A Covid óta megváltozott a kávézás, de kinek éri meg még a kapszulás kávé – Interjú a Nespresso-vezérrel

Hogyan változott a magyar kávépiac az elmúlt öt évben?

Ha egy kicsit hátrébb lépünk, három markáns folyamat látszik. A pandémia alatt hirtelen meglódult az otthoni kávéfogyasztás, hiszen egyik napról a másikra kiesett a kávézók, éttermek és munkahelyek jelentős része, mint fogyasztási helyszín. Ez minden kávékategórián érződött, így a kapszuláson is. A járvány lecsengésével aztán megindult a visszarendeződés. Mindeközben egy hosszabb távú strukturális változás is megfigyelhető. A koronavírus-járvány alatt nagyon sokan kezdtek el többet foglalkozni azzal, milyen kávét isznak otthon, és hogyan készítik el. Kicsit mindenki barista akart lenni. Ennek a folyamatnak az egyik nyertese a szemes kávé és vele együtt a full-automata gépek kategóriája, a másik pedig az adagolt kávé.

Mennyivel drágultak a kapszulák és a gépek az elmúlt években?

Az elmúlt években egyszerre drágult az energia, a logisztika és maga a kávé mint alapanyag is, ezért az egész piac komoly költségnyomás alá került. Ez a kávé és a gépek árában egyaránt megjelent. A NIQ GfK MI Sales Tracking adatai alapján a háztartási kávégépek ára 2022 szeptembere és 2023 augusztusa közötti időszakra 24,7 %-os növekedést mutatott az ezt megelőző év azonos időszakához hasonlítva. Azóta jóval kiegyensúlyozottabb a helyzet. A Nielsen Kiskereskedelmi Index alapján a kapszulás kávék ára Magyarországon a 2024 szeptembere és 2025 augusztusa közötti időszakban 4%-kal nőtt a 2023 szeptember és 2024 augusztus közti időszakhoz képest, míg idén augusztusig 7%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. (Összevetésként a teljes kávékategóriában ugyanezen időszakokban az értékbeli változás 15%-os illetve 11%-os volt). Mi nem reagáltunk egyetlen nagy áremeléssel, hanem fokozatosan igazítottuk az árakat.

Ki lehet számolni, mennyit hajlandó egy magyar fogyasztó kifizetni egy csésze kávéra otthon?

Egy kávézóban ma egy ristretto vagy espresso könnyen kerülhet 900-1100 forintba, miközben egy Nespresso-kapszula nagyságrendileg 185-230 forintba kerül az Original rendszer esetében, míg a Vertuo rendszerhez 195-385 forint között mozognak a kapszulaárak.

Szerintem egyetlen lélektani határt már csak emiatt sem lehet meghúzni.

Az viszont látszik, hogy van egy közönség, amely hajlandó többet fizetni. Jó példa erre a Vertuo rendszerünk: ezekben a kapszulákban általában több kávé van, ezért az egységáruk is magasabb, mint az Original rendszer esetében, a fogyasztói bázis mégis növekszik. Ugyanezt tapasztaljuk az ízesített vagy tejes receptekhez fejlesztett kávéknál.

Tehát azt nem tudom megmondani, hogy 220, 250 vagy 350 forintnál van-e egy elméleti plafon, de azt látjuk, hogy bizonyos fogyasztók hajlandók többet fizetni.

Látnak Magyarországon downtradinget? Olyan fogyasztókat, akik Nespresso helyett olcsóbb kapszulára, szemes kávéra vagy más rendszerre váltanak?

Vannak ugyan ilyen mozgások, de egyirányú folyamatot nem látunk. Van, aki a kapszulás rendszerből vált full-automata gépre vagy elkezd specialty kávéval foglalkozni, más pedig éppen az ellenkező utat járja be. A kávéfogyasztás nagyon személyes preferencia kérdése: olyannyira az, hogy egy háztartáson belül akár több elkészítési mód is megférhet egymás mellett. Az automata gépek erősödése teljesen világos trend, de ezzel párhuzamosan az adagolt kávékategória is nő. Ezért én inkább a piac differenciálódásáról beszélnék, mint egyszerű downtradingről.

Mit mutatnak a saját adataik: aki elhagyja a Nespresso rendszerét, leggyakrabban hova megy?

Ezt a mozgást nem követjük nyomon. A személyes preferenciák változásával látunk olyat, hogy valaki elmegy a full-automata gépek, a specialty vagy más kapszulás rendszerek felé, de ezzel ellentétes irányú beáramlást is tapasztalunk. Az Original rendszer azok számára készült, akik klasszikus espressót keresnek a Vertuo pedig azoknak lehet jobb választás, akik többféle kávétípust is kipróbálnának. Így egy olyan fiatalabb közönséget is elérünk, amelynek a kávézási szokásai már eltérnek az előző generációétól.

