Mérlegen az ESG-jelentések első köre: jól vizsgáztak a nagyvállalatok, de a beszállítói lánc gyenge pont maradt

A ESG-riportolási kötelezettség továbbra is forró téma nagyvállalati körben, ezért is érdekes számot vetni az eddigi tapasztalatokról, ami a Portfolio Sustainable World 2026 konferencia egyik vezető témája volt.

A fenntarthatósági szabályozási környezetben jelenleg két fő pillér határozza meg a piacot. Egyrészt a vállalati fenntarthatóságról szóló uniós irányelv (CSRD) már a második éve van jelen, amely mély átvilágítást követel meg az érintett körbe tartozó, jellemzően legnagyobb kibocsátónak számító vállalatoktól.

Másrészt a hazai ESG-törvény stabilizálta a kialakult ökoszisztémát, munkalehetőséget biztosítva a képzett ESG-szakértőknek, mutatott rá előadásában Ferenczi Gergely, az Opten céginformációs üzletág igazgatója.

Ebben az első, rendszerszinten is szabályozott évben már több mint 120 vállalat köteles elkészíteni a jelentését, miközben az önkéntes adatszolgáltatók száma is folyamatosan növekszik, akik a GRI (Global Reporting Initiative) vagy egyéb keretrendszerek alapján, illetve a kulcsvevőik elvárásainak megfelelve készítik el beszámolóikat, tette hozzá a szakember.

Ferenczi Gergely elmondta, hogy a piaci igényekre reagálva épült ki az a szolgáltatói rendszer, amelyben az Opten szoftvergyártóként és akkreditált ESG-minősítőként is jelen van. A területen nemrégiben közzétett szabályozás ráadásul lehetővé teszi újabb szereplők belépését is a piacra.

Az Opten több mint harminc, az ESG-szoftverüket használó ügyfél körében végzett strukturált interjúkon alapuló felmérést a beszámolókészítés során tapasztalt legnagyobb kihívásokról. Az eredmények szerint

a június 30-i határidőt a vállalatok 92 százaléka tartani tudta – igaz, egyelőre tanúsítás nélkül, mivel annak jogszabályi keretrendszere később jelent meg,

osztotta meg a tapasztalatokat Ferenczi.

A tanácsadói piac számára fontos jelzés lehet, hogy a kötelezett vállalatok kétharmada belső erőforrásból készítette el a beszámolóját, hosszú távon pedig a külső segítség igénybevétele helyett a saját ESG-tudásbázis kiépítésére törekednek a szervezeten belül

– mutatott rá az adatok alapján Ferenczi Gergely.

Problémás beszállítói adatgyűjtés

A felmérés rávilágított arra is, hogy a jelentéstételi folyamat jelentős ügyfélszolgálati kapacitást igényelt. A vállalatok részéről számos kérdés érkezett a belépési azonosítók kezelésétől kezdve egészen a jogszabályi félreértések tisztázásáig. Sokan például tévesen azt hitték, hogy a különféle uniós deregulációs törekvések miatt már nincs is szükség a jelentésre.

Az Opten tapasztalatai szerint a szoftver monitoring funkciója komoly segítséget jelentett a folyamatok nyomon követésében, ugyanakkor a rendkívül széles adatkörök miatt használt Excel-alapú adatgyűjtés nehezen kezelhetőnek bizonyult, így a jövőben nagyobb igény mutatkozik a vizuális dashboardok és elemző felületek iránt.

A felmérés alapján azonosított négy fő problémás terület

• a kockázatértékelés,
• a dokumentáltság,
• az információk begyűjtése, valamint
• az anyavállalati egyeztetés volt.

A beszállítói lánc átvilágítása során a legnagyobb akadályt az információhiány jelenti: a partnerek válaszadási hajlandósága ritkán haladja meg a 20-30 százalékot, a megfelelő kapcsolattartók felkutatása és ösztönzése pedig jelentős adminisztratív terhet ró a vállalatokra

– fogalmazott az igazgató.

A beszerzési és beszállítói adatok begyűjtését nehezítette, hogy sok esetben a kötelezett cégeknek nem álltak rendelkezésre közvetlen elérhetőségek a partnercégek azon munkatársaihoz, akik az adatszolgáltatásért felelhetnének, így a megkeresések lassan értek célba a szervezeten belül.

A folyamatokat a beszállítók megkérdezése mellett a hosszú saját kötelezettségi kérdőívek kitöltése, valamint a hazai szabályozás és a külföldi anyavállalati jóváhagyási folyamatok összehangolása is lassította az első évben.

Az ESG-jelentéstel jóval több, mint riportingfeladat

Az előadást egy Ferenczi Gergely által moderált kerekasztal-beszélgetés követte, ahol többek között elhangzott, hogy az ESG-jelentéstétel nemcsak riportingfeladat, hanem jelentős szervezeti edukációs és koordinációs munka is. A résztvevők között - Baksa Bettina (UBM Csoport), Magoss Dorottya (Gedeon Richter), Soós-Kovács Evelin (MVM); Tóth-Patai Krisztina (Waberer's) - több kulcsgondolat is megfogalmazódott.

• A nagyvállalatokat képviselő szakemberek rámutattak, hogy a kötelezett tagvállalatok felkészítése, az adatgazdák bevonása és a teljes szervezet „bemozgatása” továbbra is komoly energiákat igényel, ugyanakkor az edukáció eredménye már látható: egyre több üzleti terület fordul az ESG-csapatokhoz konkrét szakmai kérdésekkel.
• A vállalatok egyre inkább belső ESG-tudásbázis kiépítésére törekednek, és fokozatosan csökkentenék a külső tanácsadói függőséget – emelték ki ezen túl a beszélgetés résztvevői. Több vállalatnál elhangzott, hogy bár a kezdeti időszakban, illetve speciális feladatoknál továbbra is igénybe vesznek tanácsadói támogatást, a jelentéskészítést és a csoportszintű koordinációt alapvetően saját kapacitásra építve kívánják megoldani.
• A második jelentéstételi év sem hozott ugyanakkor érdemi tehercsökkenést: az audit, a tanúsítás és a csoportszintű adatszolgáltatás újabb kihívásokat jelentett – hívták fel a figyelmet a szakemberek. A panelben elhangzott, hogy bár az első év tapasztalatai nagyobb magabiztosságot adtak, a könyvvizsgálói és tanúsítási elvárások változása, az ESG-szoftverek bevezetése, valamint a leányvállalatok és tagvállalatok felkészítése továbbra is jelentős terhet ró a vállalati ESG-csapatokra.

A konferenciáról készült fotókat megtekinthetik itt:

Galéria120 képSustainable World 2026

Címlapkép forrása: Portfolio