Hatalmas elbocsátási hullám a Századvégnél

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. már a tavaszi, 2025-ös évre vonatkozó beszámolójában jelezte, hogy a "kormányzati struktúraváltozások" miatt kénytelen kisebb létszámmal folytatni a munkáját. A visszafogott megfogalmazás valójában azt jelentette, hogy az április 12-i választások után elzárultak az állami pénzcsapok. A Rogán Antal vezette korábbi tárca még április 30-i hatállyal felbontotta a cégcsoporttal kötött szerződéseket, így a felálló új Tisza-kormány illetékes minisztériuma már nem tartott igényt a szolgáltatásaikra. Ezzel véget ért az az időszak, amikor a szervezet jelentős közpénzekhez jutott,

hiszen 2024 és 2026 áprilisa között több mint 26 milliárd forintot fizetett ki nekik a Miniszterelnöki Kabinetiroda, amelyből 7,6 milliárdot még idén, az első negyedévben folyósítottak.

A megváltozott politikai és gazdasági realitásokra reagálva a cégcsoport tulajdonosa – a Fűrész Gáborhoz köthető Magyar Konjunktúra Zrt. – a hálózat racionalizálása mellett döntött. A korábban Századvég Gazdaságkutató Zrt. néven működő kisebb társaság beolvadt a Századvég Konjunktúrakutató Zrt.-be. Bár eredetileg úgy tervezték, hogy a jogutód megtartja a Fidesz-korszak egyik legismertebb márkájának számító Századvég nevet, augusztusban végül a teljes arculatváltás mellett döntöttek, így jött létre az október 1-jével elindult Magyar Gazdaságkutató és Tanácsadó Zrt.

Az állami megbízások elvesztése jelentős leépítésekkel járt. Míg 2025 végén a két egyesülő cég együttesen még közel 80 embert foglalkoztatott, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2026. október 2-i adatai szerint az új, átnevezett társaságnál már mindössze 37 munkavállaló van bejelentve. Ez azt jelenti, hogy a dolgozói állomány több mint 51 százaléka távozott a cégtől az elmúlt hónapokban.

A szervezet szakmai hitelessége már az áprilisi választások hajrájában komoly csorbát szenvedett.

A nyilvánosság felé még a voksolás előtt két nappal is 105–115 mandátumos győzelmet jósoltak a Fidesznek, miközben a kormánypárt végül ennek csak nagyjából a felét szerezte meg. Sokatmondó azonban, hogy a háttérben a cég elemzői is tisztában voltak a valósággal, hiszen a Rogán-féle minisztériumnak átadott, március eleji titkosított méréseik már jelentős társadalmi elégedetlenséget mutattak. A belső jelentések szerint a magyarok közel 58 százaléka elégedetlen volt a demokrácia működésével, a nemzeti szégyen legfőbb forrásaként pedig az egészségügyet, a gazdasági helyzetet és magát a kormányzati politikát jelölték meg.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Purger Tamás

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.