Néhány éve egy jó automata kávégép komoly beruházás volt. Ma már viszonylag olcsón lehet darálós gépet venni. Ez nem veszélyezteti alapjaiban a kapszulás modellt?

Nem látom szükségszerűnek, hogy az egyik rendszernek ki kell szorítania a másikat. Az automata gépek terjedése ugyanannak a premiumizációs folyamatnak a része, amelyből a kapszulás kávé is profitál. Ami viszont eltér, az a két rendszer értékajánlata. Egy automata kávégép esetében a felhasználó hozzáértése, a beállítások és a szemes kávé kiválasztása mind olyan tényezők, amik nagyban befolyásolják, hogy milyen kávé kerül a csészébe. A kapszulás kávénál más előnyök kerülnek előtérbe (gyorsaság, pontos adagolás és az eredmény reprodukálhatósága). Van, akinek az egyik fontosabb, és van, akinek a másik.

Ha viszont valaki egyszerűen kiszámolja egy csésze Nespresso és egy csésze szemes kávé árát, a szemes kávé sok esetben olcsóbb. Miért válassza mégis a kapszulást?

Ha kizárólag az egy csészére jutó költséget nézzük, a szemes kávé sok esetben olcsóbb lehet. A kapszulás rendszer előnye inkább a kiszámíthatóság és a kényelem: a kávé előre adagolt, nincs szükség őrlésre vagy külön beállításokra, az elkészítés pedig gyors. A szemes kávénál viszont a felhasználó maga választja meg az őrlést, a beállításokat és részben az elkészítés módját is. Hogy kinek melyik rendszer éri meg jobban, elsősorban attól függ, mennyire fontos számára az ár, a kényelem vagy maga a kávékészítés folyamata.

Az Original rendszer egyik üzleti problémája, hogy rengeteg kompatibilis kapszula jelent meg hozzá. Mekkora üzletet vesznek el ma a Nespresso-tól az utángyártott kapszulák?

Az Original rendszernek nincs üzleti problémája. Pontos számot erre vonatkozóan nem oszthatok meg,

de a kompatibilis kapszulák nyilvánvalóan versenyt jelentenek, különösen árban.

Ugyanakkor ez annak is a következménye, hogy maga a kapszulás kategória sikeressé vált. Amikor egy vállalat létrehoz egy új kategóriát, majd az széles körben elterjed, előbb-utóbb megjelennek a versenytársak. Erre nem az a válaszunk, hogy megpróbáljuk visszaforgatni az időt, hanem az, hogy tovább differenciáljuk magunkat.

Amikor lejártak a klasszikus rendszer kulcsfontosságú szabadalmai, mennyire kellett újragondolniuk az üzleti modellt?

Az alapvető üzleti modellt nem kellett lecserélnünk, viszont a verseny egyértelműen felgyorsította az innovációt.

Ezt jól mutatja az is, hogy amikor 2007-ben, egy évvel a márka magyarországi indulása után csatlakoztam a Nespresso-hoz, tíznél kevesebb fajta kapszulánk és csupán három-négy gépünk volt. Ma több mint 70 féle kávét kínálunk és összesen több mint 20 kávégép típus közül lehet választani.

Szerintem hosszabb távon a kategóriának is jót tesz, hogy a verseny folyamatos innovációra sarkallja a szereplőket.

El tud képzelni olyan jövőt, amelyben a Vertuo-hoz is ugyanolyan széles körben jelennek meg harmadik féltől származó kapszulák, mint az Original rendszerhez?

Nem zárom ki, hogy lesz ilyen próbálkozás. A Vertuo ugyanakkor jóval összetettebb rendszer az Original-nál. Itt a gép és a kapszula egy szorosabban együtt működő technológiai rendszert alkot:

a kávégép a Vertuo kávékapszulákon található vonalkód alapján határozza meg a kávé elkészítési paramétereit, többek között az elkészítéshez szükséges vízmennyiséget, hőmérsékletet és kioldási időt.

Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy az Original rendszer esetében is több mint 20 év telt el addig, amíg megjelentek a kompatibilis kapszulák. A Vertuo jóval fiatalabb és technológiailag lényegesen komplexebb rendszer, úgyhogy meglátjuk, mit és mikor hoz a jövő.

Az arabica és a robusta ára is rendkívüli mértékben emelkedett az elmúlt években. Ebből mennyit tudott a Nespresso lenyelni, és mennyit kellett továbbadni a fogyasztóknak?

