Milyen új ellenőrzés jön a magyar kórházakban?

A tervek szerint 2027. január 1-től elindul egy új, független minőségellenőrző rendszer (EMH). Pont úgy fog működni, mint az angoloknál, és nagyon szigorúan fogja osztályozni az intézményeket.

A magánklinikákat is fogják ellenőrizni?

Igen. Az új szabályok teljesen egyformán vonatkoznak majd az állami kórházakra és a magánellátókra is.

Miért számít annyira, hogy milyen minősítést kap egy kórház?

Mert ez óriási hatással lesz a piacra. Ha például egy befektető meg akar venni egy magánklinikát, az ott kapott minősítés alapján dőlhet el, hogy mennyit ér a cég.

Mi most a legnagyobb baj a magyar egészségüggyel?

A szakértők szerint egyértelműen a szakemberhiány. Kevés az orvos és az ápoló, a magán- és az állami szektor pedig ugyanazokért az emberekért küzd.

Együtt tudna működni a magán és az állami szektor?

Sokak szerint ez lenne a megoldás. Ahelyett, hogy teljesen külön kezeljük a kettőt, össze kellene kötni a kapacitásokat, és mindenhol ugyanazt a magas minőséget elvárni.

Milyen jövő vár a magánklinikákra?

Nagy vita van róla a piacon. Van, aki szerint az a jó irány, ha nagy cégek felvásárolják a kisebbeket és országos hálózatokat építenek, de vannak, akik szerint ez nem fenntartható.

Tényleg ekkora probléma itthon az elhízás?

Sajnos igen. Az orvosok úgy számolnak, hogy a 2030-as évekre már 5 millió felnőtt magyar lesz túlsúlyos. Ez nemcsak az egyéneknek tragédia, de az országnak és az egészségügynek is hatalmas teher.

Mire használják a betegek a mesterséges intelligenciát (AI)?

Egyre többen már otthon, az AI segítségével próbálják meg kideríteni, hogy mi a bajuk, és sokkal felkészültebben érkeznek a rendelőbe. Az orvosoknak most ehhez az új helyzethez kell alkalmazkodniuk.

A magánegészségügy várja az ágazati stratégiát, a felügyelő hatóságot és az egészséges versenyt - Képes beszámoló

Csiki Gergely

2026. szeptember 11. 06:35

Gyors összefoglaló

Ha csak egy perce van, olvassa el a lényeget AI összefoglalónkban.

Rendkívül aktuális időpontban, releváns témákkal, és fontos magánpiaci szereplőkkel, állami érdekeltekkel rendezte meg a Portfolio a Private Health Forum konferenciát, amely abból a szempontból is különleges, hogy ez volt sorozatban a 10. ilyen szakmai rendezvény. A résztvevők egyszerre kaptak információt arról, hogy mikor és hogyan működhet jól a minden (így a magántulajdonú) kórházakra kiterjedő minőségfelügyelet, hatóság, nemzetközi példa alapján; másrészt megismerhették, hogy a legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatók hogyan viszonyulnak az új ágazati tervekhez és hogyan segítheti az ágazatirányítást az egészségügyi adatok megfelelő használata. Képválogatás és összefoglaló az ágazat egyik legfontosabb találkozási pontjává vált 10. Private Health Forumról.

Toli Onon, a brit CQC országos kórházfelügyeleti vezetője (Chief Inspector of Hospitals) szerint a kórházaknak kiosztott minősítések kíméletlen piacformáló erővel bírnak, ami a magyar egészségügyi kormányzat és a befektetők számára is a legfontosabb tanulság. Egy felvásárlási folyamatban például az intézmény CQC-minősítése a cégértékelés szerves részévé vált.

Az angol minőségellenőrzési modell és a szigorú felügyelet hazai bevezetése már nem csupán elméleti kérdés: a tervek szerint 2027. január 1-jén Magyarországon is feláll a CQC mintájára épülő, a minisztériumtól független Egészségügyi Minőségellenőrzési Hatóság (EMH), amely az állami és magánellátókra egyaránt egységes minőségbiztosítási rezsimet kényszerít. Ebbe a piacformáló folyamatba és a brit rendszer gyakorlati tapasztalataiba engedett betekintést Végh Attila, a QuantumDoctor.hu ügyvezetője.

végh attila egészségügy — Fotó: Bácsi Róbert, Portfolio

Ezt követően Végh Attila kérdezte a színpadon Toli Onont a CQC működéséről, gyakorlati hatásairól, a hatóság működését ért kritikákról.

