Mennyi most a jegybanki alapkamat? Lesz még kamatcsökkentés?

Az alapkamat 5,5 százalékon maradt. A jegybank idén már négyszer csökkentette, és ha a gazdasági adatok megengedik, a jövőben is folytathatják a vágást.

Mikor fizethetünk itthon is euróval?

Legkorábban 2032. január 1-jén. A cél, hogy 2030-ra minden feltételnek megfeleljünk, de ehhez már 2029 elején be kell lépnünk az euró előszobájába.

Miért vitték lejjebb az inflációs célt 2,5 százalékra?

A jegybank ezzel azt szeretné elérni, hogy megálljanak a túlzott, kétszámjegyű fizetésemelések. A cél az, hogy a cégek hatékonyabban működjenek, és ne az árak emeléséből fizessék ki a magasabb béreket.

Hogy állunk most az árakkal és az inflációval?

Az átlagos infláció most alacsony (augusztusban 1,3 százalék volt), de a szolgáltatások, például a banki és mobilos költségek, még mindig nagyon gyorsan, 5-6 százalékkal drágulnak, ami a jegybank szerint túl sok.

Mit szólnak a külföldi befektetők az eurós tervekhez?

Nagyon örülnek neki. Az új kormány euróbevezetési tervei megnyugtatták a piacokat, a külföldiek idén már több mint 13 milliárd dollárt fektettek magyar kötvényekbe.

Mik most a legnagyobb veszélyek a magyar gazdaságra?

Főleg a hullámzó energiaárak és a klímaváltozás (ezek idén is rontják a növekedést), illetve itthon a túl gyors béremelkedés és a folyamatosan dráguló szolgáltatások jelentik a legnagyobb kockázatot.

Kurali Zoltán: jöhet még idén kamatcsökkentés, ha hiteles lesz a kormány euróálma

Portfolio

2026. szeptember 25. 13:42

Itt állítsd be, hogy a Portfolio az elsők között legyen a Google híreiben

Idén még csökkentheti a kamatot a Magyar Nemzeti Bank, amennyiben a külső piaci feltételek kedvezően alakulnak, és a kormány hiteles hiánycsökkentési tervet mutat be az eurócsatlakozás érdekében – nyilatkozta Kurali Zoltán, a jegybank monetáris politikáért felelős alelnöke a Reuters hírügynökségnek adott interjújában.

A Magyar Nemzeti Bank kedden változatlanul, 5,5 százalékon hagyta az alapkamatot, megszakítva a kamatcsökkentési sorozatot, ugyanakkor az euróbevezetésre irányuló törekvések részeként 3-ról 2,5 százalékra mérsékelte az inflációs célt. Kurali elmondta, hogy

amennyiben az adatok alátámasztják, a további kamatvágás lehetősége természetesen nyitva áll.

Hozzátette, hogy az energiapiaci folyamatok, a 2027-es költségvetés, valamint a kormány által a következő hónapra ígért középtávú fiskális terv kulcsfontosságú lesz a döntéshozók számára.

A jegybank idén négyszer hajtott végre kamatcsökkentést, miközben az infláció tartósan a cél alatt maradt, bár augusztusban a júliusi 1,2 százalékról 1,3 százalékra emelkedett. Kurali szerint

amennyiben a költségvetési oldalon tisztázódik a helyzet és megindul az eurócsatlakozási folyamat, az a jelenleginél lényegesen kedvezőbb kockázati környezetet teremt, hiszen most az euróbevezetés még csupán ígéret.

Az alelnök kifejtette, hogy Magyar Péter miniszterelnök azon vállalása, miszerint 2030-ra teljesíti az euróbevezetés feltételeit, azt jelenti, hogy Magyarországnak legkésőbb 2029 elején csatlakoznia kell az ERM–2 árfolyam-mechanizmushoz.

Az euró bevezetésének legkorábbi időpontja 2032. január 1. lehet, ha Magyarország 2030-ra teljesíti a maastrichti kritériumokat

– fogalmazott Kurali.

Magyar Péter, aki áprilisban tizenhat év után váltotta Orbán Viktort a kormány élén, ismét napirendre tűzte az euróbevezetést, ami jelentős ralit váltott ki a hazai eszközpiacokon. A Deutsche Bank adatai alapján a külföldi befektetők az idei évben már több mint 13 milliárd dollárnyi tőkét fektettek be a hazai kötvénypiacon.

A fő kockázatok között Kurali az ingadozó energiaárakat és a klímaváltozás hatásait emelte ki, amelyek a jegybank becslése szerint idén 0,4 százalékponttal vetik vissza a gazdasági növekedést, miközben felfelé mutató inflációs kockázatot hordoznak. Belföldi oldalon az erőteljes bérnövekedést és a szolgáltatások árdinamikáját nevezte meg fő veszélyforrásként. Kurali szerint az 5-6 százalékos szolgáltatásinfláció – amelyet a banki és telekommunikációs szektorban végrehajtott egyszeri áremelések is fűtenek – túlzottan magas. Az alacsonyabb inflációs cél arra hivatott, hogy alkalmazkodásra késztesse a gazdasági szereplőket, gátat szabva a kétszámjegyű béremelkedéseknek, míg a vállalatoknak a termelékenység javításával kell elkerülniük a bér-ár spirál kialakulását.

Forrás: Reuters

Címlapkép forrása: Portfolio

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.