Megszületett a nagy megállapodás – ki járt jól a Budapest-alkuval?

Komoly deal

Csütörtökön Vitézy Dávid miniszter és Karácsony Gergely főpolgármester közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy megszületett a nagy alku, amivel rövidtávon rendezik Budapest pénzügyi helyzetét, valamint a kormánnyal való hosszabb távú együttműködést is megalapozzák. A fejlemények meglehetősen heves reakciókat váltottak ki. A kerületek és egyes közgyűlési képviselők kritikáját jól példázza amit Józsefváros alpolgármestere, Sátly Balázs írt:

"És beszéljünk arról is, hogy a megállapodás Budapest egészére nézve mit jelent. Semmi jót. A főváros kap pénzt arra a kormánytól, hogy befizesse azt a tartozást, ami azért állt elő, mert a kormány elvette a pénzét. A perektől, a budapestiek jogos követeléseitől eláll. Kap egy csődbiztost. És bónuszként odaadja a BKK-t is, ami azt jelenti, hogy a főváros, és a főváros jövendő vezetői még a 9-es busz menetrendjéről sem fognak tudni dönteni. Komoly deal."

Eközben a fővárosi és kormányzati reakciók egy reményteli új kezdetről szóltak. Magyar Péter arról írt: "A most megkezdett közös munka és a mai megállapodás történelmi lehetőség Budapest és Magyarország szempontjából. (...) És ez még csak a kezdet. A cél világos: rendezni Budapest pénzügyeit, megőrizni a működőképességét, és végre olyan rendszert kialakítani, amelyben a kormány, a főváros és a kerületek egymás partnerei, nem ellenfelei, mind együttműködve a világ legszebb fővárosáért és a hazánkért. A jó kezdet már félsiker." A miniszterelnök ráadásul nem csupán szavakkal közvetítette az együttműködés üzenetét.

Nézzük hát, hogy pontosan miről született megállapodás, és ki milyen "üzletet" kötött!

Nincs kompenzáció a sokévi harcért, de legalább nem megy csődbe a város

A megoldáscsomag a következőket tartalmazza:

• Budapest 120 milliárdos egyszeri támogatást kap, amiért cserébe eláll a szolidaritási hozzájárulás miatt indított pereitől és követeléseitől.
• Az állam tőkeemeléssel beszáll a BKK-ba, 50-50 százalékos tulajdonosok lesznek a fővárossal. Ez fele-fele arányú finanszírozást is jelent, ami Vitézy Dávid közlése szerint jövőre 170-170 milliárd forintot tesz ki. A BKK feladatköre bővül, regionálissá válik, tehát a teljes agglomeráció közlekedésszervezéséért a cég lesz a felelős.
• A fővárosi parkolási rendszer üzemeltetésének feladata és az ehhez kapcsolódó bevételek a kerületektől teljes mértékben Karácsonyékhoz kerül.
• A Fővárosi Önkormányzatnak jövőre 20 milliárdot le kell faragnia a működési költségeiből, és költségvetési felügyelőt kap a kormánytól.
• A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa rendszeresen összehívott egyeztető platformmá válik a kormány és az önkormányzat közt, ahol a közeljövőben például Rákosrendezőről, a Diákvárosról, Budapest történelmi fürdőiről, a Duna használati jogairól és a Fővárosi Csatornázási Művek tulajdonosi struktúrájáról is tárgyalnak.

Kezdjük a 120 milliárddal: ez az összeg, ami lehetővé teszi, hogy a város ne váljon nagyon záros határidőn belül fizetésképtelenné.

Noha a 120 milliárdos támogatás elég soknak tűnik, valójában ennek jelentős része gyorsan visszavándorol az államkasszába: október 15-én 86 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást fog befizetni a főváros. Ha tehát a nemsokára befizetendő hozzájárulást levonjuk a 120 milliárdból, akkor azt látjuk, hogy 34 milliárd forint marad a városnál. (Sőt, akár még ennél is kevesebb lehet a plusz, ha a fővárosnak a korábbi években be nem fizetett szolát is át kell most utalnia – a "tartozás" jelenlegi összege azonban nem ismert.) Mindenesetre ez a nagyjából 34 milliárd, ami arra szolgál, hogy a főváros a következő hónapokban felmerülő költségeit ki tudja fizetni, és valószínűleg ez az ok, ami miatt Karácsony Gergely úgy nyilatkozott, hogy elégedetlen a megállapodással.

