Mi történt? Máris a bőrükön érzik a magyarok az erősebb forintot?

Az elmúlt hónapok inflációs adatai nagyon visszafogott árnyomásról tanúskodtak a magyar gazdaságban. Augusztusban 1,3% volt az éves áremelkedési ütem, miközben az év elején még szinte minden szakértő érdemi gyorsulást várt az év közepére. Ehhez képest mélyen a jegybanki célsáv alatt van a drágulás, és ez várhatóan az év végéig így is marad.

Friss inflációs jelentésében az MNB arra keresi a választ, minek tudható be a vártnál alacsonyabb infláció. Kiemelik, hogy

a június és augusztus közötti adatok elmaradtak mind az MNB júniusi Inflációs jelentésében várttól, mind az elemzői várakozásoktól.

A hazai infláció év eleje óta bekövetkezett csökkenése nemzetközi összevetésben is figyelemre méltó, mivel az európai országok többségében elsősorban a geopolitikai konfliktusok következtében gyorsult az árak emelkedési üteme. A hazai és nemzetközi inflációs folyamatok közötti eltérés arra utal, hogy a magyar infláció elmúlt hónapokban megfigyelt mérséklődését a külső környezet alakulásán túlmenően hazai tényezők is érdemben befolyásolták – teszi hozzá a jegybank.

Az infláció vártnál nagyobb csökkenésében a legnagyobb szerepet a leginkább árfolyamérzékeny termékcsoportok játszották, ami a korábbi forinterősödés várakozásoknál gyorsabb begyűrűzésére utal

- hangsúlyozza az MNB.

Az európai piacok magas integráltsága miatt nagyfokú begyűrűzéssel jellemezhető élelmiszerek éves bázison számított inflációja április és augusztus között 4,2 százalékponttal csökkent. A szintén árfolyamérzékeny iparcikkek inflációja ugyanebben az időszakban 0,7 százalékponttal mérséklődött. Így a tételek fogyasztói kosárban szereplő súlyával számolva az élelmiszerek és az iparcikkek együttesen 1 százalékpontos hozzájárulása az árváltozások csökkenéséhez teljes mértékben megmagyarázza az elmúlt 4 hónap dezinflációját.

A hazai élelmiszerárak csökkenése nagyobb mértékű, mint amit pusztán a nemzetközi élelmiszerár-ciklus indokolna, vagyis hazai hatások is megjelentek a termékcsoport dezinflációjában. Júliusban a hazai élelmiszerárak havi alapon 1,7, augusztusban 0,7 százalékkal csökkentek, szemben az eurózónában megfigyelt júliusi 0,2 százalékos mérséklődéssel, illetve az augusztusi stagnálással. A hazai árcsökkenésben jelentős szereppel bír a szezonális élelmiszerek árának alakulása, viszont az árfolyamerősödés hatásának megjelenésére utal, hogy a feldolgozott élelmiszerek esetében a termékek széles körére kiterjedő árcsökkenés volt tapasztalható. Azonban

az euróban számított magyar és régiós árakat összevetve feltételezhető, hogy van még tér a hazai árak további korrekciójára, mert az árfolyamerősödés még nem épült be teljes mértékben az árakba.

A nemzetközi inflációs folyamatoktól való hazai elválás az iparcikkek esetében is megfigyelhető, a termékkör áremelkedési ütemének mérséklődése lényegében stagnáló európai és régiós iparcikk árak mellett valósult meg. A hazai havi átárazások üteme május óta átlagosan 0,2 százalékponttal alacsonyabb volt az árstabilitás időszakának (2017-2020) átlagánál. Mivel az uniós átlagnál nagyobb árcsökkenés az iparcikkeken belüli termékek széles körét jellemzi, ezért az árak alakulásában feltehetően fontos szerepet játszik a közös tényezőnek tekinthető árfolyamerősödés.

Back to Europe 2026

Az áprilisi választások után visszakerült az európai térképre Magyarország, a kormány kiemelt célja az uniós források hazahozatala, illetve hosszabb távon az euró bevezetése. Milyen utat kell bejárnia Magyarországnak addig és mekkora lökést adhatnak az uniós pénzek a gazdaságnak? Ezzel a kérdéssel foglalkozik a Portfolio konferenciája, mely szakértőkkel, közgazdászokkal, neves külföldi előadókkal járja körül a témát.

Információ és jelentkezés

Az árfolyam fogyasztói árakban való vártnál gyorsabb megjelenésében szerepet játszhat a jelentős erősödés, ami

intenzívebb áralkalmazkodást is elindíthatott.

Az MNB korábbi vizsgálatai alapján nem volt kimutatható, hogy az árfolyamváltozás nagysága érdemben befolyásolná az árfolyambegyűrűzés mértékét vagy annak sebességét. A jelenlegi folyamatok alapján ezért felmerül, hogy az árfolyam begyűrűzésének gyorsulásához az árfolyam elmozdulásának nagyságán túl újabb tényezők is hozzájárulhattak. Az élelmiszerek esetében a korábbi forinterősödés következtében kialakult magasabb (euróban számolt) hazai árszint fokozhatta az árak korrekciójára irányuló alkalmazkodást, míg az iparcikkek esetében az online értékesítési csatornák térnyerésével fokozódó verseny járulhatott hozzá a gyorsabb árazási alkalmazkodáshoz. Emellett az erős forint fennmaradásába vetett bizalom növekedése is hozzájárulhatott a gyorsabb alkalmazkodáshoz. Amennyiben a vállalatok tartósnak ítélik meg az árfolyam erősebb szintjét, az importköltségek mérséklődését kevésbé tekintik átmenetinek, ami gyorsabb alkalmazkodást eredményezhetett – emeli ki a jegybank.

Összességében a nyári inflációs adatok alapján

az árfolyamerősödés a korábban vártnál gyorsabban jelenhetett meg a fogyasztói árakban.

A legnagyobb inflációs meglepetés azoknál a termékeknél – az iparcikkeknél és az élelmiszereknél – jelentkezett, amelyeknél az árfolyam begyűrűzése eleve is intenzívebb. Az ebben a körben tapasztalt széleskörű árcsökkenés így gyorsabb árfolyambegyűrűzésre utal, amely fokozottabb mértékben járulhat hozzá az infláció idei mérséklődéséhez.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images