Kiugró árakat hozhat az európai áramtőzsdéhez való csatlakozás - Egyre komplexebb kihívások a megújulók piacán

A magyar áramtőzsde, a HUPX adatai alapján a tavalyi évben október végéig 344 darab nullás vagy negatív árú óra volt 2025-ben, míg 2024-ben, hasonló időszakban 302. Mire számít az idei évre vonatkozóan? Hogyan reagál a piac a jelenségre, milyen tendenciák várhatóak középtávon?

2026 első felében tovább nőtt a negatív órás időszakok száma, az előző év azonos időszakához képest nagyjából 10%-os emelkedést lehetett megfigyelni. Ennek oka, hogy továbbra is nagy a fotovoltaikus erőművek (PV) beépített teljesítményének részaránya a magyar energiamixben, amit a fogyasztás nem követ le, ezért a negatív áras időszakokkal a jövőben is számolni kell. A legkritikusabbak általában a tavaszi, kora nyári időszakok, amikor már jelentős a napsütéses órák száma, de a fogyasztás még nem tudja felvenni a megtermelt volument. Ilyenkor jellemzőek leginkább a negatív áras időszakok, de az idei évben – a megszokottól eltérően – a nyári napokban is kialakultak ilyen ciklusok.

Az esti órákban ugyanakkor a napenergiatermelés visszaesésével gyakran megemelkedik a villamos energia piaci ára. Ez a helyzet kedvezőtlen a piacra értékesítő naperőművek számára:

éppen azokban az órákban alacsonyak az árak, amikor a legtöbb villamos energiát képesek megtermelni, a magasabb esti árakból viszont már nem tudnak részesülni.

A naperőművek időjárásfüggő termelése azonban nemcsak az értékesítési árakon keresztül jelent kockázatot: a tervezett menetrendtől eltérő termelés miatt felmerülő kiegyenlítőenergia-költségek is egyre nagyobb terhet jelenthetnek.

Mi áll a naperőművek növekvő menetrendi és kiegyenlítőenergia-kockázatai mögött, és hogyan kezelhetők ezek?

Egyre többször tapasztalunk kiugró kiegyenlítő energia árakat, amely a beépített PV portfólió energiamixben képviselt magas arányának is köszönhető. Egy-egy előre nem látott időjárási fordulat, vagy egy menetrendezett, de időben akár egy-egy negyedórával korábban vagy később érkező felhősödés jelentősen meg tudja változtatni a PV-k termelési görbéjét. Ezekben az időszakokban a ténytermelés jelentősen el tud térni a tervezettől, ezzel jelentős fel-és leszabályozási igényeket generálva. Ez a kockázat a növekvő kiegyenlítő energiaárak miatt egyre drágább, az egyre szélsőségesebb időjárás mellett pedig jelentős kockázatot jelent mind a termelőknek, mind pedig a kereskedőnek.

Ezért kiemelten fontos a pontos menetrendezés, hogy ezeknek a váratlan időjárási eseményeknek a hatásait minimalizálni tudjuk. Az ALTEO folyamatosan azon dolgozik, hogy ezt a menetrendezési pontosságot javítsa innovatív, saját fejlesztésű algoritmusok és saját meteorológiai csapata által, akik napkeltétől napnyugtáig figyelik az időjárási eseményeket és ennek megfelelően minimalizálni tudják az ebből eredő kockázatokat.

A pontos menetrendezésen túl a kockázatokat a diverz portfólió - villamosenergia-tárolók és szél vagy naperőművek kombinációja - is csökkenteni tudja, valamint a piaci partnerek rugalmassági szolgáltatásai, amelyek versenyelőnyhöz juttathatják az erőműtulajdonost.

A villamosenergia-tárolás ma az energiapiac egyik kiemelt témája. Milyen szerepet játszhat a kiegyenlítőenergia-kockázatok és a naperőművek kedvezőtlen értékesítési profiljának kezelésében?

A tárolók képesek a naperőművek meghatározó piaci kitettségeit mérsékelni. Gyors reagálóképességük révén egy közösen optimalizált portfólióban kezelhetik a menetrendi eltérések egy részét, csökkentve ezzel a kiegyenlítőenergia-kockázatot. Emellett lehetővé teszik, hogy az alacsony vagy negatív árú időszakban megtermelt energia egy részét később, kedvezőbb piaci feltételek mellett értékesítsék. Így mérséklik a naperőművek termelési és értékesítési profilja közötti kedvezőtlen eltérés hatását, miközben a rendszer kiegyensúlyozásához is hozzájárulnak.

