Milyen malacokra van most a legnagyobb szükség a telepeken?

Olyan strapabíró állatokra, amelyek ritkán betegednek meg és könnyen kezelhetők. Mivel a mezőgazdaságban kevés a munkaerő, nagyon fontos, hogy a sertések jól bírják az önműködő, modern gépi tartást.

Hogyan érinti a klímaváltozás és a környezetvédelem a sertéstartást?

Úgy tenyésztik a sertéseket, hogy kevesebb takarmányból is jól fejlődjenek, és kevesebb káros anyagot (például nitrogént) juttassanak a környezetbe. Emellett egyre fontosabb, hogy az állatok jól bírják a nagy nyári hőséget.

Mik a legújabb állatvédelmi elvárások?

Egyre inkább alapelvárás, hogy az anyakocákat ne zárják szűk ketrecekbe, a kismalacoknak pedig ne vágják le a farkát. A jó körülmények között tartott sertés egészségesebb, kevesebb gyógyszer kell neki, és gazdaságosabb a tartása.

Miben számít ma példaképnek a magyar sertéstartás?

Abban, hogy sikerült teljesen felszámolni egy súlyos sertésbetegséget, a PRRS-t az országból, ami európai szinten is jelentős eredmény.

Miért veszélyes ránk, ha túl sok gyógyszert kapnak a disznók?

Mert a baktériumok idővel ellenállóvá válhatnak az antibiotikumokkal szemben. Ezek az antibiotikum-rezisztens baktériumok a hússal az emberekhez is eljuthatnak, ami komoly egészségügyi kockázatot jelent.

Mi a baj a mostani uniós szabályokkal a sertéspestis (ASP) kapcsán?

Túl merevek. A jelenlegi szabályok miatt sok teljesen egészséges sertést is le kell ölni és megsemmisíteni, ami jelentős élelmiszer-pazarlás. A termelők szerint a büntetések helyett megelőzésre, rugalmasabb szabályokra és tisztességes kártalanításra lenne szükség.

Mit tesznek a sertéspestis terjedése ellen?

Csökkentik a vaddisznók számát, mert ők terjesztik a betegséget. Magyarország Horvátországgal közösen olyan programot indít, amelynek célja, hogy 200 hektáronként csak egyetlen vaddisznó maradjon.

Egészséges állatok millióit kell leölni az elhibázott szabályok miatt: megszólalt a magyar államtitkár

agrarszektor.hu

2026. október 01. 12:33

Itt állítsd be, hogy a Portfolio az elsők között legyen a Google híreiben

A modern sertésgenetika és egy átfogó, uniós szintű állategészségügyi reform jelentheti a kiutat a sertéságazatot idén sújtó gazdasági, környezeti és járványügyi válságból. A Topigs Norsvin kecskeméti szakmai rendezvényén a szakértők hangsúlyozták, hogy az afrikai sertéspestis (ASP) elleni hatékony fellépéshez és a fenntartható termeléshez a szigorú szankciók helyett rugalmasabb szabályozásra, a gazdák méltányos kártalanítására, valamint a klímaváltozást jól tűrő, könnyen kezelhető állományok tenyésztésére van szükség - jelentette az Agrárszektor.

A sertéságazat jelenleg példátlan kihívásokkal küzd. A Central European Pork Event nevű rendezvényen Pecze László, a Topigs Norsvin közép-európai ügyvezető igazgatója rámutatott, hogy a piaci bizonytalanságok és a folyamatos járványveszély miatt a termelők egyre inkább az életerős, alacsony elhullási arányú állományokat keresik. Mivel az agráriumot krónikus munkaerőhiány sújtja, a nemesítés célja ma már olyan önálló, könnyen kezelhető állatok kitenyésztése, amelyek zökkenőmentesen illeszkednek a modern, automatizált technológiákhoz.

A szigorodó környezetvédelmi elvárások miatt a genetikai fejlesztések középpontjába a jobb takarmányhasznosítás és a nitrogénkibocsátás csökkentése került. Ugyanígy megkerülhetetlenné váltak az olyan állatjóléti követelmények, mint a fialóketrec-mentes tartás vagy a farokkurtítás elhagyása. Az egyre szélsőségesebb időjárás miatt a fokozott hőtolerancia is kritikus szempont lett.

A céltudatos tenyésztés így már nem csupán a felmerülő problémák kezelését szolgálja, hanem a szektor túlélésének és versenyképességének is az alapfeltétele.

Búza László, az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium államtitkára előadásában kiemelte, hogy a magyar sertéságazat a sikeres PRRS-mentesítési programmal európai mintává vált, bizonyítva, hogy a magas szintű állategészségügy a fenntartható gazdálkodás feltétele. Felhívta azonban a figyelmet az antimikrobiális rezisztencia egyre súlyosbodó problémájára, amely komoly humánegészségügyi kockázatot is jelent, hiszen a túlélő, rezisztens baktériumok a fogyasztókhoz is eljuthatnak. Hangsúlyozta, hogy a magas szintű állatjólét ma már alapvető gazdasági érdek, hiszen a megfelelő körülmények között tartott állatok ellenállóbbak, kevesebb állatorvosi kezelést igényelnek, és jobb termelési mutatókat érnek el.

Az államtitkár éles kritikával illette az afrikai sertéspestis (ASP) jelenlegi európai uniós kezelését, és fenntarthatatlannak nevezte a hatályos járványvédelmi szabályozást.

Kifejtette a helyzet súlyos ellentmondását: miközben a világ az élelmiszer-pazarlás ellen küzd, a merev uniós intézkedések miatt továbbra is egészséges sertések millióit kell leölni és megsemmisíteni. Véleménye szerint az EU nem veszi elég komolyan a problémát, pedig a tagállamok egyedül nem tudnak hatékonyan fellépni a határokon átnyúló betegség ellen. Kijelentette:

A helyzet megoldásához a jelenlegi európai stratégia átgondolt reformjára van szükség.

Az új rendszernek a puszta szankcionálás helyett a megelőzésre, a rugalmasabb regionalizációra, a felgyorsított, kockázatalapú döntéshozatalra, valamint a szabályokat betartó, de a korlátozások miatt hátrányt szenvedő gazdák tisztességes kártalanítására kell épülnie. A megelőzés egyik kulcslépéseként Búza László a vaddisznóállomány drasztikus gyérítését nevezte meg. Ennek érdekében Magyarország Horvátországgal együttműködve olyan programot indít, amely kétszáz hektáronként egyetlen példányra szorítaná vissza a vaddisznók állománysűrűségét.