Az egyértelmű ugyanis, hogy a város ezzel nem kapta vissza a korábban befizetett szolidaritási hozzájárulást – aminek az összege csak tavaly 89 milliárd volt, és a főpolgármester álláspontja szerint jogtalanul vontak el a várostól.

A 2023-as évre vonatkozóan egyébként az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy alaptörvény-ellenesen szedték be a szolát az önkormányzattól, továbbá nemrég a 2025-ös módszerről ugyanezt találta a taláros testület.

Miközben ez nyilvánvalóan keserűséget okozhat az önkormányzatnak, azt is látni kell, hogy mire a jogi úton visszaszerezték volna a pénzüket, hatszor csődbe ment volna a város. Ezt mi sem példázza jobban, hogy az előbb említett döntés a 2023-as szola kapcsán 2024 októberében, nagyjából két éve született meg, Budapest azonban még azóta sem látta a számláján a pénzt. Ráadásul politikai szempontból sem volt előremutató, hogy a főváros a bíróságon pereljen, miközben szerettek volna partnerséget építeni a Tisza-kormánnyal.

Azt is érdemes hozzátenni, hogy a 120 milliárdnál többel javul a város nettó pozíciója, ahogy ezt Vitézy Dávid miniszter is említette a sajtótájékoztatón. A Fővárosi Önkormányzatnak ugyanis a kötelező feladatai elvégzésére jár állami pénz (ún. normatíva), ebből azonban még egy fillér sem érkezett idén Budapesthez. Ennek az az oka, hogy az Államkincstár nyilvántartása szerint a város tartozott a korábban be nem fizetett szola miatt. Így az év eddigi részében az történt, hogy a kormány elutalta a havi támogatást, amit aztán az Államkincstár nem a fővárosnak továbbított, hanem levonta a tartozásból. Mivel a városnak a jövőben már nem lesz tartozása, ezért ennek a gyakorlatnak vége lesz, ami azt jelenti, hogy idén további legalább 12 milliárd érkezik még a 120 milliárdon felül Karácsonyékhoz.

20 milliárdos spórolás – sok vagy kevés?

A csomag egy másik fontos eleme az, hogy a fővárosnak vállalnia kellett, hogy jövőre 20 milliárd forinttal csökkenti a működési költségeit. Tekintve, hogy az önkormányzat az elvonások következtében már az utóbbi években is spórolásra kényszerült, felmerülhet bennünk a kérdés: hogyan fogja ezt teljesíteni Budapest?

"Nehezen" – válaszolta a sajtótájékoztatón az erre vonatkozó kérdésünkre Karácsony Gergely. Konkrétan azt említette, hogy mivel a város pénzügyi helyzete javul, ezért kevesebb folyószámlahitelt kell felvennie, így kevesebb kamatot kell fizetnie.

Noha a főpolgármester által említett forrásból önmagában még valószínűleg nem lehetne 20 milliárdot megspórolni (2025-ben az önkormányzat összes kamatkiadása 11,7 milliárd volt), több jel is utal arra, hogy ebbe a vállalásba nem fog beleszakadni a főváros. Így például az, hogy jövőre a BKK közlekedésszervezési feladataira "csak" 170 milliárdot kell majd költeniük, miközben ugyanezen a címen az idei évre 190 milliárd szerepel a költségvetésükben. A másik kedvező tényező, hogy ugyan Vitézy Dávid miniszter csütörtökön még nem jelentette be, hogy pontosan hogyan változtatnak a szolidaritási hozzájárulás szabályain, azt azonban elárulta, hogy a mértékének a csökkentéséről fognak döntést hozni pár héten belül. Így a 20 milliárdos spórolás, amit a fővárosnak vállalnia kellett, inkább úgy értelmezhető, hogy a kormány az önkormányzat orrára koppintott, és nem óriási megszorításról van szó.

