Miért lett ilyen rossz az idei termés?

Mert tavasz óta alig esett, és a hatalmas aszály miatt teljesen kiszáradt a föld. A növények nem kaptak elég vizet ahhoz, hogy rendesen megnőjenek.

Mennyi búza és árpa termett?

Búzából 4,1 millió tonnát, árpából pedig 1,5 millió tonnát arattak. Ez nagyon kevés: búzából 1 millióval, árpából 300 ezer tonnával lett kevesebb a tavalyinál.

Miért vetettek idén több napraforgót, mint kukoricát?

Mert a napraforgó sokkal jobban bírja a meleget és a szárazságot. Most fordult elő először, hogy a gazdák nagyobb területre vetettek napraforgót, mint kukoricát.

Megmentette a napraforgó a gazdákat?

Sajnos nem. Hiába bírja jobban a szárazságot, a totális vízhiányt ez sem élte túl. Régen 3 tonnát hozott hektáronként, most viszont még a 2 tonna sincs meg.

Mekkora a baj, mennyi pénzt buktak a gazdák?

Óriási a baj. Az Alföldön idén mindegyik növény veszteséges volt. Az egész magyar mezőgazdaság nagyjából 500-600 milliárd forint mínusszal zárja az évet.

Rosszabb a helyzet, mint a híresen durva 2022-es aszály idején?

Igen, anyagilag mindenképp. 2022-ben egy hektáron 100 ezer forint volt a bukó, idén ez az összeg már 150-200 ezer forint körül mozog.

A szeptemberi esők legalább segítettek valamit?

Kellett nagyon, de nem oldotta meg a problémát: a föld még mindig iszonyatosan száraz.

Mennyi eső kellene, hogy jövőre jó legyen a termés?

Jövő februárig legalább 300-350 milliméter esőnek vagy hónak kellene leesnie ahhoz, hogy a talaj feltöltődjön, és normális évről lehessen beszélni.

Hol tudom meghallgatni a teljes beszélgetést?

Petőházi Tamással az Alapvetés podcastban beszélgettek. A videót október 1-jén reggel 7 órától találod meg az Agrárszektor YouTube-csatornáján.

Elveszett 600 milliárd forint, elesett az alföldi növénytermesztés

agrarszektor.hu

2026. szeptember 30. 11:01

Gyors összefoglaló

Ha csak egy perce van, olvassa el a lényeget AI összefoglalónkban.

Egészen sokkoló a szántóföldi növénytermesztés 2026-os mérlege, az ágazat ugyanis 5-600 milliárd forintos mínuszt termelt idén – hangzik el az Agrárszektor Alapvetés podcastjának holnap megjelenő adásában. A műsor vendége Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke volt, aki hozzátette: az Alföldön minden növény veszteséges volt, és azt is be kellett látni, hogy az öntözés sem menti meg a termést, ha napokon keresztül 40 fok feletti a hőmérséklet.

A magyar szántóföldi növénytermesztés a talajból hiányzó nedvesség miatt eleve hátrányból indult idén, a márciustól fokozódó aszályhelyzet pedig minden korábbi óvatos optimizmust lesöpört az asztalról. Amint azt Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke az Alapvetés podcast holnap megjelenő adásában kiemelte, az őszi vetések a szárazság miatt nem fejlődtek, így a korábbi termésbecsléseket kénytelenek voltak egyre visszább és visszább venni.

A végeredmény 4,1 millió tonna őszi búza és 1,5 millió tonna őszi árpa lett, azaz előbbiből 1 millió tonnával, utóbbiból pedig 300 ezer tonnával termett kevesebb, mint egy évvel korábban.

Petőházi Tamás arról is beszélt, hogy a 2022 óta jelentősen megromlott termelési körülmények miatt a korábban még jól teljesítő kukoricát több termelő is napraforgóra váltotta, így ez volt az első év, amikor a napraforgó vetésterülete megelőzte a kukoricáét Magyarországon. Tény, hogy a napraforgó jobban bírja az aszályt és a hőséget, a totálisan kiszáradt országban, nulla csapadékkal ezzel sem lehetett semmi jóra számítani.

Látjuk, hogy a napraforgó csalódás az egész országban, mindenki kevesebbet vágott, mint amit tervezett. Emiatt napraforgóból nem lesz meg a 2 tonna körüli hektáronkénti átlag. Ne felejtsük el, hogy ez pár éve még 3 tonna körül alakult, akinek pedig ennél is több termett, annak ez még egy nyereséges növény volt

– emelte ki az Alapvetés podcastban Petőházi Tamás, majd hozzátette, most sajnos ilyennel nem tud dicsekedni.

Azt lehet mondani, hogy az Alföldön mindegyik növény veszteséget termelt, az ágazat pedig 5-600 milliárd forint mínuszt termelt ebben az évben. És míg a történelminek mondott 2022-es aszálykor 100 ezer forint volt a hektáronkénti veszteség, addig idén ezt a számot 150 és 200 ezer forint közé teszik.

A rendkívül súlyos nyári aszályt követően megérkeztek ugyan a várva várt szeptemberi esők, az országos vízhiány továbbra sem szűnt meg. Mint azt Petőházi Tamás az Alapvetés podcastban kiemelte, a jövő évi termés kapcsán akkor lehetne bizakodni, ha jövő februárig hozzávetőleg 300-350 mm csapadék hullana. Ebből tudna pótlódni a talajból jelenleg hiányzó 150-200 mm nedvesség, de ezen felül szükség lenne további 150 mm-re, hogy normális állapotokról lehessen beszélni.

Az Alapvetés podcast kapcsolódó epizódja holnap, vagyis október elsején reggel 07:00 órakor jelenik meg az Agrárszektor YouTube-csatornáján.