Fontos leszögezni, hogy a nyerskávé beszerzése, a világpiaci kitettség kezelése és a fedezeti ügyletek központilag történnek: a globális és a magyar működés elválik egymástól, mi a központi döntéseket képezzük le a helyi piacon. Ugyanakkor a világpiaci ár emelkedése bennünket is érint.

Ha például egy fontos termőterületen aszály van, kisebb lesz a termés, az előbb-utóbb minden piaci szereplő költségeire hatással lesz.

De nincs olyan egyszerű képlet, hogy ha a nyerskávé ára tíz százalékkal nő, akkor a kapszulának is tíz százalékkal kell drágulnia. Ez egy rendkívül komplex feladvány: a beszerzési szerződések, a készletek, a deviza, a logisztika és egy sor más tényező is számít.

Korábban arról beszéltek, hogy a világpiaci árnál jelentős prémiummal vásárolják a kávét. Ez most is így van?

Hosszútávú partnerkapcsolatban dolgozunk együtt a kávétermelőkkel, és valóban prémiumot fizetünk a programból (Nespresso Sustainable Quality Plan) származó, erre jogosult kávé után, de nincs egyetlen, minden országra és minden kávéra érvényes százalék. A mérték függ a származási helytől, a minőségtől és a helyi piaci viszonyoktól. A prémium mellett agronómiai támogatást, képzést és különböző kockázatcsökkentő programokat is működtetünk. Jelenleg 18 ország több mint 130 ezer termelője vesz részt a programban, és 2025-ben a nyerskávénk 85 százalékát ebből a rendszerből szereztük be.

Amikor ennyire drága a nyerskávé, változtatnak a blendeken, a beszerzési országokon vagy az arabica-robusta arányon, hogy kordában tartsák a költségeket?

A blendek összetétele változhat, de az elsődleges cél nem a költségcsökkentés, hanem az, hogy a csészében ugyanaz az ízprofil jelenjen meg.

A kávé mezőgazdasági termék, ezért két év termése soha nem teljesen azonos.

A recept a háttérben valamelyest változhat, de pont annak érdekében, hogy a csészében lévő kávé ne változzon meg.

Mi jelenti ma a nagyobb kockázatot a Nespresso számára: a kávé világpiaci ára, a klímaváltozás vagy a fogyasztók árérzékenysége?

Mindhárom valós kockázatot jelent, ha azonban hosszú távban gondolkodunk, én egyértelműen a klímaváltozást tenném az első helyre. A világpiaci kávéár és a klíma ráadásul nem két, egymástól független probléma. Ha egy fontos termőterületen romlanak a termesztési feltételek, csökken a kínálat, annak az árra is lesz hatása. Ami a fogyasztói árérzékenységet illeti: ez komoly üzleti kérdés, de alapvetően piaci eszközökkel kezelhető. A klímaváltozás ezzel szemben olyan rendszerszintű probléma, amelyet önállóan egyetlen vállalat sem képes megoldani, ezért a megoldáshoz az egész ipar összefogására szükség van.

Van olyan kávétermesztő régió, amelyről ma már azt gondolják, hogy 10-20 év múlva nem lesz képes ugyanazt a minőséget vagy mennyiséget előállítani?

A folyamat ennél összetettebb. Az például biztos, hogy az arabica különösen érzékeny: szűkebb klimatikus tartományban érzi jól magát, és érzékenyebb az időjárási szélsőségekre, valamint egyes betegségekre is. Ezért a stratégiánk nem az, hogy előre leírjunk termőterületeket, hanem az, hogy növeljük azok ellenálló képességét. A Nespresso által beszerzett zöldkávé 85 százaléka 2025-ben már olyan gazdaságokból érkezett, amelyek regeneratív mezőgazdasági gyakorlatokat alkalmaznak, 2030-ra pedig az a cél, hogy teljes volumenünk 95 százaléka ilyen farmokról érkezzen.

Azért sem akarunk lemondani térségekről, mert korábban több olyan termőterületen is sikerült eredményeket elérnünk, ahonnan konfliktusok, gazdasági problémák vagy más környezeti-társadalmi okok miatt majdnem eltűnt a kávétermesztés.

2020-ban komoly visszhangot kapott a guatemalai Nespresso-beszállítókhoz kötött gyermekmunka ügye. Hat évvel később mit lehet erről mondani: mi történt, és mi változott azóta?

A Nespresso zéró toleranciát alkalmaz a gyermekmunkával szemben. Ez elfogadhatatlan számunkra. Ahol felmerül a gyanú, hogy nem tartják be szigorú előírásainkat, ott azonnal határozott lépéseket teszünk. A guatemalai Fraijanes régióban 2020-ban felmerült gyermekmunka gyanúja után mind a 374, a programban részt vevő és a Nespresso-nak kávét szállító farmot átvizsgáltuk.

