A fordulat Európából nézve sem mellékes: Kanada nem geopolitikai ellenfél, hanem NATO-szövetséges, szomszédos gazdaság és az Egyesült Államok egyik legfontosabb kereskedelmi partnere. Ha Washington vele szemben is hajlandó importtilalmakat és szövetségi beszerzési korlátozásokat alkalmazni, az az Európai Uniónak is jelzés:
egy jövőbeli transzatlanti kereskedelmi vitában a vámfenyegetés már nem feltétlenül a végpont, hanem akár csak az első lépcső lehet.
Egy másfél éve húzódó vita (eddigi) csúcspontja
A mostani eszkaláció nem előzmények nélküli. Trump már 2025. február 1-jén aláírt egy elnöki rendeletet, amely a fentanyl-csempészetre és a határbiztonságra hivatkozva, az IEEPA szükségállapoti felhatalmazására építve 25 százalékos vámot (az energiahordozókra 10 százalékot) vetett ki a kanadai importra. A vámokat azóta többször felfüggesztették, módosították és bíróságon is megtámadták. A 2026 nyarán kezdődő új szakasz ebbe a hullámzó, másfél éve tartó konfliktusba illeszkedik — azzal a különbséggel, hogy Washington ezúttal nem az IEEPA-ra, hanem a Section 338-ra épít, és a vámok mellett importtilalmakat és közbeszerzési korlátozásokat is bevet.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. A Signature PRO szolgáltatás havi díja 2 990 forint. A hozzáférés egy évre is megvásárolható, amelynek díja 29 845 forint, az éves előfizetés keretében tehát 10 havi díjért cserébe 12 havi szolgáltatást kapnak olvasóink. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
