Miért kellett most bejelenteniük a magántőkealapoknak a tulajdonosaikat?

Az EU megszigorította a pénzmosás elleni szabályokat. Emiatt Magyarországon is kötelezővé tették, hogy ezek a zártkörű alapok egy nyári határidőig bejelentsék a NAV-nak, ki a tényleges tulajdonosuk.

Mindenki tisztességesen bevallotta, hogy kié a pénz?

Nem. A Transparency International vizsgálata szerint a vizsgált alapok több mint negyede nem küldte be az adatokat, ezért nem is szerepelnek a rendszerben.

Legalább az az adat jó, amit feltöltöttek a rendszerbe?

Sok esetben hibás. Előfordult, hogy tulajdonos helyett csak igazgatókat rögzítettek, rossz kategóriákat használtak, vagy valakit nulla százalékos tulajdonrésszel tüntettek fel.

A NAV miért nem szűri ki a hibás adatokat?

A jelenlegi magyar szabályok szerint a NAV az adatokat tárolja, de nem ellenőrzi azok valóságtartalmát. A feltöltést a bankok végzik, és a helyesség ellenőrzése is rájuk van bízva. Olyan is előfordult, hogy egy alap kétszer, két különböző tulajdonosi listával szerepelt a rendszerben.

Van valami hátránya annak, ha egy cég titkolózik?

Igen. Akár jelentős forrásoktól is eleshetnek. Előfordult, hogy az MFB kizárt egy cégcsoporthoz köthető vállalatot egy 65 milliárd forintos uniós pályázatból, mert a mögötte álló magántőkealap nem szerepelt a nyilvántartásban.

Én is megnézhetem otthonról, hogy kié egy ilyen alap?

Nagyon nehezen. Nem olyan, mint egy egyszerű keresés: minisztériumi engedély szükséges, indokolni kell a hozzáférést, fizetni kell érte, és az adatok csak pontos név alapján, egyesével kérhetők le.

Rendet tesz valaki ebben a káoszban?

Igen, de lassan. Egy új uniós szabály előírja, hogy a hatóságoknak ténylegesen ellenőrizniük kell ezeket az adatokat, de Magyarországnak 2027-ig van ideje ennek bevezetésére.

Figyelmeztet a Transparency: hiába a kormány szigorúbb szabályai, továbbra is titkolóznak a magántőkealapok

Portfolio

2026. szeptember 29. 11:04

Itt állítsd be, hogy a Portfolio az elsők között legyen a Google híreiben

A Transparency International Magyarország legújabb vizsgálata rávilágított arra, hogy a szigorodó szabályozás és az uniós nyomás ellenére a hazai magántőkealapok tényleges tulajdonosi köre továbbra is átláthatatlan. Az adóhatóság által vezetett nyilvántartásból a vizsgált alapok jelentős része hiányzik, a feltöltött adatok pedig gyakran pontatlanok, ellentmondásosak, vagy elavult jogszabályokra hivatkoznak. A rendszerből jelenleg hiányzik az érdemi ellenőrzés, ami megnehezíti a jelentős állami forrásokkal is gazdálkodó szervezetek hátterének feltárását – közölte a Transparency International Magyarország.

A pénzmosás elleni uniós irányelvek és a Magyarországgal szemben indult kötelezettségszegési eljárás hatására a jogalkotó az elmúlt időszakban módosította a zártkörű alapokra – köztük a magántőkealapokra – vonatkozó átláthatósági szabályokat. Ennek értelmében az érintetteknek egy meghosszabbított nyári határidőig be kellett volna jelenteniük a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), hogy kik a tényleges tulajdonosaik.

A Transparency International (TI) Magyarország 45 olyan magántőkealap és 26 alapkezelő adatait kérte le, amelyeknél az állam összesen több mint 1500 milliárd forintos befektetési kötelezettséget vállalt.

