő hónapokban két minisztériummal vizsgálják meg azt, hol lehet további csatlakozási pontokat felszabadítani.
Hosszú időn át gyakorlatilag egyetlen szabály döntötte el a magyar szélenergia sorsát: a településektől számított 12 kilométeres körzetben nem lehetett szélerőművet építeni, ami az ország nagy részét kizárta az ilyen beruházásokból. A korlátot még az előző kormány idején, 2024 elején 700 méterre enyhítették, tömeges fejlesztés azonban azóta sem indult. Az áttörést...
Kedves Olvasónk!
A keresett cikk a portfolio.hu hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Az előfizetés a következőket tartalmazza:
Portfolio.hu teljes cikkarchívum
Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