A beszélgetés után lehetőséget adtak a szervezők kérdésekre a szakmai közönség számára. Ennek keretében Kiss András (marketing és értékesítési igazgató, Budai Egészségközpont), Fendler Judit (kancellár, Szegedi Tudományegyetem) és Kincses Gyula (korábbi MOK-elnök) is tett fel kérdéseket.

fendler judit szegedi tudományegyetem — Fendler Judit kérdez. Fotó: Bácsi Róbert, Portfolio

kincses gyula — Fotó: Bácsi Róbert, Portfolio

Az első szekció kerekasztalbeszélgetésében többféle megközelítésben beszélgettek a meghívott szakértők, hogy melyek a magyar egészségügy előtt álló legfontosabb feladatok és kihívások. Szóba került a forrásteremtés az ágazat számára, a TB alapcsomag definíció, a biztosítások szerepe és az abban rejlő potenciál.

private health forum konferencia — Fotó: Bácsi Róbert, Portfolio

A 2. szekció első programeleme egy vita volt, melyben a két fél arra a kérdésre kereste a választ:

Felvásárlás, konszolidálás, országos terjeszkedés - Ez a magánegészségügy fenntartható modellje?

Lancz Róbert, a Doktor24 Csoport tulajdonos-vezérigazgatója képviselte a pro, vagyis az állítás melletti oldalt, míg Kirschner András, a Swiss Medical Services ügyvezetője a kontra érveket sorolta.

Fendler Judit nem csak kérdezett a közönség soraiból, hanem előadást is tartott. Úgy vélekedett: a hazai egészségügy legszűkebb keresztmetszete jelenleg a szakemberhiány, a köz- és magánellátás pedig szabályozatlanul éli fel ugyanazokat a szűkös munkaerőpiaci erőforrásokat.

Skorán Ottó, a VOSZ Egészségügyi Tagozatának elnöke arra hívta fel a figyelmet: az állami és a magánegészségügyi szektor merev szétválasztása helyett a kapacitások szabályozott összekapcsolására és egységes minőségbiztosításra van szükség.

Novák Zoltán, a Taylor Wessing partnere a magánszereplők klinikai vizsgálatokban betöltött szerepéről beszélt.

Következett a 2. szekció kerekasztalbeszélgetése. Ez volt az a pont, ahol a magánszolgáltatók vezetői, tulajdonosai osztották meg gondolataikat, milyen a piac helyzete 2026-ban, milyen lehet a magánkórházak üzleti helyzete 2-3 év múlva és azt is elmondták, milyen intézkedéseket várnak az egészségügyi kormányzattól.

Igazán jövőbemutató, ámde mégis valóságos prezentációt tartott a META SAPIENS-ről Thuróczy Bertalan, orvosbiológiai mérnök, longevity-kutató, író.

Aradi Dániel, kardiológus főorvos, egyetemi docens, orvosigazgató előadásában azt emelte ki, hogy a 2030-as évekre várhatóan ötmillió magyar felnőtt küzd majd kóros testtömegindexszel, ami nemcsak egyéni tragédiákat, hanem súlyos gazdasági és egészségügyi terhet is jelent az ország számára.

Bajnok Éva, belgyógyász, endokrinológus, diabetológus és obezitológus szakorvos pedig arról beszélt, hogy az elhízás új korszaka Magyarországon milyen kihívásokat és lehetőségeket rejt a magánegészségügy számára.

Majd jött a harmadik szekció kerekasztalbeszélgetése, amiben arról volt szó, hogy milyen adatok állnak rendelkezésre Magyarországon az egészségügyi rendszerről, a betegekről, és hogy például milyen KPI-ok mentén fogják minősíteni a kórházakat.

Sláger téma minden magánegészségügyi fórumon a digitalizáció, mesterséges intelligencia, adatok használata az orvosi és üzletviteli szolgáltatásokban. Nem véletlen, hogy a 4. szekcióban több előadást is ennek a témának szenteltünk.

A szakmai program utolsó eleme teret adott az orvosok, szakemberek tapasztalatainak azon a téren, hogy az új AI-eszközök nyomán mennyivel lettek felkészültebbek a betegek, mennyire diagnosztizálják magukat, ezzel mit csinálnak az orvosok.