Hasonló a helyzet azzal is, hogy Karácsonyék költségvetési felügyelőt fognak kapni. Vitézy Dávid miniszter csütörtökön erről azt mondta, hogy nem költségvetési biztosról van szó ("csődbiztos"), tehát az önkormányzat gazdálkodási döntéseibe nem szólhat majd bele az erre a pozícióra kijelölt személy. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy a felügyelő kirendelésének oka, hogy amennyiben Budapest esetleg a jövőben ismét szorult likviditási helyzetbe kerülne, a kormány tisztán lássa a körülményeket.

A döntésben az tükröződik, amire Magyar Péter utalt a farkaskiáltással: mivel a fővárosi városvezetés hosszú ideje beszélt a nehéz pénzügyi helyzetről, ezért a kormány bizalmatlan volt Karácsonyékkal szemben, hogy reálisan mutatják-e be a szituációt. Éppen ezért egy esetleges jövőbeli tárgyalást már úgy szeretnének elkezdeni, hogy van saját megfigyelőjük, aki rálát a pénzügyekre. A költségvetési felügyelő kirendelése tehát egyszerre értelmezhető a bizalmatlanság jeleként ("mi is szeretnénk látni a számokat"), és arra utaló jelként, hogy a kormány állóharc helyett a jövőben is segítene Budapesten, ha megszorulna.

Fényes jövő

A cél azonban az, hogy a jövőben ez ne forduljon elő, és erre elég erős biztosítékokat is tartalmaz a mostani megállapodás. Az egyik ilyen, hogy mostantól a kormány és Budapest közösen állja majd a közösségi közlekedés számláját. Ez azért nagy szó, mert a fővárosnak valóban toronymagasan ez a legnagyobb kiadása: közlekedésre és parkolásra idén mintegy 220 milliárdot fordítanak az 530 milliárdos büdzséből. A második legnagyobb kiadás pedig a szola, ami az ígéretek szerint szintén kisebb terhet jelent majd az elkövetkező években.

Ráadásul nem csupán levegőhöz jut a város, hanem azt a lehetőséget is megszerzi, hogy ismét tudjon jelentős fejlesztésekben gondolkodni. Ennek egyik legjelentősebb oka, hogy rengeteg uniós forrás fog Budapestre érkezni, amiből egy sor beruházást valósít meg a kormány és az önkormányzat. Így például a következő években bővítik majd a budai és pesti fonódó hálózatot, megújítják a Nagykörutat és a rakpartot, elkezdődnek egyes Rákosrendezőhöz kapcsolódó fejlesztések és a BKK átalakításával újraszervezik az agglomeráció közlekedését. Emellett tervben van a Diákváros projekt újjáélesztése, a fürdők újranyitása és az útfelújítások felpörgetése is. Szintén lényeges, hogy a kormányzat ígéretei szerint ezek a fejlesztések nem a főváros feje felett dőlnek majd el, hanem Budapest és a kabinet tárgyalásainak eredményeképpen. A szándék szerint ennek ad intézményes keretet a rendszeresen ülésező Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa.

Úgy tűnik tehát, hogy a mostani alku arról szólt, hogy a főváros félretette a korábbi sérelmeit annak érdekében, hogy elkerülje az azonnali csődveszélyt és megnyissa az utat egy hosszabb távú együttműködés felé a kormánnyal. A kormány gyakorlatilag lemondott az önkormányzat idei szolájáról és 2027-re is nagy elköteleződést válallt, viszont megszabadult a perek miatt feje felett lebegő követeleséktől, fel tud mutatni valamit az Orbán-kormányok Budapesttel szembeni barátságtalanságát rossz szemmel néző szavazóinak, és a jövőben nagyobb ráhatása lesz a város ügyeire. Az így kialakuló kompromisszum összességében mindkét fél számára többnyire kedvező. Ha azt keressük, hogy ki jött ki rosszul a megegyezésből, akkor a tárgyalóasztalon túlra kell tekintenünk: oda ugyanis a kerületvezetőket nem hívták meg.

Címlapkép forrása: Karácsony Gergely Facebook-oldala