Megjött a szakértői elemzés a kiszivárgott vagyonadó-tervezetről

A kiszivárgott tervezet egyik legmarkánsabb sajátossága, hogy eltérően kezelné a belföldi és a külföldi magánszemélyeket. Míg a magyar adóilletőségű magánszemélyeknek a teljes globális vagyonuk után adózniuk kellene, a külföldi illetőségűek esetében a kötelezettség kizárólag a magyarországi ingatlanokra korlátozódna. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy hazai cégtulajdonosnak jelentős adót kellene fizetnie a saját vállalkozásában lévő, gyakran illikvid vagyona után, miközben egy külföldi befektető ugyanebből a szempontból mentesülne. (Erre rámutattunk egy korábbi elemzésünkben is.)

Fajcsák Gábor úgy vélekedik:

bár ez a lépés megakadályozhatja a külföldi tőke kiáramlását, a hazai nagyvállalkozókat arra ösztönözheti, hogy megváltoztassák adóilletőségüket,

különösen mivel a tervezett kilépési adó (exit tax) mértéke egyelőre nem tűnik visszatartó erejűnek.

Fontos részlet, hogy az egymilliárd forintos adómentes értékhatár nem családonként, hanem adóalanyonként értendő. A nagykorú családtagok és a házastársak önállóan is rendelkeznének ezzel a kerettel, ami felértékeli a házassági vagyonjogi szerződések és a pontos vagyonmegosztás szerepét. Bár a kiskorú gyermekek vagyonát a szülőkéhez számítanák hozzá, a bizalmi vagyonkezelések és a magánalapítványok önálló adóalanyként jelenhetnek meg.

Ezzel egyetlen család vagyona legálisan több részre bontható, így az egymilliárdos értékhatár többszörösen is kihasználhatóvá válik.

A kiszivárgott minisztériumi tervezet egyik legvitatottabb pontja az adóalap megállapítása. A tőzsdén nem jegyzett társaságok esetében a javaslat kötött értékelési képletet alkalmazna, amely a saját tőkét egyharmados, a társaság jövedelemtermelő képességére épülő hozamértéket pedig kétharmados súllyal venné figyelembe. A hozamérték-komponensnél szereplő 15 százalékos tőkésítési ráta matematikailag körülbelül 6,67-szeres eredményszorzónak felel meg, de ez nem közvetlenül a teljes cégértéket határozná meg, hanem csak a képlet egyik elemében jelenne meg. Fajcsák Gábor szerint a gondot az okozza, hogy 

a vállalatértékelésben nincs olyan univerzális szorzó, amely minden cég esetében piacszerű eredményre vezetne.

A fix tőkésítési ráta a nagy, stabil, több milliárd forintos eredményt vagy sok tíz-, illetve százmilliárdos árbevételt elérő vállalatoknál akár alulértékelést is okozhat. Ezzel szemben az átlagos, jól működő magyar vállalkozásoknál – például néhány százmillió forintos éves eredmény mellett – a képlet magasabb értéket eredményezhet annál, mint amit egy tényleges piaci tranzakcióban reálisan el lehetne érni.

Fajcsák Gábor

RSM, adóüzletág vezető

Az RSM több mint 50 fős adóüzletágának vezetőjeként hazai és nemzetközi nagyvállatokkal dolgozik együtt. Fő szakterületei az adóellenőrzés, digitális adózási megoldások, nemzetközi és belföldi cégstru

…Tovább

Hasonló problémákat vet fel az ingatlanok értékelése is, ahol a tervezet szigorú prioritási sorrendet határoz meg. Ha az elmúlt egy évben nem történt tranzakció, egy korábbi, inflációval korrigált vételárat vagy az adóhatóság tömeges statisztikai modelljét kellene alapul venni, miközben a független értékbecslés csak a legutolsó lehetőségként jöhetne szóba. Ezek a statisztikai módszerek azonban nem veszik figyelembe az ingatlan aktuális műszaki állapotát vagy a környék egyedi változásait.

Bár a tervezet mentesítené az adó alól az egymillió forint alatti személyes használati tárgyakat, az átlagos bútorokat, valamint a tízmillió forintnál olcsóbb gépjárműveket, a nagyobb értékű ingóságok – például műtárgyak, ékszerek vagy dizájnbútorok – értékelése folyamatos vitákra adhat okot.

A merev cég- és ingatlanértékelési szabályok végső soron az arányos közteherviselés alkotmányos elvét is próbára tehetik. Ha a törvényi képletek szisztematikusan elszakadnak a valóságtól, előfordulhat, hogy két, valójában azonos vagyonnal rendelkező adózóra teljesen eltérő adóteher hárul. A szabályozás sikere és elfogadottsága ezért nagyban függ majd attól, hogy a jogalkotó biztosít-e lehetőséget arra, hogy az adózók szakértői bizonyítással eltérjenek a mechanikus képletektől, és a tényleges piaci érték alapján állapítsák meg az adót – hívja fel a figyelmet Fajcsák Gábor.

A Blikkhez eljutott pénzügyminisztériumi dokumentum szerint a vagyonadó az 1 milliárd forint feletti nettó magánvagyonra vonatkozna, 1 százalékos kulccsal. Az adóalapba nemcsak az ingatlanok, hanem a bankszámlapénz, az értékpapírok, a céges részesedések és más befektetések is bekerülhetnek, a belföldi magánszemélyeknél pedig a külföldi vagyonelemek is számítanának. A tervezet külön részletes szabályokat tartalmazna az ingatlanok értékelésére: elsőként a közelmúltbeli tranzakciós értéket, ennek hiányában indexált korábbi vételárat vagy NAV-modellt lehetne alkalmazni, míg a független értékbecslés eltérés esetén külön indokolást igényelne. A Pénzügyminisztérium hatásvizsgálata éves szinten 150-200 milliárd forint bruttó költségvetési többletbevétellel számol, de a dokumentum még nem tekinthető a kormány végleges álláspontjának.

A Joint Venture Szövetség – a dokumentum kiszivárgását megelőzően közölt – értékelése szerint a vagyonadó fő kockázata, hogy likviditási problémát okozhat azoknál a tulajdonosoknál, akiknek vagyona döntően cégrészesedésben vagy ingatlanban áll, miközben az adót készpénzben kellene megfizetniük. A JVSZ és az Opten becslése alapján mintegy 6400 olyan magánszemély azonosítható Magyarországon, akihez legalább 1 milliárd forint értékű cégvagyon köthető, az ingatlanokat és pénzügyi megtakarításokat is figyelembe véve pedig az érintetti kör körülbelül 10 ezer fő lehet. A szervezet számításai szerint az 1 százalékos adó elméleti maximális bevétele akár 600 milliárd forint körül is lehetne, de ennek tényleges beszedhetőségét a vagyonátrendezés, a külföldre vitt tőke és az adminisztrációs nehézségek érdemben csökkenthetik. A JVSZ ezért inkább olyan megoldást javasolna, amely a vagyonadó terhét csökkenti, ha a tulajdonos beruházásra, kutatás-fejlesztésre, oktatásra vagy társadalmi célokra forgatja vissza a pénzt.

Magyar Péter miniszterelnök az országjárása szolnoki állomásán előrevetítette: a vagyonadó 2027. január 1-jétől léphet életbe, és a végleges szabályozás akár szigorúbb is lehet az eredetileg ismert koncepciónál. A bejelentés alapján a rendkívül nagy vagyonok esetében – például 500 milliárd forint felett – az adókulcs meghaladhatja az 1 százalékot.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.