A lekérdezés nyomán kiderült, hogy a magántőkealapok több mint negyede, valamint az alapkezelők közel harmada egyáltalán nem szerepelt a nyilvántartásban, amit az adóhatóság az adatszolgáltatás hiányával magyarázott. További kilenc szervezet neve pedig annyira pontatlanul került be a rendszerbe, hogy a hagyományos kereséssel egyáltalán nem lehetett rájuk találni.

Az elérhető adatok minősége is hagy kívánnivalót maga után, a megadott információk jelentős része ugyanis alkalmatlan a tényleges tulajdonosok azonosítására. A leggyakoribb hiba az volt, hogy az adatszolgáltatók nem a kifejezetten a zártkörű alapokra vonatkozó kategóriákat, hanem a hagyományos gazdasági társaságoknál alkalmazott tulajdonosi besorolásokat használták. Sok esetben már nem hatályos jogszabályokra hivatkoztak, vagy csupán a vezető tisztségviselőket jelölték meg tulajdonosként, így a befektetési jegyek valódi birtokosai rejtve maradtak. Előfordult az is, hogy ismert üzletemberek nevét tüntették fel az adatlapokon, ám nulla százalékos részesedéssel.

A rendszer hiányosságait jól szemlélteti egy jelentős állami kötelezettségvállalással működő alap esete, amely két teljesen eltérő adattartalommal szerepelt a nyilvántartásban. Az egyik adatlapon hazai, a másikon külföldi cégvezetők és üzletemberek tűntek fel tulajdonosként. A NAV tájékoztatása szerint ez azért alakulhatott ki, mert két különböző pénzintézet is nyújtott be adatokat, a felület pedig kizárólag a név- és címadatok egyezőségét jelzi, a tartalmi ellentmondásokat nem szűri ki.

Az átláthatóság hiányának ugyanakkor komoly gyakorlati következményei is vannak. A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) a nyár folyamán éppen a hiányos átláthatósági garanciák miatt zárta ki a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus Titász Zrt-t egy 65 milliárd forintos uniós hálózatfejlesztési pályázatból, mivel a vállalatban tulajdonrésszel bíró magántőkealap a határidő lejárta után sem szerepelt a regiszterben.

A jelenlegi hazai szabályozás alapján a NAV csupán nyilvántartja a benyújtott adatokat, azok helyességéért a feltöltést végző pénzintézetek felelnek, míg hatósági ellenőrzésre vagy adat-összevetésre nem kerül sor. Bár létezik egy indexrendszer, amely az adatszolgáltatók megbízhatóságát minősíti és a hibákat szankcionálja, a vizsgálat idején egyetlen magántőkealap vagy alapkezelő sem szerepelt a kockázatos kategóriákban.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy magához az adatbázishoz való hozzáférés kifejezetten körülményes. Az Európai Unió Bíróságának döntése értelmében a lekérdezés jogos érdek igazolásához és minisztériumi engedélyhez kötött. A jóváhagyás megszerzését követően a keresés kizárólag pontos cégnév alapján, adatszolgáltatási díj megfizetése mellett lehetséges, az eredményeket pedig egyesével kell letölteni, ami jelentősen akadályozza az átfogóbb elemzések elkészítését.

A TI Magyarország a feltárt rendszerszintű hiányosságokat jelezte a kormánynak és az illetékes hatóságoknak.

Bár egy idén nyáron elfogadott új uniós szabálycsomag a jövőben kötelezővé teszi az adatok hatósági ellenőrzését, ennek hazai jogba történő átültetésére 2027-ig van határidő. Egy pontos, naprakész és átlátható tényleges tulajdonosi nyilvántartás működtetése ugyanakkor már most kulcsfontosságú lenne a korrupciós kockázatok és az összeférhetetlenségek feltárásához, ami a hazai és uniós közpénzek átlátható felhasználása szempontjából egyaránt elengedhetetlen – írja a Transparency.