A vizsgálat három gazdaságban talált gyermekmunkára utaló eseteket.

Ezeket ideiglenesen kizártuk a beszerzési rendszerből, és csak az előírt korrekciók végrehajtása után térhettek vissza. De nem álltunk meg itt: egy hatpontos cselekvési tervet indítottunk el. Ennek részeként növeltük a terepen dolgozó szakemberek számát, szociális munkásokat vontunk be, előre be nem jelentett ellenőrzéseket és független monitoringot vezettünk be, szigorítottuk a szezonális munkavállalók nyilvántartását, valamint bővítettük azokat a gyermekbarát helyeket, ahol a szüreti időszakban a gyerekek felügyeletet, oktatást, étkezést és alapvető ellátást kaphatnak. Ma már kifejezetten a szociális és munkaügyi feltételekre irányuló, előre be nem jelentett ellenőrzéseket is végzünk.

A kapszulás kávé egyik leggyakoribb kritikája továbbra is a hulladék. Magyarországon az eladott Nespresso-kapszulák hány százaléka kerül ténylegesen vissza önökhöz újrahasznosításra?

Már a kapszulás rendszer megalkotásakor fontos volt számunkra, hogy olyan alapanyagot válasszunk, amely egyrészt tökéletesen frissen tartja a kávét, másrészt amely megfelelő infrastruktúra mellett a lehető legjobban újrahasznosítható. Így esett a választásunk az alumíniumra. Azt is tudtuk, hogy ez persze csak akkor valódi körforgásos megoldás, ha a kapszula vissza is kerül a rendszerbe, ezért számunkra a visszagyűjtés (és az erre kiépített saját rendszerünk) legalább olyan fontos, mint maga az alapanyagválasztás.

A jelenlegi magyar visszagyűjtési rátánk 45-50 százalék között van, ami nemzetközi összevetésben kifejezetten magas értéknek számít (2025-ben a becsült globális visszagyűjtési arány 33% volt).

A visszagyűjtés egyébként több csatornán zajlik: a Boutique-ok mellett futárszolgálattal és országszerte a Media Markt üzletekben is lehetősége nyílik fogyasztóinknak a kapszulák leadására. A hozzánk visszajuttatott kapszulákat lokálisan Debrecenben dolgozzuk fel. Az eljárás során az alumíniumot és a kávézaccot szétválasztjuk, és mindkét anyag visszakerül a körforgásba: a kávézacc komposztként történő felhasználásában évek óta olyan partnerekkel működünk együtt, mint a Pannonhalmi Főapátság, míg az alumínium visszakerül az alumíniumgyártásba.

A Nespresso már több európai piacon bevezette az otthon komposztálható papíralapú kapszuláit. Mikor jelenhetnek meg Magyarországon, és mi határozza meg, hogy melyik országban vezetik be őket?

Valóban, a papíralapú kapszulát több európai piacon bevezettük, az eredmények értékelése pedig folyamatban van. Ugyanakkor fontos elmondani, hogy a papíralapú kapszulát nem az alumínium leváltása miatt fejlesztettük ki, hiszen az alumínium rendkívül hatékony oxigén- és fényzáró anyag, ezért hosszú eltarthatóság mellett is stabilan védi a kávét. A papíralapú kapszula egy más konstrukció, más csomagolási megoldással és más életciklussal. Azoknak a fogyasztóknak terveztük őket és azokra a piacokra, ahol az otthoni komposztálásra való hajlandóság magasabb.

Mit lehet tudni a Nespresso üzletág globális és magyarországi eredményeiről?

Globálisan 2025 kifejezetten erős év volt: a Nespresso organikus növekedése éves szinten 6 százalékot ért el, az árbevétel pedig megközelítette a 6,5 milliárd svájci frankot. Ezt követően 2026 első felében 4,3 százalékos volt az organikus növekedés. A magyar piac az elmúlt években ezt is meghaladó mértékben nőtt.

Mire építik a következő éveket?

Arra számítok, hogy folytatódik a kávépiac szofisztikálódása. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy mindenki ugyanabba az irányba megy: lesz, aki jobb automata gépet vesz, más specialty kávéval kezd kísérletezni, megint más új kapszulás kávékat keres. A közös pont az, hogy egyre többen várnak többet az otthoni kávézástól. A piacunk egészének jövőjét pedig az határozza meg leginkább, amiről ma már volt szó: a kávé hosszú távú elérhetősége.

Címlapkép forrása: Shutterstock

A cikk elkészítésében a magyar nyelvre optimalizált Alrite online diktáló és videó feliratozó alkalmazás támogatta a munkánkat.