Mettől meddig jár ez a vonat?

Budapest (Ferencváros) és a szerb határ között. A célja, hogy gyorsan összekösse a fővárost a Kiskunsággal és Belgráddal.

Mit tesztelnek most rajta?

Két napig úgy járatják a magyar és szerb vonatokat, mintha már a normál csúcsidős menetrend szerint mennének. Ha minden rendben van és nincs hiba, hamarosan jöhetnek az utasok is.

Milyen sűrűn indulnak majd a járatok?

Budapest környékén (az agglomerációban) félóránként, a távolabbi helyekre és Belgrádba pedig kétóránként. Csatlakozó buszjáratok is lesznek.

Milyen gyorsan mennek majd a vonatok?

Akár 160 km/h-val is közlekedhetnek, teljesen biztonságosan.

Miért csúszott az átadás?

Egy speciális európai biztonsági rendszert (ETCS) kellett kiépíteni, hogy a vonatok 160 km/h-val közlekedhessenek. Ez volt a legnehezebb feladat, ami miatt tavaly nyár óta húzódik a dolog.

Tehervonatok már most is járnak rajta?

Igen, de eddig csak lassan és kevesebb vonat mehetett, amíg a szerelők a biztonsági rendszereken dolgoztak.

Ki fizette ezt az óriási építkezést?

Ez a hazai vasút eddigi legnagyobb beruházása, amit kínai hitelből csináltak meg.

Gazdaság

Megszólalt Vitézy Dávid: sorsdöntő napok következnek

Portfolio

2026. október 02. 17:58

Itt állítsd be, hogy a Portfolio az elsők között legyen a Google híreiben

Október 3-án és 4-én tartják a Budapest–Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának eddigi legfontosabb tesztjét, amelynek során a teljes terhelést modellezve, de még utasok nélkül, akár 160 kilométer/órás sebességgel közlekednek majd a vonatok Budapest és Kelebia között – derült ki Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter Facebook-bejegyzéséből.

A kétnapos próbaüzem alatt a vonatok a tervezett, nappali csúcsidőszaki menetrendnek megfelelően járnak majd. A tesztelésben a szerb vasút kínai gyártású motorvonatai, valamint a MÁV mozdonyos szerelvényei és motorvonatai egyaránt részt vesznek. "Ha a kétnapos teszt rendben lezajlik, és nem tapasztalunk biztonságkritikus hibát, újabb fontos akadály hárul el a személyforgalom megindítása elől" – mutatott rá a miniszter.

A Ferencváros és a szerb határ közötti vonal a hazai vasútfejlesztés eddigi legnagyobb beruházása, amely kínai hitelből valósul meg.

Bár a kivitelezési határidő tavaly nyáron lejárt, a vonal átadása csúszott. A legnagyobb technikai kihívást az Európai Vonatbefolyásoló Rendszer (ETCS) kiépítése jelentette, amely elengedhetetlen a 160 km/h-s biztonságos sebesség eléréséhez. A tehervonatok eddig is közlekedtek a pályán, de csak korlátozott sebességgel és kapacitással, miközben a kivitelező a biztosítóberendezéseken dolgozott.

Idén augusztusban elindult az ETCS úgynevezett sötétüzemi tesztelése. Az azóta tartó folyamatos vizsgálatok során eddig nem találtak biztonsági kockázatot jelentő hibát, így mostanra lehetővé vált a teljes tervezett forgalom szimulációja.

A műszaki tesztek mellett a leendő menetrend tervezése is befejeződött, amely korábban társadalmi egyeztetésen is átesett. A tervek szerint a budapesti agglomerációban félóránként indulnak majd az elővárosi vonatok, míg a távolabbra utazók számára kétóránként biztosítanak InterRégió- és EuroCity-járatokat a Kiskunság települései, valamint Belgrád felé, amelyeket új buszjáratok is kiszolgálnak majd.

"Sok év, rengeteg közpénz és jelentős késés után ennek a vasútnak végre azt kell nyújtania, amiért megépült, vagyis biztonságos, gyors és sűrű vasúti kapcsolatot Budapest, a Kiskunság és Belgrád között" – fogalmazott bejegyzésében Vitézy Dávid.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Bodnár Boglárka

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.