Mennyi pénzt adnak a bankok zöld energiára?

Egyre többet. Az OTP zöld hitelei például több mint 13 százalékkal nőttek mostanában. Ma már a világon kétszer annyi pénz megy környezetbarát fejlesztésekre, mint a régimódi, környezetszennyező megoldásokra.

Ha ennyi új napelem van, miért használunk még mindig szenet és gázt?

Mert egyre több áramot fogyasztunk. Ráadásul a hálózat biztonságához egyelőre kellenek a régi erőművek is, hogy akkor is legyen áramunk, amikor épp nem süt a nap. Ez a teljes átállás sok időt vesz majd igénybe.

Tényleg a napenergia a legolcsóbb?

Maga a napenergia igen. De a háttérmunka, vagyis bejuttatni ezt az áramot a hálózatba, és folyamatosan egyensúlyban tartani a rendszert, már egyáltalán nem olcsó mulatság, komoly plusz költségekkel jár.

Mi történik, ha itthon hirtelen nem tudunk elég áramot termelni, például ha gond van Paksnál?

Pont ezért fontos, hogy a magyar áramhálózat össze legyen kötve a szomszédos országokéval. Ha a mi rendszerünk összefonódik a többiekével, sokkal könnyebben átvészeljük a hasonló zűrös helyzeteket, és egyszerűbben tudunk áramot behozni.

Be fogják zárni a szénerőműveket a környéken?

Igen, ez a végső cél. Magyarországon ezt viszonylag könnyen meg lehet oldani, de mondjuk a lengyeleknél, szerbeknél vagy a bolgároknál ez sokkal nehezebb feladat lesz.

Drága dolog eltárolni a megtermelt áramot?

Már nem. Az akkumulátorok ára az elmúlt években annyira lement, hogy ma már simán felveszik a versenyt a hagyományos gázerőművekkel.

Van olyan ország a közelben, ami jó példa lehet nekünk?

Igen, Bulgária most nagyon belehúzott. Jó állami támogatásokkal rengeteg energiatárolót építettek, amiben az OTP kinti bankja is segített. Ennek hála náluk csökkent az áram ára, és eltűntek a hatalmas ugrások az éjszakai és a nappali áramdíjak között.

Itthon is várható ilyen jó irányú változás?

A szakértők szerint igen. Nagyon úgy néz ki, hogy Magyarországon és a környező országokban is hamarosan felgyorsulnak az ilyen fejlesztések, ami sokkal stabilabbá teszi majd az áramellátásunkat.

Ha épp rendelkezésre áll, a zöld energia a legolcsóbb

Portfolio

2026. szeptember 08. 11:10

Gyors összefoglaló

Ha csak egy perce van, olvassa el a lényeget AI összefoglalónkban.

A zöld hitelezés felpörgéséről és a regionális energiatárolási boomról beszélt Pókos Gergely a Sustainable World 2026 konferencián. Az OTP Bank Zöld Program Igazgatóságának ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy a pénzintézet zöld hitelállománya több mint 13 százalékkal nőtt 2026 első félévében, miközben a régió áramhálózati kihívásaira a határátlépő kapacitások és az energiatárolás jelenthetik a megoldást.

Pókos Gergely, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóságának ügyvezető igazgatója a Portfolio konferenciáján előadásában rámutatott, hogy a fenntartható gazdasági átmenetet célzó beruházások felgyorsultak a kelet-közép-európai és a balkáni régióban. Ennek egyik legfontosabb motorja a megújulóenergia-termelés finanszírozása.

Az OTP Csoport zöld hitelállománya önmagában 2026 első felében több mint 13 százalékos növekedést mutatott.

A régiós adatok szerint a zöldenergia-termelő kapacitások rendkívüli mértékben növekedtek az elmúlt időszakban, amiben a naperőművek játszották a főszerepet. Ugyanakkor a fosszilis energiahordozók szerepe továbbra is jelentős maradt. Ipari elemzések szerint a beépülő megújuló kapacitások elsősorban a növekvő áramigényt szolgálják ki, miközben a meglévő fosszilis alapon működő egységekre a rendszer stabilitása és az összáramigény fedezése miatt továbbra is szükség van.

