Kiszámíthatóságra és sokkal több tudatosságra lesz szükség az energiapiacon − A fenntarthatóság ma már kőkemény kockázatkezelési kérdés

A nyári energiakrízis minden eddiginél erősebben világított rá, hogy a gazdasági valamennyi szereplőjének a fenntarthatóság mentén újra kell gondolnia működését. A Portfolio Sustainable World 2026 vezérigazgatói panelbeszélgetésének résztvevői egyetértettek abban, hogy olyan új helyzet állt elő, ahol folyamatos kockázatkezelés vált szükségessé.

A nagyképet elemezve Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató-helyettese rámutatott, hogy a jelenlegi energiastratégiát úgy kell felülírni, hogy a klímareziliencia abszolút prioritást élvezzen. Az utóbbi időszakban inkább taktikai lépések történtek a stratégia mentén, miközben váratlan, gyors beavatkozások rángatták a piacot, ami nem kívánatos.

Amit az utóbbi hónapok kríziséből tanultunk: nyugodtnak kell maradni. És bár kell hozzá szerencse is, azokat a terveket, stratégiákat kell végrehajtani, amelyeket korábban elfogadtunk

hangsúlyozta Jamniczky Zsolt, hozzátéve, hogy

kiszámítható szabályozási rendszerre van szükség, az energiastratégiában pedig szintén el KERÜLNI KELL az ad-hoc jellegű irányváltásokat.

A szakember megjegyezte, hogy a szélenergia kapacitások újbóli felépítése segíti az energiaszuverenitást, ezzel újabb lábat kap az energiaellátás. A tárolókapacitások kiépítése ugyanakkor azért is fontos, mert kellő volumen mellett a nyári paksi válság hatásait is lehetett volna tompítani.

Az elektrifikáció megkerülhetetlen a zöld átállásban. Ez azonban akkor éri meg, ha a fogyasztó kifizeti, de ebbe nem fér bele az általános rezsicsökkentés és a rezsicsökkentésből származó terhek ipar terhelése sem, vélekedett Jamniczky Zsolt, majd kijelentette:

Annak az időszaknak vége, amikor olcsó volt az áram és a pénz, és ez nem is fog visszatérni.

Átállási tervek kellenek, ez azonban időigényes folyamat

Bogdán Krisztina, az ING Bank vezérigazgatója elmondta, hogy az ING Bank külön energiacsapattal dolgozik, de csoporton belül határon túlról is kapunk támogatást. "Hetente kapunk összesítőt, hogy hány ügyletet kötnek csoporton belül fenntarthatósággal kapcsolatban. Sokat" − idézte fel tapasztalatait.

A jó gyakorlatokat megosztották a kormányzati szereplőkkel is, amire nagy nyitottság mutatkozott. Bogdán Krisztina szerint ugyanakkor a szélenergia nem fekete-fehér dolog.

Németországban is vannak problémák a szélenergia terén, de nagyon okosan, a korábbi nemzetközi példákból tanulva, a biodiverzitás szempontjainak figyelembevételével ezt lehet hasznosítani.

Van egy elvárásunk a klímaváltozás kapcsán az ügyfélportfolió terén. Átállási tervre vagyunk kíváncsiak, az átállásra azonban időre van szükség, és el kell köteleződnünk a támogatás iránt, húzta alá az ING Bank vezérigazgatója. A bank tanácsadással is segíti partnereit, hogy azok meg tudják valósítani céljaikat.

Mára azonban már gyakran nem az a kérdés, hogy valaki mikor kaphat zöld finanszírozást, hanem hogy egyáltalán kaphat-e. Tudatosítani kell ugyanakkor minden ügyfélben, hogy fedezni kell

− mutatott rá Bogdán Krisztina az előre történő gondoskodás fontosságára.

Ábrahám Péter, a Bonafarm Csoport csoport beszerzési, IT és ESG igazgatója emlékeztetett, hogy a szabályozás és a vevők is elvárják a zöldítést, ugyanakkor a hazai fogyasztók nagyobb része még nem igényli azt.  A cégcsoport által kezelt romlandó élelmiszerek miatt az átlagosnál is komolyabban érintette az ágazatot a nyári energiaválság. "Sok olyan módszer jött be, amelyeket meg fogunk tartani a jövőben is" − mondta, majd hozzátette, hogy a krízishelyzetekben arra kellett készülni, hogy 3 órára lekapcsolhatják a telephelyeiket.

"A vízhiány a szántóföldi növénytermesztésben - 5 éve tartó, súlyosbodó trend, 2026 valószínűleg meghaladja a 2022-es rekordot. 2026-ban várhatóan 1-1,5 millió tonna kukorica hozam várható az 5 millió tonna kukorica igényhez képest."

Ábrahám Péter arról is beszámolt, hogy 2026. augusztusában a KITE Zrt. és az AKI Agrárközgazdasági Intézet stratégiai együttműködést kötött - az egyik projekt kifejezetten arra keres választ 10 éves távlatban, hogy az egyes térségekben a várható klíma, a talajadottságok, a vízhez való hozzáférés és a gazdasági folyamatok együttes elemzése alapján mely növénykultúrákra érdemes hosszabb távon alapozni, és ehhez milyen támogatáspolitika illeszkedhet.

A jelenlegi támogatási rendszer túlnyomórészt reaktív: aszálykár-kompenzáció utólagos. A vízgazdálkodás javítását célzó proaktív infrastruktúra-finanszírozásra lenne szükség – hasonlóan Jamniczky Zsolt által említett hálózatfejlesztési projekthez.

Ferencz Kornél, a VERTIKAL Group meghatározó tulajdonosa a hulladékgazdálkodás kapcsán elmondta, hogy a nyár folyamán voltak fennakadások országos szinten, a januárban viszont a hideg és a havazás viselte meg a rendszereket. "Amíg az elmúlt években kényelmes tempóban haladtunk zöld irányban, most ez kockázatmenedzsmentbe ment át. Nincs idő, azonnali cselekvésre van szükség" − hangsúlyozta.

A szabályozás alapjait megadják az uniós szabályok, a piac ezt megpróbálja lekövetni különböző beruházásokkal.

A szabályozásnak és a piacnak kéz a kézben kellene járnia a folyamatok végigkíséréséhez, de ebben az iparágban is nagy lélegzetű beruházásokra lesz szükség, hogy megfeleljünk a klímaváltozás által kiváltott helyzetnek,

világított rá Ferencz Kornél. A lakosságot valamilyen módon ugyanakkor ösztönözni kellene, hogy tudatosan cselekedjenek, zárta gondolatait a szakember.

Címlapkép forrása: Portfolio