"A kitettség hatalmas" – 2040-ig szóló, 820–850 milliárdos űrszerződéseket vizsgál a kormány

Teljesen átalakítaná a magyar kutatás intézményrendszerét a Tudományos és Technológiai Minisztérium: jelentős változások jönnek a korábban MTA-tól elcsatolt kutatóhálózatnál, vagyis a HUN-REN-nél. Tanács azt mondta, hogy a kutatóhálózat jelenlegi működésére a kormány csak korlátozottan lát rá, és "kicsit fekete dobozzá" vált a rendszer. A miniszter szerint a kutatóhálózatból az a jelzés érkezett, hogy hosszabb távon nem szeretnének a jelenlegi vezetéssel együtt dolgozni. Ennek nyomán a kormány egy átmeneti vezetés felállítását tartaná célszerűnek, amely csak rövid ideig, nagyjából egy-két hónapig működne.

A tartós megoldás azonban nem kinevezett átmeneti vezetés lenne, hanem egy nyílt pályázaton kiválasztott új menedzsment. Tanács szerint az új vezetés kiválasztása "nyitott pályázat kellene hogy legyen", és a vezető testület összetételét is úgy módosítanák, hogy ne kizárólag a kormány jelölhesse a tagokat. A tervek szerint bevonnák a Magyar Tudományos Akadémiát és magát a kutatói közösséget is a testület kialakításába.

A HUN-REN finanszírozási modelljét ugyanakkor a miniszter nem akarja alapjaiban felszámolni. Úgy vélekedett, hogy "a finanszírozási konstrukció szerintem nem rossz",

és előnyként emelte ki, hogy a kutatóhálózat többéves finanszírozási megállapodással rendelkezik, amely a korábbi időszakhoz képest növelte is a kutatásra fordítható forrásokat. A kormány emellett az NKFI Alap összegét is növelné, erről már egyeztetések zajlanak a pénzügyi tárcával.

A miniszter a korábban nagy port kavart Élvonal projektre is kitért: szerinte nem magával a program céljával volt probléma, hanem azzal, hogy az előző kormány több évre előre 260 milliárd forintot ígért oda rá. Összehasonlításként azt mondta: a teljes NKFI Alap éves költése nagyjából 110–120 milliárd forint, az Élvonal éves átlagban 40–50 milliárdos tételt jelentett volna. "Egyetlen programra majdnem feleannyit költeni, mint egyébként minden másra összesen, az kicsit erős" – emelte ki.

Az Élvonal ugyanakkor nem szűnik meg.

Tanács szerint a kormány továbbra is szeretne világhírű kutatókat Magyarországra hozni, az első megállapodások pedig már folyamatban vannak. A program új változatában azonban nem egy-egy kutatót támogatnának önmagában, hanem velük együtt 5–10 fős kutatócsoportokat hoznának Magyarországra, amelyek 3–5 éves kutatási mandátumot kapnának egy-egy tudományterületen.

A miniszter Krausz Ferenccel kapcsolatban is azt jelezte, hogy folytatnák az együttműködést. A fő különbség az intézményi keret lenne, nem kekva, hanem állami keretek között vinnék tovább a programot, és ehhez a jelenlegi állami intézményrendszert megfelelőnek tartják.

A tárca közben több korábbi állami szerződést és támogatási konstrukciót is átvilágít. Tanács összesítése szerint az eddig feljelentéssel érintett ügyek között van a Kréta és Poszeidón informatikai rendszerek ügye, valamint a Gondosóra program, amelyek egyenként százmilliárdos nagyságrendű tételek, továbbá az e-ingatlanrendszer, amelyre 16 milliárd forintot fizettek ki. A miniszter ezen kívül a 23 ezer milliárd forintos autópálya-koncessziós szerződéseket is kiemelte, a 4iG-s szerződések esetében az átvilágításnál tartanak.

Utóbbiról elmondta, hogy a kormány jelentős pénzügyi kitettséget lát a 4iG-cégcsoporttal fennálló szerződésekben.

Tanács szerint informatikai területen még mintegy 200 milliárd forintnyi élő szolgáltatási szerződés van, az előzménytárcákhoz köthető űrszerződések összértéke pedig 820–850 milliárd forint körüli összeg, és egy részük 2040-ig szól.

A miniszter azt mondta, saját áttekintése alapján nem az volt a benyomása, hogy a szerződések megkötésekor minden esetben maximálisan érvényesült volna a magyar állam érdeke.

Az űrpolitikában ugyanakkor nem a teljes visszavonulás a cél. Tanács a Kapu Tibort az űrbe juttató HUNOR programot kifejezetten pozitívan értékelte, és azt mondta, a programot nagyjából fél évvel meghosszabbítanák úgy, hogy közben nem növelnék a jelenlegi költségvetését. Emellett űrtörvény és egy új űrügynökség létrehozását is tervezik. A miniszter szerint Magyarországnak jelenleg nem elsősorban saját nagy műholdas rendszerre van szüksége, hanem erős beszállítói bázisra: "nem egy, hanem száz" magyar űripari cég fejlődését tartaná kívánatosnak.

Az interjú végén a mesterséges intelligencia szabályozásáról is szó esett. Tanács szerint a politika jelenleg nem veszi elég komolyan az MI kockázatait, és nemzetközi szinten egy, a nukleáris fegyverzetkorlátozáshoz hasonló "mesterségesintelligencia-lassítás és -kontrollprogramra" lenne szükség. Magyarországon eközben egy olyan szuverén MI-megoldást szeretnének kialakítani, amelyet az állami közigazgatás biztonságosan használhat.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Kovács Attila