Kik kapják a támogatást és mennyi pénzről van szó?

Az MVM hálózatos cégei (a Démász és az Émász) csinálják a fejlesztést. Összesen majdnem 185 milliárd forintot költenek el. Ennek a nagyja EU-s támogatás, de a cégek is beletesznek több mint 46 milliárd forintot saját forrásból.

Miért kell egyáltalán fejleszteni az áramhálózatot?

Azért, mert rengeteg lett a napelem, és a régi hálózatot nem erre tervezték. A fejlesztéssel a rendszer újabb 1400 megawattnyi (főleg napelemes) energiát tud majd befogadni.

Érint ez engem, mint egyszerű fogyasztót?

Igen. A program részeként felszerelnek 230 ezer új okosmérőt. Az új vezetékek és okos eszközök miatt stabilabb lesz az áramellátás, és lerövidül az áram útja a fogyasztókhoz.

Mik épülnek pontosan ebből a rengeteg pénzből?

Felújítják és újakra cserélik a régi vezetékeket és trafókat. Emellett a hálózat digitalizációját is fejlesztik: távolról kapcsolható eszközöket és hibajelzőket szerelnek fel, így a rendszer gyorsabban reagál, ha probléma van.

Csak az MVM kapott ebből a fejlesztési pénzből?

Nem, ez egy 540 milliárd forintos állami csomag része. Az MVM mellett a MAVIR és az E.ON is kapott pénzt a hálózat fejlesztésére.

Mi történt Mészáros Lőrinc cégével, ők nem kaptak?

Az OPUS TITÁSZ-t átláthatósági okokra hivatkozva kizárták a pályázatból. A cég bíróságra viszi az ügyet.

Kiderült, mire költi az MVM az uniós milliárdokat

Portfolio

2026. szeptember 30. 15:54

Itt állítsd be, hogy a Portfolio az elsők között legyen a Google híreiben

Összesen 184,8 milliárd forintból fejleszti elosztóhálózatát az MVM. A csoport két áramhálózati társasága 138,6 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyert az uniós helyreállítási alapból, a beruházás után pedig mintegy 1400 megawattnyi új megújuló termelőkapacitás csatlakozhat a hálózatra – közölte a vállalatcsoport.

A támogatást az MVM Démász Áramhálózati Kft. és az MVM Émász Áramhálózati Kft. konzorciuma nyerte el. A 138,6 milliárd forintos uniós forráshoz a cégek 46,2 milliárd forint saját pénzt tesznek. A program a csoport teljes elosztóhálózatát érinti, és mintegy 230 ezer okosmérő felszerelése is benne van.

Ha a számokat egymás mellé tesszük, a támogatás a teljes költség pontosan 75 százalékát fedezi, ami az elosztók számára adható legmagasabb támogatási arány. A megawattonkénti költség is pontosan kijön: 184,8 milliárd forint osztva 1400 megawattal az

132 millió forint megawattonként

- ami megegyezik a pályázati felhívásban rögzített egységköltséggel.

A pénzből nagy-, közép- és kisfeszültségű vezetékek épülnek és újulnak meg, új alállomások és transzformátorállomások létesülnek, a meglévő alállomások kapacitása pedig bővül. Táppontsűrítés is lesz, vagyis új betáplálási pontok épülnek, hogy rövidebb legyen az áram útja az alállomástól a fogyasztóig.

A közlemény szerint a program kiemelt része a digitalizáció. Ennek elemei:

IoT-alapú felügyeleti és irányítási rendszer több mint 200 ezer végponton, az alállomásoktól a terepi eszközökig;
Digitális eszközmenedzsment-rendszer;
Optikai hálózat fejlesztése;
Távolról kezelhető oszlopkapcsolók és kapcsolóeszközök;
Zárlati áramok megszakítására alkalmas készülékek és zárlatjelzők;

Az MVM azt is közölte, hogy augusztusra 9,2 gigawattra nőtt az időjárásfüggő termelők beépített teljesítménye, amiből 8,8 gigawatt a naperőművek. Az egyik probléma pont az, hogy a hazai hálózatot nem erre tervezték. Közben azért a napelemes építési láz is lassul: négy év után idén először maradhat 1 gigawatt alatt az éves növekmény. Az 1400 megawattnyi új befogadóképesség a mostani időjárásfüggő kapacitás nagyjából 15 százaléka.

Előzmények

A támogatás a júniusban kiírt, összesen 540 milliárd forintos energetikai pályázatcsomagból érkezik, amelynek hálózatfejlesztési része 486 milliárd forint. Az MVM ennek mintegy 28,5 százalékát nyerte el. Kapitány István gazdasági és energiaügyi miniszter a bejelentéskor közel 5000 megawattnyi új, főként megújuló termelőkapacitás csatlakozását ígérte, és ennek az MVM-projekt bő negyedét adja.

A Magyar Fejlesztési Bank augusztusban mind az öt támogatási szerződést aláírta a MAVIR-ral, az EON-nal és az MVM-mel. Mészáros Lőrinc cégét, az OPUS TITÁSZ-t viszont átláthatósági okokból kizárták, a társaság jogi útra viszi az ügyet.

Az MVM elosztói korábban sem álltak le: tavaly novemberben 11,9 milliárd forint uniós támogatásból indítottak digitális hálózatfejlesztést, a mostani program pedig a közlemény szerint a helyreállítási terv első ütemében megkezdett munkát folytatja.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images