A kormány friss vállalása szerint 2026 és 2028 között 700 MW új tárolói teljesítmény létesülhet Magyarországon. A kapacitások gyors bővülése hogyan alakíthatja át a tárolók piacát és a kapcsolódó bevételi lehetőségeket?

Ez kedvező hatást gyakorol majd rendszerszinten a hálózatokra, biztosítja a hálózati egyensúly fenntartását, növeli az ellátásbiztonságot, kisimítja a naperőművekre jellemző napközbeni betáplálási többletet, növeli a szabályozói kapacitásokat. Ebből következően

arra számítunk, hogy a rendszerszintű szolgáltatások árai csökkennek, az arbitrázs lehetőségek pedig szűkülnek a nagykereskedelmi piacokon.

Az ALTEO-nál mi igyekszünk a beruházási döntések meghozatalában történő támogatáson túl edukálni is a partnereinket, ezért nagy hangsúlyt fektetünk a felmerülő kereskedelmi kockázatok előrejelzésére, valamint ezek kezelésére.

A tárolókapacitások növekedése mellett jelentős változás, hogy ősszel Magyarország csatlakozik a MARI és PICASSO európai villamosenergia-piaci platformokhoz, amelyek a kiegyenlítő energia határokon átnyúló hatékony értékesítését teszik lehetővé.

Az októberre tervezett csatlakozás lehetővé teszi a kiegyenlítő energia határokon átnyúló, hatékony allokációját és kereskedelmét. Ez új működési követelményeket hoz a magyar kiegyenlítőenergia-piacon. Miközben a kereskedelmi és menetrendezési folyamatok továbbra is a megszokott időblokkokban zajlanak, az aFRR szabályozási energia (automatikus frekvencia-helyreállítási tartalék) nemzetközi optimalizálása már 4 másodperces ciklusokban történik.

Ez azt is jelenti, hogy jelentősen növekszik az adatfeldolgozási igény, miközben a piaci folyamatok, az időjárási körülmények és a termelőeszközök állapotának figyelembevételével folyamatosan, egyre rövidebb reakcióidő mellett kell döntéseket hozni. Már ma is azok a piaci szereplők kerülnek előnybe, amelyek digitális termelésmenedzsment megoldásaikkal optimalizálják eszközeik működését, maximalizálva a nagykereskedelmi piacokon és a rendszerszintű szolgáltatások piacán elérhető bevételeket, a csatlakozást követően ez még jobban felértékelődik.

Az ALTEO megoldása erre saját leányvállalatunk és digitális kompetenciaközpontunk, az ARTEMIS, amely úttörő energetikai IT-megoldásokat működtet.

A platform és a mögötte működő optimalizációs algoritmus rendkívül rövid döntési ciklusok mellett képes reagálni a piaci változásokra, ezáltal olyan kereskedési lehetőségek hatékony kihasználását teszi lehetővé, amelyek emberi beavatkozással csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érhetők el.

Milyen hatással lehet mindez az árakra, mit vár a csatlakozástól?

Az említett platformokhoz való csatlakozásban az lesz a legnagyobb kihívás, hogy maga az elszámolás logikája fog változni. A közgazdasági tankönyvek alapján önköltségi árazásra motiváló, úgynevezett marginális árazás bevezetésével a kiegyenlítő energia elszámolása már nem az egyes ajánlatok egyedi ára alapján történik, hanem egy egységes piaci áron. Ezt az árat az adott időszakban utolsóként elfogadott, azaz a legdrágábban aktivált ajánlat határozza meg.

Bár a már csatlakozott piacok tapasztalatai nem mutatnak egységes képet, a jellemzőbb az, hogy összességében nem változtatja jelentősen az árakat, minimális csökkenés figyelhető meg az átlagos kiegyenlítő energia árakban.

Jelentős extrémitások jellennek meg ugyanakkor az árak napon belüli ingadozásával kapcsolatban:

sokkal nagyobb eltérések, úgynevezett ártüskék kialakulására is van példa, akár a csatlakozás előtti eltérések 5-10-szerese is előfordul.

Az első gondolata az lenne az embernek, hogy a platformhoz való csatlakozással éppen ezek a kiugró árak menedzselhetőek.

