Közel 1,5 millió magyar maradt állandó háziorvos nélkül – Lépéskényszerben a kormány

Jelenleg mintegy 1,4 millió magyar él olyan körzetben, ahol csak helyettesítéssel tudják megoldani az orvosi ellátást. Országosan több mint ezer praxis áll üresen, ami a hét évvel ezelőtti adatok közel két és félszerese. Bizonyos hátrányos helyzetű térségekben, mint például Nógrád vagy Heves vármegyében, az orvoshiány a 30 százalékot is eléri. A korfa kifejezetten kedvezőtlen,

a háziorvosok több mint fele elmúlt 60 éves, miközben a 40 év alattiak aránya alig 7 százalék.

A szakemberhiány miatt számos orvos kénytelen két-három praxist is vinni egyszerre, ami óriási terhet ró rájuk. Ezt a terhelést tovább növeli, hogy a járóbeteg-szakellátás nehézkes hozzáférhetősége miatt a betegek egyre nagyobb arányban jelennek meg az alapellátásban, így a rendelőkben évente már mintegy 71 millió orvos-beteg találkozás történik.

A folyamat megállítására az egészségügyi kormányzat egy stabilizációs csomagot készít elő a 2027-es évre. Bár a pontos költségvetési számok az október 15-én záruló egyeztetésekig nem nyilvánosak, a cél az alapfinanszírozás és az ügyeleti óradíjak emelése, valamint a pályájuk első tíz évében járó orvosok fokozottabb bértámogatása. A tervek szerint anyagilag is ösztönöznék a szakdolgozók és további szakorvosok alkalmazását, bérüket pedig a szakképzettségükhöz igazítva emelnék. A jelenlegi, tisztán teljesítményalapú finanszírozást egy eredményalapú rendszer váltaná fel. Ez azt jelentené, hogy az orvosok nagyobb díjazásban részesülnének, ha sikeresen javítják egy krónikus beteg állapotát. A rezsitámogatást a rendelési időt jobban követő praxisalapdíjjá alakítanák, és napirenden van a helyi iparűzési adó eltörlésének lehetősége is.

A terhelés csökkentése és a hatékonyság növelése érdekében kibővítenék a háziorvosok hatáskörét is.

Azok az orvosok, akik például belgyógyász vagy diabetológus szakvizsgával is rendelkeznek, ezt a szaktudást a saját rendelőjükben is kamatoztathatnák többletdíjazás fejében. Így számos vizsgálatot és kezelést helyben el lehetne végezni, ami érezhetően csökkentené a szakrendelők várólistáit.

Ezzel párhuzamosan felülvizsgálják az alapellátási ügyeleti rendszert is, mivel az új szisztéma indulása óta – különösen a fővárosban – több mint 20 százalékkal megnőtt a kórházi sürgősségi osztályok forgalma. Ennek oka jórészt az, hogy a betegek az ügyeleti pontok helyett egyből a kórházakat keresik fel, ezért a budapesti ellátás teljes átgondolásra szorul.

Intézményi szinten egy új Országos Alapellátási Központ jönne létre, amely szakmailag fogná össze és irányítaná a hálózatot. Emellett országszerte 164 integrált egészségügyi és szociális centrum kialakítását tervezik, amelyek térségenként 50-70 ezer ember ellátását koordinálnák. A kormányzat ugyanakkor egyértelművé tette, hogy a reformok nem járnak államosítással, a praxisjog továbbra is magánkézben, az orvosok tulajdonában marad.

Az alapellátás megerősítése nemcsak pénzügyi, hanem népegészségügyi szempontból is létfontosságú. Egy 2025-ben végzett reprezentatív felmérés rávilágított arra, hogy a lakosság közel 70 százaléka a háziorvosában bízik a leginkább az egészségügyi kérdésekben, kiemelten a védőoltások terén. A szakemberek szerint erre a bizalmi tőkére kell építeni, hiszen ha a háziorvosok proaktívan ajánlják fel a prevenciós lehetőségeket, a betegek sokkal nagyobb arányban fogadják el azokat. A jövőben a rövid távú, kampányszerű programok helyett egy olyan tanuló egészségügyi rendszer kialakítása a cél, amely folyamatosan méri az eredményeket, és a tapasztalatok alapján azonnal képes alkalmazkodni a betegek igényeihez.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.