A megújuló energiaforrások integrációja nem egy rövidtávú projekt, hanem egy hosszú távú, infrastrukturális átalakulás, amelyben a fosszilis kapacitásokra átmenetileg továbbra is szükség van a növekvő áramigény kielégítéséhez

- mondta OTP Bank Zöld Program Igazgatóságának ügyvezető igazgatója.

Pókos Gergely, az OTP Bank Zöld Program Igazgatóság ügyvezető igazgatója

A kiegyenlített energiaköltség (LCOE) mutatói alapján a napenergia a 2020-as évek elejére a legolcsóbb energiaforrássá vált a régióban és globálisan is, amennyiben az rendelkezésre áll. Energiapiaci elemzésekre hivatkozva az előadó ugyanakkor hangsúlyozta: a napenergia olcsósága relatív, hiszen a hálózati integráció, a kiegyenlítő energia biztosítása és a rendszer komplexitásának kezelése jelentős többletköltségekkel jár.

Ennek egyik szemléletes példája volt a közelmúltban a Duna alacsony vízállása, amely miatt csökkenteni kellett a Paksi Atomerőmű termelését. Bár a hazai áramfogyasztás kismértékben mérséklődött augusztusban, a belföldi termelés nem volt elegendő az igények kielégítésére. Ez rávilágított arra, hogy

a régiós országoknak nemcsak tárolókapacitásokra, hanem határátlépő hálózati kapacitásokra is szükségük van. Minél integráltabb a magyar áramellátó rendszer a környező országokéval, annál ellenállóbbá válik a fizikai kihívásokkal szemben.

A 2050-ig szóló előrejelzések – amelyek a nemzeti klímaterveken alapulnak – a megújulóenergia-termelő egységek és a tárolókapacitások folyamatos kiépülését vetítik előre. Míg a széntüzelésű erőművek kivezetése a nettó zéró kibocsátási pályák értelmében elkerülhetetlen, ez Szerbiában, Bulgáriában és Lengyelországban lényegesen nagyobb strukturális kihívást jelent, mint Magyarországon.

A beruházások finanszírozási oldalát vizsgálva a globális zöldberuházási volumenek már a dupláját teszik ki a fosszilis alapú fejlesztéseknek. A vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló irányelv (CSRD) szerinti banki közzétételek alapján elvégzett elemzés azt mutatja, hogy 2025-ben a régiós nagybankok vállalati hitelportfólióján belül messze a megújuló energiaszektor finanszírozása volt a legmeghatározóbb, kétszer-háromszorosan meghaladva a hagyományos nehézipari ágazatokat.

Bár a tárolókapacitások kiépítése kulcsfontosságú, önmagában nem oldja meg a rendszer összes kihívását; a hálózati rugalmassághoz a határátlépő kapacitások bővítésére és a diverzifikált erőművi háttérre is szükség van - tette hozzá Pókos Gergely.

Vannak bíztató régiós példák

Az energiatárolási technológiák költségeinek drasztikus csökkenése új lehetőségeket nyitott meg a hálózati rugalmasság növelésében. Egy kilowattnyi tárolókapacitás kiépítési költsége az elmúlt években olyan mértékben csökkent, hogy az már versenyképes alternatívát nyújt a hagyományos gázerőművekkel szemben.

Bulgária az elmúlt két évben a régió úttörőjévé vált ezen a területen egy jól strukturált állami támogatási rendszernek köszönhetően. Az OTP bolgár leányvállalata, a DSK Bank kulcsszerepet játszott az átmenet finanszírozásában. A gyors kapacitásbővülés közvetlen hatást gyakorolt a bolgár árampiacra: csökkent az átlagos villamosenergia-ár, és a nappali, valamint az éjszakai áram közötti árkülönbség közel 20 százalékkal mérséklődött.

A bolgár tapasztalatok azt mutatják, hogy a piaci és technológiai feltételek adottak a gyors átmenethez. Hasonlóan gyors folyamatok mehetnek végbe a közeljövőben Magyarországon, Szerbiában, Horvátországban és Szlovéniában is, ami érdemben növelheti a régiós áramellátó rendszerek ellenállóképességét.