Az átlagárak kiegyenlítődnek majd, de nagyobb kiugrásokra az árakban lehet majd számítani. Az összekapcsolt rendszer előnyeinek érvényesülését ugyanis korlátozhatják a rendelkezésre álló határkeresztező kapacitások. Ha egy hálózati szűkület miatt az olcsóbb kiegyenlítő energia nem juttatható el az adott területre, az árat nem a teljes összekapcsolt rendszer kínálata, hanem a korláton belül elérhető ajánlatok határozzák meg. Ráadásul annak köszönhetően, hogy a teljes európai rendszer sok helyszínen hasonló problémákkal küzd - legyen szó a télen csökkenő naperőmű termelésről, vagy akár geopolitikai eredetű energiapiaci sokkokról - ezért a hiányok, illetve a nagy sokkok egyaránt fogják a kontinens nagy részét érinteni.

Ezt láttuk azoknál az országoknál Nyugat-Európában, amelyek már csatlakoztak a rendszerhez: ha az átlagár maradt is, vagy minimálisan csökkent, de az előzőekben említett ártüskék a megújuló menetrendezésben egy-egy negyedórát drasztikusan növelik a kockázatot és ezek az eredményekben is meglátszanak.

Hogyan lehet felkészülni ezeknek a kiküszöbölésére, mik a nemzetközi tapasztalatok?

A megújuló menetrendezésben a legnagyobb kihívás, hogy magát a menetrendezési pontosságot mennyire tudjuk tartani. Ebben segíteni tudnak az algoritmusok, amelyek különböző mintákat, összefüggéseket alapul véve próbálják menetrendezni a naperőműveket. Az ALTEO is több AI alapú algoritmust használ a kereskedéshez. Mindemellett saját meteorológiai csapatot alkalmazunk, akik folyamatosan vizsgálják az időjárási eseményeket. Ezzel próbáljuk csökkenteni az előre nem látott időjárási események számát, amelyek jelentősen el tudják tolni a PV termelési görbéjét.

A minél precízebb becslések és technológia mellett pedig a diverz portfólióra tudunk alapozni, amelyben most, a már említett villamosenergia-tárolókon van a fókusz. Jelenleg már több mint 200 MW kapacitást menedzselünk, a saját 90 MW-os portfóliónkkal együtt. Magyarországon az ALTEO volt az első, aki villamosenergia-tárolót telepített 2018-ban, majd 2021-ben volt egy újabb beruházásunk, és ehhez jött hozzá az idén még 70 MW, amit az RRF támogatás keretében létesítettünk.

Hogyan készül az energiakereskedelem a rendszerhez való csatlakozásra, milyen kockázatokkal kell számolniuk a szereplőknek?

Minden szabályozó központnak új akkreditációs eljáráson kell átesnie a PICASSO-kompatibilitás igazolása érdekében. Ennek során a MAVIR felé kell igazolniuk, hogy képesek megfelelni a PICASSO platform működési követelményeinek, illetve mekkora PICASSO-ban aktiválható kapacitással rendelkeznek. Az ALTEO-nál ezt már tavasszal sikeresen teljesítettük.

A csatlakozás kapcsán ugyanakkor előre nem látott kockázatokkal is számolniuk kell a piaci szereplőknek: sok iparági szerződés viszont a jelenlegi kockázati szintet árazza be vagy kezeli. Mi ezeket a szerződéses konstrukciókat már az új rendszernek megfelelően dolgoztuk át, így azok kezelik – mind kereskedelmi, mind termelői oldalról – a korábban említett áringadozásokat. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy elsőként jelezzük a várható kockázatokat, hogy egy-egy piaci mechanizmusváltozás milyen kockázatokat tud magával hozni a piacon, hogy ezekre fel tudjunk készülni és fel tudjuk készíteni partnereinket is. Ehhez elkerülhetetlen a megfelelő technológiai háttér, amihez folyamatosan fejlesztjük az algoritmusainkat és monitorozzuk a piacot.

Ami kérdéses még a technológiai és tanúsítványi felkészülés mellett, hogy a fizikai infrastruktúrán a határkeresztező kapacitások mennyire szűkösek, hogy van-e megfelelő kapacitás a villamos energia áramlására. Tehát nemzetközi összeköttetések lehetővé teszik-e a kiegyenlítő energia hatékony, határon átnyúló áramlását, amelyhez a platformon keresztül hozzáférünk, és az a meglévő infrastruktúrán mennyire tud fizikai korlátozások nélkül áramolni.  

De minden nehézséggel együtt

a magyar energiarendszer életében jelentős mérföldkőnek számít a PICASSO-hoz való csatlakozás,

amely mellett, ha figyelembe vesszük a tárolókapacitások irányába tapasztalt felfokozott beruházói érdeklődést, akkor

a közeljövőben számottevő változás várható a magyar energiakereskedelmi piacon.

A cikk megjelenését az ALTEO Nyrt. támogatta.

Címlapkép forrása: Portfolio