Portfolio signature

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

Mi is az a Független Közmédia Testület?

A Független Közmédia Testületet a 2026. évi XXI. törvény hozta létre, amely az eredeti, médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvényt, vagyis az Mttv.-t módosította. Utóbbi köznapi nevén a második médiatörvény, az elsőt a Horn-kormány 1996-ban (1996. évi I. törvény) hozta létre. A 2026-os módosítás nem új médiatörvényt alkotott, hanem a két korábbi keretet ötvözte: megtartotta például a Médiatanács intézményét, ugyanakkor a közmédia felügyeletében a Független Közmédia Testület létrehozásával részben visszanyúlt a korábbi, kuratóriumi logikához.

A Testület maga a korábbi Közszolgálati Közalapítvány megszüntetésével jött létre, kifejezetten azzal a törvényi céllal, hogy a közszolgálati média- és hírszolgáltatás biztosítását, valamint annak függetlenségét intézményesen védje.

A Testület feladatai egyszerre érintik a közmédia tartalmi alapelveinek ellenőrzését, a gazdálkodás felügyeletét és a közszolgálati médiaszervezetek vezetőinek kiválasztását. Ellenőrzési jogot gyakorol, szakértői tartalmi felülvizsgálatot és a Médiatanács eljárását is kezdeményezheti, és tulajdonosi jogokat gyakorol a közmédia társaságai felett. Az alapító okirat ugyanakkor kifejezetten kizárja, hogy meghatározza a műsorszerkezetet, a műsorok vagy más szolgáltatások tartalmát, illetve hogy a vezérigazgatóknak a munkáltatói jogkörük gyakorlására utasítást adjon.

Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!

Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!

Signature előfizetés