Megkongatták a vészharangot: az árrésstop miatt tűnnek el a magyar termékek a boltokból

A tízszázalékos maximált árrés egyik legsúlyosabb következménye a beszállítók számára az, hogy a fogyasztói árakból könnyen visszaszámolhatóvá váltak az átadási árak. Ezzel a gyártók féltve őrzött árképzési stratégiája teljesen transzparenssé vált. Mivel az intézkedés nyomán minden kereskedő a piacon látható legalacsonyabb beszerzési árat követelte magának – függetlenül a megrendelt mennyiségtől vagy a termékportfóliótól –, a hazai beszállítók alkupozíciója jelentősen meggyengült - írja Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) elnöke és Vörös Attila, a szervezet ügyvezető igazgatója a Metszet rovatban megjelent véleménycikkükben.

Ez a transzparencia arra is rávilágított, hogy az üzletláncok a gyártói márkákra jellemzően jóval magasabb árrést alkalmaznak, mint a saját márkás termékekre, ami eleve hátrányos helyzetbe hozza a magyar márkatulajdonosokat. Maga a tízszázalékos árréskorlát a legtöbb árucikk esetében nem fedezi a kereskedők valós logisztikai és működési költségeit, hiszen egy palack étolaj vagy egy natúr joghurt polcon tartása gyökeresen eltérő ráfordítást igényel. Hozzáteszik:

Mivel az árak elszakadtak a valós költségektől, a rendszer a fogyasztókat is megtéveszti.

A szabályozás legkárosabb mellékhatása a keresztfinanszírozás és az import térnyerése lett. A kereskedők a szabályozott termékeken elszenvedett veszteségeik kompenzálására a szabadáras élelmiszereknél kezdték el lefelé nyomni a beszerzési árakat,

így a fogyasztói árak emelése nélkül, pusztán a beszállítók terhére tudták növelni a marzsokat.

A veszteségminimalizálás másik eszköze az olcsó külföldi áruk előtérbe helyezése lett. A statisztikák is azt igazolják, hogy az elmúlt másfél évben érezhetően visszaesett a magyar termékek aránya a boltok polcain. A szerzők leszögezik:

Mára egyértelművé vált, hogy az élelmiszer-inflációt nem az adminisztratív beavatkozások, hanem a globális piaci környezet rendeződése törte le.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a bolti élelmiszerek ára 2025 novembere óta csökkenő trendet mutat. 2026 júliusára a dohányáruktól, szeszes italoktól és vendéglátástól megtisztított élelmiszer-árszint már közel 5 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Mindezek tükrében az árrésstop fenntartására ma már nem hozható fel racionális gazdasági érv, így az intézkedés kivezetése a hazai élelmiszeripar és a piac egészséges működésének helyreállítása érdekében halaszthatatlanná vált.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.